Szakmák világa: mivel foglalkozik egy fejlesztő?
Hogyan néznek ki egy fejlesztő mindennapjai? Kiknek való ez a szakma és hogyan vágjunk bele? Fejlesztő válaszol.
Önnek ajánljuk!
A fejlesztő szakma népszerűsége napjainkban egyre csak nő, de még mindig övezi egyfajta misztikum a programozók munkáját. Mivel telik egy átlagos napjuk? Hogyan és kiknek érdemes elkezdeniük beletanulni? A szakmát Földi Dominik történetén keresztül mutatjuk be, aki jelenleg a PreEmptive nevű amerikai cégnél dolgozik fejlesztőként.
Tartani kell a lépést a világgal
Dominiknak már az általános iskolában is volt programozás órája, de az alapokat csak a középiskolában tanulta meg. „A középiskolában 2-3 évig volt programozásunk, de akkor még csak annyit foglalkoztam vele, amennyit a suliban tanítottak” – kezd bele. – „Ezután elkezdtem könyveket olvasni meg képezni magam, de csak hetente pár órát foglalkoztam vele.” Ezután felvették a Szegedi Tudományegyetem Programtervező informatikus szakára, ami mellett már aktívabban tanult önszorgalomból is. Ettől függetlenül Dominik azt vallja, hogy nem feltétlenül kell iskola ahhoz, hogy valakiből jó szakember váljon.
„Mire az egyetemen bármit tanítottak, én már rég tudtam, mert otthon folyamatosan képeztem magam. Azt láttam, hogy akik nem képezték magukat, hanem arra vártak, hogy majd az egyetemen megtanítják őket, általában kihullottak, gyengén teljesítettek. Aki fejlesztő szeretne lenni, annak fontos, hogy otthon is tanuljon, mert annyira gyorsan fejlődik a világ, annyi az új technológia, hogy amit én az egyetemen megtanultam, azt már lehet, hogy nem is ismerik az emberek.”
Inspirációból fejlesztő közösség
Dominik 2015-ben kezdett el önkéntesként dolgozni a Microsoftnál, mint diák nagykövet. A diák nagykövetek különböző Microsoftos technológiákat terjesztenek az egyetemisták és a középiskolások körében, eseményeket szerveznek, középiskolásokat oktatnak. „Minden évben megrendezték Seattle-ben, a Microsoft főhadiszállásán a Microsoft Student Partner Global Summit nevű eseményt, ahova a legjobb student partnereket hívták meg a világból. Általában egy országból egyet, maximum kettőt. 2016-ban a magyar csapatban én voltam a legaktívabb, ezért engem választottak” – meséli Dominik.
Dominik rengeteg ötlettel érkezett haza Seattle-ből. Szegeden járt különböző tech meetupokra, de azt tapasztalta, hogy senki nem beszél Microsoft technológiákról ezeken az eseményeken, pedig sokan használják. „Gondolkoztam azon, hogy létre kéne hozni egy fejlesztői közösséget vagy legalább egy meetup sorozatot, és amikor kimentem Seattle-be és beszélgettem emberekkel a világ minden tájáról, rengeteg inspirációt, tanácsot kaptam ennek az elindításához. Hazajöttem és elindítottuk a GYEEK Clubot.” Ezután kapta meg az amerikai állást, melyet a Microsoft és a GYEEK Club által szerzett kapcsolatai révén ajánlottak fel neki.
Egy nap az amerikai cégnél
De hogyan is néz ki egy átlagos munkanap egy amerikai fejlesztő cégnél? „A kezdetektől home office-ban dolgozom, heti 20 órában. Hétfőre, keddre és szerdára vagyok beosztva. Felkelek reggel 6-kor, van 1-2 órám, amikor magammal foglalkozom, aztán 9-től körülbelül 4-5 óráig dolgozom. Közben persze van ebédszünet, edzek, ilyesmi. Egy JavaScript projekten dolgozunk; egy olyan eszközt fejlesztünk, amivel JavaScript projekteket lehet levédeni hackerek ellen.” Dominik elmondása szerint a cég egyik legnagyobb előnye, hogy nem erőltetik a meetingeket.
„Sok cégnél ez túl van tolva és az emberek fejlesztői ideje arra megy el, hogy meetingeken ülnek, amihez semmi közük. Itt heti 1 órás meeting van az amerikai csapattal, egy fél órás pedig a magyar csapattal. Átbeszéljük az irányokat, mi a következő lépés. Ezen kívül ha valakinek még szüksége van megbeszélésre, ezeket leszervezzük. Van még egy Slack csatornánk, ahol kommunikálunk, ott folyamatosan beszélünk írásban.” – magyarázza Dominik.
A szabadidejében startupokon dolgozik
A maradék idejében Dominik a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani. „Dolgoztam egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó startupon is és akkor vettem észre, hogy az üzleti és termékfejlesztői oldalt sokkal jobban élvezem, mint a fejlesztést. Ezért ezután indítottunk egy informatikusokat célzó startupot is, amivel az informatikusok életmódján szeretnénk javítani. Ezzel foglalkozom a maradék 20-25 órában.”
Analitikus gondolkodás, problémamegoldó képesség – egy jó programozó ismérvei
Vannak készségek, amik elengedhetetlenek ahhoz, hogy valakiből jó fejlesztő váljon. Ezek közül a legfontosabb az analitikus gondolkodás, a problémamegoldó képesség, a tech beállítottság és a türelem. „A fejlesztésről azt kell tudni, hogy egy-egy problémának rengeteg lehetséges megoldása van és az a fejlesztő feladata, hogy megtalálja ezek közül a lehető legoptimálisabbat. Azért fontos a problémamegoldó képesség, hogy mindig az adott szinten, az adott körülményeknek megfelelően tudjunk megoldani egy problémát, a megrendelő cég igényeinek megfelelően. Ha például egy cégnek nem számít, hogy valami szép legyen, csak gyorsan legyen meg, akkor a mi feladatunk, hogy minél gyorsabban le lehessen tesztelni a terméket. De ha tudjuk, hogy valamit egymillió felhasználó fog használni, akkor ott az a prioritás, hogy stabil legyen, sok felhasználót elbírjon.”
A türelem is fontos, hiszen nem mindig sikerül egy-egy problémát elsőre megoldani. „Sokszor van az, hogy próbálsz valamit megoldani és egy napig szenvedsz vele és még mindig nem akar működni, mert vagy itt van egy hiba, vagy ott. Sokszor nagyon sok időt el lehet tölteni ezekkel a dolgokkal. Ha valaki nem bírja elviselni, hogy valami nem működik elsőre, akkor nem neki való a programozás. A rendszerben való gondolkodás is fontos, mert át kell látnod, hogy milyen rendszer mivel kommunikál, akkor is, ha csak egy kis részét fejleszted” – tanácsolja Dominik.
A szorgalom a legfontosabb, de érdemes egy képzést is elvégezni
„Amit tudok ajánlani azoknak, akik programozni szeretnének, hogy csináljanak meg egy direkt programozó képzést, ami pár hónap alatt a nulláról kiképez junior szintű programozóvá. Éles projekteken dolgoztok és megtanítják az alapokat. Lehet, hogy drágának tűnnek, de nagyon gyorsan visszajön az áruk. Egyetemre szerintem annak érdemes menni, aki kutatni akar a témában, el szeretne menni PhD-ig és algoritmusokat akar fejleszteni. Aki webfejlesztő szeretne lenni, annak fölösleges.”
És hogy hogyan döntsük el, milyen programnyelvet szeretnénk tanulni? Dominik szerint a JavaScript egy jó irány, mert sok minden épül rá, illetve a Python is népszerű, mert nagyon egyszerű megtanulni, ami miatt sok programozó kezd ezzel. Az irányt azonban mindig az adott cég jelöli ki, így elsősorban annak érdemes utánanézni, hogy jelenleg milyen programnyelvű programozókat keresnek. Nézzünk szét az aktuális programozó állások között, majd vágjunk bele!
Készítette: Kövecses Evelin
