Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Fodor Judit a szolnoki Cvikker Optikában dolgozik optometristaként. A szakma iránti érdeklődése onnan ered, hogy ő maga is szemüveges és egy egészen magas dioptriájú szemüveget hord. Cikkünkben Judit segítségével igyekszünk bemutatni az optometristák mindennapjait.

Optometrista, optikus vagy szemészorvos?

Az optometrista szónak nincs magyar fordítása, Judit azonban szemvizsgálóként hivatkozik rá. A legnagyobb különbség a szemvizsgáló és a szemészorvos között az, hogy míg az utóbbiak orvosi szemészeti szakvizsgával rendelkeznek és a szembetegségeket gyógyítják, a szemvizsgálók nem diagnosztizálhatnak.

„Mi szemüveget vagy kontaktlencsét írhatunk fel, illetve fel kell ismernünk a betegségeket, elváltozásokat és tovább kell irányítanunk a beteget a megfelelő szakemberhez” – magyarázza Judit. – „A szemészorvos diagnosztizál, gyógyít, ha gyulladt a szem, akkor szemcseppeket ír fel, pupillatágítást csinál, hogyha szemfenékvizsgálatra van szükség, ezen felül felírhat szemüveget is.”

Az optikus pedig más szóval a látszerész, aki elkészíti a szemüvegeket, szemüvegkeretet és lencsetípust ajánl, valamint keretet szerel, tehát dioptriás szemüveget ő nem írhat fel.

Hogyan lehet belőlünk optometrista?

Judit alapképzettsége látszerész. „Most, hogy megszüntették az OKJ-s képzést, már nem látszerésznek, hanem optikusnak hívják. Úgy kezdtem, hogy ezt elvégeztem, majd egy kötelező 3 éves gyakorlat után jelentkeztem az optometrista főiskolára” – meséli. Korábban még máshogy működött a képzési rendszer, hiszen ma már nem szükséges ez a 3 éves gyakorlat, csupán érettségihez kötik a jelentkezést. „A főiskola nekem még 3 éves volt, de ezt felemelték 4 évre. Az első évben a matematikát és a fizikát mélyebben tanítják.”

Abból lehet jó optometrista, aki szeretne segíteni

„A szem egy elég fontos érzékszervünk, hiszen az információk 90%-át látás útján nyerjük. Aki szeretne gyógyítani, emberekkel foglalkozni, de nem szeretné az orvosi egyetemet elvégezni, illetve ha valaki szereti a fizikát és a biológiát, annak ajánlanám” – tanácsolja a szakember.

A leggyakoribb az olvasási nehézség

Az optikába leggyakrabban olvasási nehézséggel érkeznek betegek: „a fiatalabbaknak az a problémája, hogy nem látják a táblát, míg az idősebbeknél a szürkehályog, ami egyre gyakoribb. Utóbbi szerencsére egy 10 perces rutinműtéttel megoldható és utána ugyanolyan jó látást el lehet érni szemüveggel, mint a hályog kialakulása előtt”.

Nem a számítógéptől romlik a szem

Juditnak egy tévhitet is sikerült eloszlatnia, miszerint a túl sok számítógép előtt eltöltött óra az oka annak, hogy elromlik a szemünk. „Én erre azt a példát szoktam felhozni, hogy az öcsém programozó matematikus, aki 10-14 órát ül gép előtt és teljesen jó a szeme, tehát nem ez az oka. Itt az a gond, ha van valakinek egy fénytöréshibája és úgy nézi ezeket a kütyüket, akkor állandóan erőlködik a szeme ahhoz, hogy élesen lásson. Fontos, ha meg van erőltetve a szemünk egy monitoros munkahelyen, ahol 8-10 órát nézzük a számítógépet, akkor ez rendesen ki legyen korrigálva, és ha a két szem nem dolgozik együtt, az tud migrénes fejfájásokat okozni” – magyarázza a szakember. – „De tény, hogy manapság a rengeteg kütyü miatt sokkal többet nézünk közelre, mint távolra, emiatt sokkal több a rövidlátó, aki mínuszos szemüveget hord.”

Fontos a rendszeres kontroll

Ha rendszeresen járunk szemvizsgálatra, kiküszöbölhetők ezek a problémák és időben észrevehetjük, ha gond van. „Gyerekkorban, általában 1 éves korban szoktak javasolni egy szűrést, utána 3-4 éves korban, iskola előtt és hogyha nincs ott nincs semmi baj, utána 2-3 évente elég. Ha valaki szemüveges, főleg gyerekkorban, akkor érdemes évente elmenni egy szűrésre” – hívja fel a figyelmet Judit.

 

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala