Multitasking – valóban képesek vagyunk rá?
Sokan számítógépen dolgozunk, közben pár percenként csekkoljuk az e-mailünket, néha ránézünk a telefonunkra is, a háttérben pedig szól a rádió. Mennyire célravezető ez?
Önnek ajánljuk!
A digitális világban természetes, hogy hozzá vagyunk nőve a telefonunkhoz, laptopunkhoz, tabletünkhöz, különösen, ha a munkánkat is ezeken az eszközökön végezzük. Több dolgot csinálunk egy időben és úgy érezzük, rendkívül hasznosan töltjük az időnket, hiszen sorban húzhatjuk ki a tennivalókat a naptárunkból. Annyira természetessé vált a multitasking, hogy bele sem gondolunk, mennyi negatív következménnyel jár és mennyivel hatékonyabbak lehetnénk nélküle. Maga a jelenség nem a modern technológiához köthető, de annak megjelenése hatalmas szerepet játszott abban, hogy ma már szinte soha nem csak egyvalamit csinálunk. Legalábbis azt hisszük.
Folyamatos váltogatás
A multitasking valójában nem azt jelenti, hogy ténylegesen egyszerre több dologra figyelünk oda, hanem azt, hogy folyamatosan váltogatjuk a fókuszt, ugrálunk egyes dolgok között. A váltásnak pedig minden alkalommal ára van: ezt kognitív költségnek hívják. A londoni egyetem egy vizsgálata kimutatta, hogy azoknak, akik egy, az agyat igénybe vevő cselekvés közben végeztek el még egy feladatot, olyan IQ-szintjük volt, mintha nem aludtak volna előző éjszaka. Még a zenehallgatás közbeni chatelés is folyamatos, hihetetlen gyors váltogatással működik csak. Elég fárasztónak hangzik.
Növeli a stresszt
A multitasking a stresszhormon termelését is növeli, ami miatt mentálisan fáradtnak érezhetjük magunkat, illetve nyugtalanabbak is vagyunk, ha állandóan váltogatunk a feladataink között. Erről azonban nagyon nehéz leszokni, főleg úgy, hogy a legtöbb munkahelyen ma már elvárás, hogy azonnal válaszoljunk az e-mailekre, vegyük fel a telefont – ezek miatt szinte lehetetlen belemélyedni egy feladatba, amit csak tetéz az, ha egy open office-ban ülünk, ahol rengeteg a zavaró tényező és a háttérzaj. A folyamatos váltogatás rengeteg időt vesz igénybe és kétszer annyit is hibázunk miatta.
Minden unalmassá válik
Ha valaki sokat multitaskingol, hajlamos a váltogatást nem igénylő feladatokat unalmasnak találni. Nem tud például végignézni egy dokumentumfilmet vagy elsétálni A-ból B-be anélkül, hogy nyomkodná a telefonját vagy valami mással foglalná el magát közben. Ez azért van, mert a multitasking során dopamin, vagyis boldogsághormon szabadul fel a testünkben. Enélkül pedig nem érezzük olyan jól magunkat.
Módosítja az agyszerkezetet
A Sussex egyetem kutatói végeztek egy vizsgálatot, amiből kiderült, hogy azoknak, akik egyszerre több képernyőt használnak, az elülső cinguláris kérgük kisebb. Ez a rész felelős az érzelmek, az empátia, az indulatok szabályozásáért, illetve szerepe van a döntéshozatalban és a helyes ítélőképességben is.
A fentiek persze nem azt jelentik, hogy azonnal ki kell dobnunk az okostelefonunkat és szigorúan csak egy dologra szabad figyelnünk egyszerre. A multitasking néhány esetben hasznos tud lenni, de érdemes tudatosan használni és odafigyelni, hogy ne váljon megszokássá. Az olyan rutinfeladatok közben, amelyek nem igényelnek nagy összpontosítást és nincsen különösebb tétjük, nyugodtan csinálhatunk valami mást is: vasalás közbeni zenehallgatástól vagy fürdés közbeni énekléstől még soha senkinek nem lett baja.
Hogy hogyan tudjuk leküzdeni a folyamatos multitaskingelést, arról Bite Barbara business coach és tréner mesélt egy korábbi cikkünkben.
Készítette: Profession.hu
