Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A végkielégítés szabályaival sokan nincsenek tisztában, pedig egy jól szabályozott, viszonylag könnyen áttekinthető juttatásról van szó, melyet a munkáltatók meghatározott esetekben kötelező módon fizetnek a munkavállalónak az adott munkahelyen ott töltött idejükért „cserébe”, amolyan méltatásként. A szabályok tisztázásában Dr. Fori Hajnal ügyvéd segít.

Milyen esetekben jár végkielégítés?

Végkielégítésre a munkavállaló abban az esetben válik jogosulttá, ha munkaviszonya a Munka törvénykönyvéről szóló 2012 évi I. törvényben (továbbiakban: Mt.) meghatározott esetekben szűnik meg. Ez történhet munkáltatói felmondás, a munkahely jogutód nélküli megszűnése, illetve a munkáltató személyében történő változás, de a munkavállaló azonnali hatályú felmondása következtében is.

„Tételesen: az Mt. 77. § (1) bekezdése felsorolásszerűen határozza meg azokat az eseteket, amelyek esetén a munkavállaló jogosult lesz a végkielégítésre. Ez a munkáltató általi felmondás, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint az az eset, ha a gazdasági egység jogügyleten alapuló átvétele esetén az átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá. Ezek mellett a törvényben elszórva találunk még két esetet, amelyek megalapozzák a munkavállaló végkielégítésre való jogosultságát. Az elsőt az Mt. 40. § (1) bekezdése rögzíti: amennyiben a munkavállalónak a munkaviszony fenntartása aránytalan sérelemmel járna, vagy lehetetlenné válna a munkáltató személyében bekövetkezett változás következtében, és a munkaviszonyát erre hivatkozva szünteti meg, a végkielégítés szabályait rá alkalmazni kell. A fenti feltételek minden esetben külön megítélés alá esnek, kifejezetten érdemes erre vonatkozóan szaktanácsot kérni. Igen, még a felmondást megelőzően”– vezet be a témába a szakértő.

A másik, fentihez hasonló helyzetet az Mt. 78. § (3) bekezdése állapítja meg, mely szerint a munkavállaló jogszerű, azonnali hatályú felmondása esetén jogosult lesz a végkielégítésre. Dr. Fori Hajnal részletezte, hogy a fent említett valamely feltétel fennállása mellett a végkielégítésre való jogosultság alapfeltétele, hogy vagy a felmondás közlésének, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkavállaló legalább 3 évnyi munkaviszonnyal rendelkezzen az adott munkáltatónál. Ennek a tartamnak a számítása során azonban nem vehető figyelembe az az egybefüggő, legalább harminc napot meghaladó tartam, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ez alól csak a szülési szabadság és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés képez kivételt. Tehát amennyiben hozzátartozónkat ápoltuk – fizetés nélküli szabadságon – hat hónapon keresztül, abból öt hónap nem számít bele a folyamatos jogviszonyba.

A végkielégítés mértéke az idővel egyre nő

A végkielégítés mértéke az egyazon munkaviszonyban töltött idővel arányosan növekszik. „Itt jegyezzük meg, hogy az, hogy az évek során módosul a munkakörünk, munkaszerződésünk, nem szakítja meg a folyamatos jogviszonyt, azaz a végkielégítésre való jogosultságunkat” – hívja fel a figyelmet a jogszabályra a szakértő.

A 3 éves munkaviszony esetén egyhavi, legalább 5 évnyi munkaviszony esetén kéthavi, legalább 10 év munkaviszony esetén háromhavi, legalább 15 év munkaviszony esetén négyhavi, legalább 20 év munkaviszony esetén öthavi, legalább 25 év munkaviszony esetén hathavi távolléti díj összegre lesz jogosult a munkavállaló. 

„A távolléti díj az esedékesség időpontjában a munkavállalónak járó alapbér összegének felel meg. Az esedékesség időpontja vagy a munkáltató általi felmondás közlésének időpontja, vagy a munkaviszony megszűnésének időpontja. Bérpótlékra jogosultság esetén a végkielégítés úgy állapítható meg, hogy a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra kifizetett bérpótlék összegét elosztjuk az ebben az időszakban beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával”– avat be a szakértő.

A végkielégítés mértéke tovább növelhető, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. A három és öt éves tartam esetében egyhavi, a tíz és tizenöt éves tartam esetében kéthavi és a húsz és huszonöt éves tartam esetén háromhavi távolléti díj összegével emelkedik a végkielégítés összege.

Vannak esetek, mikor mégsem jár a végkielégítés

Az Mt. meghatározza azokat az eseteket, amely esetekben a munkavállaló a fent meghatározott feltételek teljesülése ellenére mégsem lesz jogosult végkielégítésre. „Ezek azok az esetek, amikor a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, valamint ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége” – sorolja.

Fontos továbbá, hogy a fent említett időtartamot a felmondás közlésének időpontjában kell megállapítani, így hiába járna például a felmondási idő letelte után végkielégítés a munkavállaló számára, ha a felmondás közléséig nem éri el a 3 évnyi folyamatos munkaviszonyt.

Nem mindig a közös megegyezés a legjobb megoldás

A közös megegyezés – amint azt a megjelölés is jelzi – optimális esetben a felek szándékát tükrözi. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a közös megegyezés minden esetben a legelőnyösebb megoldás a munkavállaló számára. „A közös megegyezés azonban nem kell, hogy minden esetben együtt járjon a végkielégítéssel, ez a felek megállapodásától függ. Jogszabály szerint nem „jár”. Ezen esetben a felek megállapodása a mérvadó. Ezért javasolt a közös megegyezés tervezetét – annak aláírása előtt – áttekintetni egy szakemberrel” – javasolja a szakértő.

Ha elmarad a kifizetés

Abban az esetben, ha munkáltató a végkielégítés feltételeinek fennállása ellenére nem fizet, a munkavállaló több eszközhöz folyamodhat. „Lehetősége van mind szóban, mind írásban felszólítani a munkáltatót a fizetésre. Amennyiben a végkielégítés kifizetése ennek ellenére elmarad, munkavállaló jogosult fizetési meghagyással élni. Amennyiben munkáltató ellentmondással él, a munkavállaló csak peres úton érvényesítheti követelését”.

 

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala