Milliós bírságot kockáztatnak egyes munkaerő-közvetítők

Számos közvetítő milliós bírság kiszabását és adatbázisnak töröltetését kockáztatja azzal, hogy jogellenesen enged át adatkezelési jogosultságokat a munkaadónak - hívta fel az érintettek figyelmét dr. Holló Dóra, a BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda partner-ügyvédje, adatvédelmi specialista.

Az elmúlt években általánossá vált, hogy a hazai munkáltatók külsős "fejvadászt" - személyzeti tanácsadó vállalatot vagy munkaerő-kiválasztó és közvetítő céget - bíznak meg azzal, hogy kulcspozícióikba megkeressék a megfelelő munkavállalókat.

A Profession.hu-n a munkaerő-közvetítők ilyen munkákat kínálnak.

"Az ilyen megbízások során számos különböző törvény rendelkezéseinek kell megfelelni, a megbízónak és a közvetítőnek egyaránt, de a tapasztalataink azt mutatják, hogy sokszor a legalapvetőbb jogi feltételek sem teljesülnek " - állítja dr. Holló Dóra, aki szerint minden résztvevő részéről indokolt az óvatosság, hiszen vannak olyan hibák, amelyek miatt a megbízó, és vannak olyanok, amelyek miatt a közvetítő kerül bajba.

Ezek a legfőbb hibák

Típushiba például, hogy a kiválasztási folyamat során a munkáltató átvesz a közvetítőktől és a továbbiakban saját rendszerében tárol a pályázókra vonatkozó adatokat - olyan pályázók esetében is, akikkel később nem létesít munkaviszonyt.

Az is gyakran felmerülő probléma, hogy a közvetítő cég olyan jogokat enged át szerződésileg a munkáltatónak, amelyeket a munkáltató a hatályos törvények szerint csak jogellenesen gyakorolhat. Például törvényellenes az a gyakorlat, hogy a munkaerő-közvetítő cégek átadják a munkáltatónak a személyiségtesztek kiértékelésének feladatát.

A pályázó hozzájárulása szükséges

A munkáltató és a pályázók között értelemszerűen még nincsen munkajogi jogviszony, ezért az adatvédelem szempontjából jogi kapcsolatukra az adatvédelmi törvény előírásai alkalmazandók, a Munka törvénykönyve (Mt.) előírásai nem - mutatott rá Holló Dóra.

Ezért nem lehet szó az Mt.-n alapuló adatkezelésről, azaz a pályázókkal kapcsolatos mindenféle adat kezeléséhez a pályázó előzetes hozzájárulása kell. Ez általános személyes adatok esetén szóbeli is lehet, szenzitív adatok kezeléséhez azonban mindenképpen írásbeli beleegyezés szükséges. A közvetítő cég és a pályázó kapcsolatára a Mt. szabályai ugyancsak nem vonatkoznak, de az adatvédelmi törvény rendelkezéseit ekkor is be kell tartani.

Az adatkezeléshez adott hozzájárulásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázó pontosan melyik típusú adatkezeléshez járult hozzá, milyen célra kellenek az adatok, ki fér hozzá, illetve hogyan és meddig tárolják.

"Tapasztalataink szerint kevés munkaerő-közvetítő veszi tudomásul, hogy a pályázók személyes adatait törölni kell, amikor a pályázó által adott engedély céljára történő adatkezelési folyamat lezárul. Ez azt jelenti, hogy nem lehet egy konkrét állásra jelentkező adatait az adott állásajánlat betöltése után is, 'hátha még szükség lesz rá' alapon megőrizni és felhasználni, anélkül, hogy a pályázó ehhez hozzájárulna" - mutatott rá Holló Dóra.

1,4 milliós bírság

Holló Dóra elmondta: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy hazai munkaerő-közvetítő vállalat ügyében a közelmúltban meghozott határozata több lényeges ponton világít rá a hiányosságokra.

A vizsgálat apropóját az adta, hogy a cég egyik korábbi pályázója annak ellenére kapott a cégtől egy rendezvénymeghívót, hogy előzőleg már kérte adatai törlését, ráadásul az e-mail mintegy 470 címzettje másolatban került a levélre, azaz az e-mail címét mások is megismerhették. Ezt a munkaerő-közvetítő cég emberi mulasztásnak minősítette, a NAIH azonban megállapította, hogy az elektronikus adatbázis tekintetében - a személyes adatok törlésére vonatkozóan - semmiféle szabályzat nem működött a cégnél, így a már törölt regisztrációjú pályázók is a rendszerben maradtak.

A hatóság egyben arra is rámutatott, hogy nem a dolgozók, hanem a közvetítő cég - mint adatkezelő - feladata az, hogy a pályázók magánszféráját védje.

Emellett a vizsgálat során arra is fény derült, hogy a munkaerő-közvetítő által az elektronikus rendszerben nyújtott tájékoztatás több szempontból sem volt egyértelmű, így a hozzájárulások nem minősülhettek az adatvédelmi törvény szerinti hozzájárulásnak.

Holló Dóra szerint a hatóság jóindulatúan járt el, mert a fentiek alapján a munkaerő-közvetítő cég által kezelt teljes adatbázis törlését is elrendelhette volna, ám ehelyett csak azon személyek adatait töröltette, akinek a regisztrációja már lejárt. Ez így is a munkaerő-közvetítő adatbázisa egyharmadának törlését jelentette.

Az munkaerő-közvetítőcégnél ezen felül is voltak hiányosságok: a cég például a NAIH-hoz történő bejelentkezést is elmulasztotta, és erre csak a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítést követő két hónap múltán kerített sort. Az eljárás végeredménye a jogsértés megállapításán és az adatbázis kötelező törlésén túl, 1,4 millió forint összegű bírság és a szabálytalanságok nyilvánosságra hozatala volt.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkaerő-közvetítés, munkajog, adatvédelem, Munka törvénykönyve