Miért olyan nehéz a nyelvtanulás?

A spórolás és a fogyókúrák mellett a nyelvtanulás is minden évben ott van az újévi fogadalmak toplistáin: tisztában vagyunk vele, hogy fejlődnünk kellene, egy ideig motiváltak vagyunk, aztán mégis hajlamosak vagyunk elveszíteni a lelkesedésünket. Az idegennyelv-tudás ugyanakkor egyre több munkakörben belépő szintű elvárás. Ha nem beszélünk nyelveket, izgalmas lehetőségektől eshetünk el.

Nyelvi blokkoktól az emlékezetes állásinterjúkig

Köllner Zsófi, a Linguina Nyelviskola vezető tanára, fordítója szerint a kommunikáción áll vagy bukik a sikerünk, ők olyan készségeket fejlesztenek, amelyekkel nemcsak angolul vagy németül, de saját anyanyelvünkön is jobban működhetünk. Olyan komplex megoldásokkal segítik a nyelvtanulókat, amelyek nemcsak a nyelvi tudást fejlesztik, de annak prezentációját is. Hiszen nem csak az számít, mit mondunk, de az is, hogyan mondjuk, például egy fontos állásinterjún.

„Azt láttam a Facebookon egy nagy anyukás csoportban, hogy sokaknak van problémája a nyelvtudással: visszatérnének a munkába vagy karriert váltanának, és olyan helyeket találnak, ahova nyelvi készségekkel nagyobb esélyük lenne bejutni. De jönnek a nyelvi blokkok, az interjús stressz, hogy nem mernek megszólalni. Ezeket oldjuk többféle eszközzel, használunk nyelvi coachingot, van egy saját fejlesztésű karrierváltó kézikönyvünk és intenzív kurzusunk is, amelyen az állásinterjús nyelvi felkészítés mellett egy pszichológus visz el egy próbainterjúig.”

Zsófi szerint fontos, hogy gyakorlati, rögtön hasznosítható tudást adjanak át:

„Azt látjuk, hogy nincs arra ideje az embereknek, hogy évekig járjanak nyelviskolába, ahogy arra sem, hogy olyan dolgokat tanuljanak, amihez nincsen semmi közük. Sokszor konkrét kérdésekkel érkeznek: dolgozunk például vállalkozókkal és felsővezetőkkel is, náluk gyakran annyi a feladat, hogy egy érdekes bemutatkozást vagy egy pitchet szeretnének felépíteni és elgyakorolni. Sokszor kiderül, hogy még magyarul sem megy, nem csoda, ha nem működik angolul sem. Ezért mindig a hatékony kommunikációra fókuszálunk: az a célunk, hogy a végeredmény egy emlékezetes, jó benyomást keltő megnyilvánulás legyen.”

Nyelvtanulás másképp

A nyelvtanár szerint, ha már sokadszor futunk neki a nyelvtanulásnak, akkor lehet, hogy nem jó módszerrel tanulunk. Mert maga a nyelvtanulás is sokféle lehet: van, akinek nyomasztó, ha nyelvtani tesztekkel stresszelik, míg mások szívesen tanulnak könyvből és mérik fel tudásukat ilyen módon.

„Van, akinek paneleket kell felismernie és begyakorolnia, így sajátítja el a nyelvet, mások hallás után, ráérezve. Ha valakinek nincsenek jó élményei a nyelvtanulással, akkor lehet, hogy nem a neki való tanulási stratégiával próbált tanulni. Mi ilyenkor megnézzük: gyorsan tanul szavakat, milyen a vizuális memóriája? Beszélgetéssel tanul könnyebben? Lehet, hogy meglepő új eszközöket hozunk be ilyenkor, de érdemes nyitottnak lenni, mert rátalálhatunk arra a módszerre, amivel könnyebben tanulunk.”

 Melyik nyelvet válasszuk?

Az is előfordulhat, hogy korábban olyan nyelvvel volt rossz tapasztalatunk, ami nem a legszerencsésebb a számunkra ideális tanulási stratégia szempontjából: „Ha valaki már sokadszorra kezd neki egy nyelvnek, de nem fejlődik, akkor az is lehet, hogy érdemes másik nyelvvel próbálkoznia. Volt olyan diákunk, aki angolul szeretett volna tanulni, már járt is több tanárnál, de nem ment neki. Ahogy rájöttünk, hogy ő jobban tud táblázatosan tanulni, mondtuk, hogy próbálkozzon inkább a némettel. Be is jött a tanács, sokkal könnyebben ment a tanulás.”

Tengerdi Dóra toborzási- és karriertanácsadó  szerint azt is érdemes észben tartanunk, hogy különböző iparágakban és pozíciókban különböző nyelvekkel lehet jobban érvényesülni: „Az angol egy nagyon jó alap szinte bármilyen szektorban, a teljes multi és startup szférában is nagy a mozgolódás most Budapesten, ezek a cégek keresik azokat az embereket, akik nagyon jól kommunikálnak angolul. Emellett a német nyelvtudás fontossága kiemelkedő lehet a logisztikában, kereskedelemben, export-importban. Vannak nagy német autógyártók és áruházláncok, ahol szintén kell a némettudás. Sokat beszéltek régen az oroszról, mondván, hogy újra fontos lesz, egyelőre úgy látom nincs túl sok orosz nyelvtudást igénylő állás, de külkereskedelemben és diplomáciában jól jöhet. Ugyanez igaz a kínaira is. Az északi nyelvek és francia-olasz-spanyol jól jöhetnek szolgáltatóközpontokban. Ez egyébként jó tanács is lehet: ha valakinek nincsen még szakmai háttere, de beszél idegen nyelvet vagy nyelveket, akkor az SSC-k jók belépőnek, ott ki lehet tanulni egy-egy területet.

Számít a papír?

Örök kérdés, hogy szükség van-e a nyelvvizsgára ahhoz, hogy jobbak legyenek az esélyeink a munkaerőpiacon?

A nyelvtanár szerint ebben a kérdésben is a tudás számít: „Ma már nagyon sokféle nyelvvizsga van. Sokszor elhangzik a kérdés, „melyik a legkönnyebb”? Szerintem pedig az a kérdés, hogy a papír kell vagy a tudás? Ha valaki önazonosan, akár hibákkal, de hatékonyan képes kommunikálni, az sokkal többet ér a való életben, mint egy nyelvvizsga.”

Dóra szerint se a nyelvvizsga-papírra hajtsunk: „HR-esként vagy vezetőként senkit nem érdekel a munkaerőpiacon, hogy van-e papírunk az adott nyelvről, az sokkal fontosabb, hogy aktív, valós tudásunk legyen, vagy ha nem ilyen, tudjuk belátható időn belül aktivizálni a nyelvtudásunkat. Mindenesetre az érettségizőket biztatnám a papír megszerzésére.”

Szerinte sosem késő belevágni a nyelvtanulásba, az ebben fektetett idő és energia pedig megtérül az álláskereséskor, amikor sokkal jobb lehetőségek közül válogathatunk.

„Nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos a nyelvtudás, legyen az angol, német vagy bármilyen más idegen nyelv. Ez ma már a belépő olyan cégekhez, ahol magasabb fizetést kaphatunk és szélesebb karrierutat tervezhetünk.”

A tanácsadó úgy látja, hogy a nyelvtudás pályánk későbbi szakaszában is hasznos lehet, még akkor is, ha megelégszünk egy alapfokkal, és nem szerzünk közép- vagy felsőfokú ismereteket:

„Soha nem mondanám, hogy engedjük el a nyelvtanulást, nincs olyan, hogy már nem érdemes elkezdeni. A tudás és a tapasztalat, amit megszerez az ember, az egy elvehetetlen érték. Ha 50 évesen kezdünk bele, akkor is egy hasznos plusz, egy alap szintű angol hozzáad mindenképp az önéletrajzunkhoz de akár privát életünkhöz is. Édesanyám nyelvtanár, az ő diákjai közül sokan gyerekekkel, külföldön műszakozva tanulják a nyelveket. Lassú víz partot mos alapon néha évekig tanulnak, de ők már belátták, hogy fontos, hogy fejlődjünk a világgal és meg tudjuk értetni magunkat.”

Készítette: Rákász-Losonczy Judit

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala