Mi lenne, ha az időnket is úgy kezelnénk, mint a pénzünket?
Sem az időnk, sem a pénzünk nem korlátlan. Sajnos. Valamiért az időnket mégsem osztjuk be olyan tudatosan, mint a pénzünket.
Önnek ajánljuk!
Allison Rimm, amerikai író és coach, egy, a Harward Business Review-nak írt cikkében például azt részletezte, hogy saját maga számára milyen to-do lista stratégiát alakított ki. Konkrétan 3 listája van:
- egy azoknak a dolgoknak, amik fontosak, viszont kevésbé sürgősek,
-egy azoknak, amiket AZNAP el kell végezni,
-végül pedig egy lista mindannak, amit NEM kell megcsinálnia.
Utóbbira azért van szükség, hogy emlékeztesse magát, mennyi minden van, amire tudatosan nem akar időt szánni. Mindemellett saját magának állít fel határidőket bizonyos célok elérésére, és hogy lássa, mikor, mire van ideje.
Felmerül a kérdés, mi lenne, ha mindannyian ennyire tudatosan és szigorúan kezelnénk az időnket, nagyjából úgy, mintha csak a pénzünkről lenne szó.
Ha az időnkre is úgy tekintenénk, mint a pénzünkre...
- Tudatosulna bennünk, hogy van az a pont, ahonnan nincs tovább. Bár a hitelkártyánkon túl tudunk lépni bizonyos keretet, túl tudunk költekezni, hiszen hitelt is tudunk felvenni, a napjainkat bizony egy perccel sem tudjuk meghosszabbítani. Akármilyen keveset is alszunk éjszaka, a 24 órából nem tudunk még csak 24 óra 5 percet sem varázsolni.
- Beoszthatnánk úgy az időnket egy hónapra, mint, ahogyan azt a költségekkel is tesszük. Rendszerezhetnénk, hogy egy-egy fix feladatunk mennyi időt vesz igénybe, az alapján, ahogy a havi rezsi költséget is kikalkuláljuk az átlag villany-, víz-, illetve gázszámlából. Elsőkörben a kötelező feladatokat vegyük sorra, amikről már nagyjából tudjuk, hogy mennyi időt vesznek igénybe. Számoljunk azonban a váratlan helyzetekkel, nagyobb lélegzetvételű projektekkel is, csakúgy, ahogy számítanunk kell rá, hogy némelyik hónapban magasabb lesz a rezsi költség.
- Ahogy a számlák és a kötelező költségek befizetése után maradt havi keretet felosztjuk az egyéb, tetszés szerinti dolgokra, mint például ruha, éttermi étkezések, a fennmaradó időnket is szétoszthatjuk szabadidős programokra. Családi, és baráti programok, edzés, bevásárlás, stb.
- Kialakíthatnánk egy ideális arányt, amihez igyekeznénk tartani is magunkat. Ha például a munkaidőnk kezd egyre jobban belecsúszni a személyes dolgokra szánt időkeretbe, azonnal reagálunk a helyzetre, hiszen azt sem hagynánk, ha a számlákat a szórakozásra félretett pénzünkből kellene kifizetnünk.
- A munkára fordított, illetve a munkahelyen töltött időt tovább oszthatnánk, al-költésgvetési keretekre, hogy biztosak lehessünk benne, minden percünket a megfelelő feladatra „költjük”. Gondoljunk csak bele, ha tudjuk, hogy például már csak 70.000 Ft-unk maradt az adott hónapra, belevágnánk egy több százezer forintos utazása tervezésébe? Ugye, hogy nem. Ennek a példájára, tanuljunk meg nemet mondani a munkánk során is, és ne vállaljunk be még plusz feladatot, amikor már amúgy is tele van a naptárunk!
- Beláthatnánk, hogy az, hogy elég időnk maradjon saját magunkra, a hobbinkra, a családunkra és a barátainkra ugyanolyan fontos, mint az, hogy a kötelező költségek mellett jusson pénzünk ételre, könyvekre, színházjegyekre. Hiába töltünk éjszakékat, hétvégéket a munkahelyen, és keresünk vele több pénzt, ha a pénzt nincs időnk és lehetőségünk feltöltődésre elköltenünk.
- Végül, de nem utolsósorban, talán, ennek a módszernek köszönhetően kiegyensúlyozottabbá és hatékonyabbá tehetjük a mindennapjainkat.
Készítette: Profession.hu
