Az egyetlen újévi fogadalom, ami tényleg működik
Az újévi fogadalmak gyakran csendben elhalványulnak a mindennapok rohanásában. Mi lenne, ha idén 10 különböző fogadalom helyett csak egyet tennél, ami viszont tényleg működik?
Önnek ajánljuk!
Az újévi fogadalmak nagy része már január közepére elhalványul, mert túl sokat akarunk egyszerre megváltoztatni: többet dolgozni, jobban teljesíteni, motiváltabbnak lenni, egészségesebben élni, és még sorolhatnánk, miközben a hétköznapok semmivel sem lettek egyszerűbbek. Minden cél jogosnak tűnik, mégis egyre nehezebb eldönteni, hol is kellene elkezdeni. A lelkesedést lassan felváltja az állandó „majd holnap elkezdem” érzés, ami észrevétlenül beköltözik a mindennapokba. Nem azért csúsznak el a fogadalmak, mert ne lennél képes változtatni, hanem mert egyszerre túl sok irányba próbálsz elindulni, a teendők pedig így egyre nagyobb mentális terhet jelentenek. Ezért lehet felszabadító, ha 2026-ra nem tíz különböző fogadalmat teszel, hanem csak egyet, amit viszont tényleg betartasz: nem halogatsz tovább.
A halogatás nem lustaság, hanem védekezés
Sokan még mindig úgy gondolnak a halogatásra, mint rossz szokásra vagy akaratgyengeségre, pedig valójában egészen másról van szó. A halogatás legtöbbször egy belső védekező mechanizmus, amely akkor kapcsol be, amikor bizonytalanságot, félelmet vagy túl nagy terhet érzünk. Nem azért toljuk el a dolgokat, mert nem érdekelnek minket, hanem épp azért, mert túl nagy jelentőséget tulajdonítunk nekik.
Egy nehéz döntés, egy kényes beszélgetés vagy egy változást hozó lépés mentálisan sokkal megterhelőbb, mint egy egyszerű feladat. Az agy ilyenkor időt akar nyerni, még akkor is, ha hosszú távon ezzel csak növeli a feszültséget. Januárban mindez különösen látványos, mert az év eleji elvárások felerősítik a nyomást. Fontos felismerni, hogy ez nem jellemhiba, hanem jelzés. A kérdés nem az, hogy miért halogatsz, hanem az, hogy mitől próbálod megvédeni magad.
Mit halogatsz valójában a munkában?
A munkahelyi halogatás ritkán szól a konkrét feladatokról, sokkal inkább olyan helyzeteket tologatunk, amelyek érzelmileg vagy szakmailag kényelmetlenek számunkra. Ilyen lehet egy visszajelzés kérése, egy konfliktussal járó beszélgetés vagy egy régóta halogatott döntés a jövőről.
Gyakori az is, hogy azért nem lépünk, mert félünk attól, mit hoz majd a változás. A halogatás ilyenkor látszólag nyugalmat ad, valójában azonban állandó háttérzajt teremt. Mindig ott motoszkál a gondolat, hogy „ezt is meg kellene csinálni”, ez a folyamatos belső feszültség pedig hosszú távon kimerítőbb, mint maga a cselekvés lenne. A munkában különösen veszélyes ez az állapot, mert könnyen normalizáljuk. Azt hisszük, mindenki így csinálja, pedig közben lassan felőröl minket.
A halogatás fárasztóbb, mint maga a feladat
A halogatás egyik legnagyobb ára az a mentális energia, ami folyamatos készenlétben tart. Amíg valami nincs lezárva, addig újra és újra visszatér a gondolatainkba. Ez szorongást, bűntudatot és önkritikát generál, még akkor is, ha kívülről nem történik semmi. Előfordulhat, hogy már reggel fáradtabbnak érezed magad, pedig a nap még el sem kezdődött. Ilyenkor segíthet, ha nem a hatékonyságot próbálod növelni, hanem a nyitott ügyeket csökkenteni. Például:
- döntést hozol akkor is, ha az nem tökéletes,
- kis részekre osztod a tennivalókat, hogy ne tűnjenek teljesíthetetlennek,
- kimondod hangosan, ha valamire nemet mondasz, és el is engeded fejben,
- lezársz egy régóta húzódó helyzetet,
- vagy végre elkezdesz egy nehéz folyamatot, akkor is, ha egyelőre nem látod a végét.
Ezek nem gyors megoldások, de megszabadítanak az állandó mentális tehertől, ami nagyobb energiát ad, mint bármely más produktivitási módszer.
Így csináld a mindennapokban
Az, hogy nem halogatsz, nem azt jelenti, hogy minden feladat sürgőssé válik és azonnal meg kell csinálnod mindent, sokkal inkább azt, hogy különbséget teszel fontos és halasztható dolgok között. Ami valóban számít, azt nem hagyod hónapokig lebegni, legyen az egy őszinte beszélgetés, vagy egy döntés, amit eddig kerültél. Amikor lezársz egy helyzetet, megszűnik az állandó belső nyomás, ami különösen fontos a munkában, ahol könnyű beleragadni félmegoldásokba. A tologatás helyett az is döntés, ha kimondod, hogy most valami nem fér bele.
A halogatás elengedése nem lesz látványos változás kívülről, belül viszont érezhetően csökken majd benned a feszültség, és gyakran ez az első lépés ahhoz, hogy végre tényleg legyen időd és energiád azokra a dolgokra, amiket célként tűztél ki.
Mikor jelzés a halogatás, és mikor csak átmeneti állapot?
Természetesen nem lehet kijelenteni, hogy minden halogatás probléma, és nem minden januári bizonytalanság jelent válságot. Van, amikor egyszerűen csak időre van szükség ahhoz, hogy körvonalazódjanak bennünk a dolgok. Akkor érdemes résen lenni, ha mindig ugyanazokat a dolgokat tolod el, újra és újra. Ha a halogatás szinte kizárólag a munkához kötődik, az már fontos jelzés lehet. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy hogyan legyél hatékonyabb, hanem az, hogy miért ilyen nehéz elköteleződni. Lehet, hogy csak apró változtatásra van szükség, de az is lehet, hogy új utakat kellene keresned.
Ha ráébredsz, hogy nem egy-egy feladatot tologatsz, hanem magát a változást, érdemes megnézni, milyen lehetőségek állnak előtted. A Profession.hu Prémium funkciói abban segítenek, hogy célzottabban keress állást, elsőként értesülj a számodra releváns pozíciókról, és nagyobb eséllyel kerülj a kiválasztók látókörébe. Így a halogatás helyett valódi lépéseket tehetsz akkor, amikor már készen állsz a változásra.
Készítette: Kövecses Evelin
