A Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Zrt. dolgozói visszamenőleges 3 százalékos béremelést szeretnének. Miután a tárgyalásokon nem tudtak megegyezni a felek, a busz- és villamosvezetők a munkabeszüntetés mellett döntöttek, melynek az időpontja még nem ismert. A munkavállalók bírósághoz fordultak, ugyanis a munkáltató nem reagált a még elégséges szolgáltatás mértékéről szóló ajánlatukra.

Az elégséges szolgáltatás mértékéről a városi önkormányzat tulajdonában álló MVK Zrt. és a Miskolci Autóbusz- és Villamosvezetők Érdekvédelmi Szervezete a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kért állásfoglalást. A bíróság határozata szerint a sztrájkkal érintett közlekedési szolgáltatónak kell a törvényi rendelkezéseknek megfelelő menetrendet kidolgoznia.

A határozat kitér arra, hogy az MVK Zrt.-nek "a megfelelő mértékű menetrendről" legkésőbb a sztrájk megkezdése előtt két nappal a lakosságot tájékoztatnia kell - ismertette a bíróság döntését a távirati iroda.

Közlekedési sztrájk lesz, béremelést követelnek

"Az elégséges szolgáltatás törvényi minimumszintje: a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként - helyi személyszállítás esetén - a megrendelt szolgáltatás mennyiségének 66 százaléka, ezt a minimumszintet biztosítani kell, e nélkül a sztrájk jogszerű nem lehet. A sztrájk esetére biztosítandó még elégséges szolgáltatás mértékét törvény határozza meg, ezért a bíróság abban érdemben nem dönthet" - állapította meg a bíróság.

Mit mond a sztrájktörvény?

2010 vége óta a sztrájktörvény kimondja, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál csak akkor sztrájkolhatnak a dolgozók, ha a munkabeszüntetés a még elégséges szolgáltatás teljesítését nem gátolja. Ha ezt konkrét törvényi szabályozás, illetve a felek megállapodása az adott esetre vonatkozóan nem rögzíti, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak kell döntenie a még elégséges szolgáltatásról. Tehát ebben az esetben csak akkor legális a sztrájk, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

A sztrájktörvény a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóként jelöli meg a közforgalmú tömegközlekedésben, távközlésben, továbbá az energiaszolgáltatásban tevékenykedő szervezeteket.

Késhetünk a munkából sztrájk miatt?

A Munka törvénykönyvében (Mt.) az áll: ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a dolgozó a munkahelyén megjelenni, akkor igazolt a távolléte, nem kell szabadságot kivennie, sem lecsúsztatnia a munka nélkül töltött időt. Ide tartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkahelyen való megjelenést megakadályozza, például hó- és útakadályok, árvíz, természeti katasztrófa, vagy ha épp sztrájk miatt nem járnak a buszok, vonatok.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Kérdéses azonban, hogy valóban "elháríthatatlan akadálynak" tekinti-e a munkáltató a tömegközlekedés sztrájkját. Ha nem, akkor igazolatlan mulasztásnak számít a késés. Néhány cég vélekedhet úgy, hogy hiába áll le a közlekedés, a dolgozóknak mindenképpen meg kell oldaniuk a munkahelyükre való bejutást, és a késéssel a ledolgozott munkaidejük rövidül meg.

A munkaadó a szabályzatában rögzítheti, hogy mi a teendő egy esetleges közlekedési sztrájk esetén, előre deklarálják, hogy a késést ebben az esetben elnézik-e, vagy sem.

A törvény alapján a sztrájk miatti távollét idejére - ha munkavégzés nem történik - munkabért nem kötelező fizetni a dolgozónak. A munkaadó azonban jogosult arra, hogy egyénileg mérlegelje: fizet-e személyi alapbért vagy távolléti díjat erre az időre. (A távolléti díj akkor jár, ha a munkáltató engedélye alapján vagy épp a cég működésében felmerült okból nem kell munkát végezni. Akkor is ilyen jogcímen jár a bér, ha valaki például véradáson vesz részt vagy bírósági tárgyalásra kell mennie munkaidőben.)

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: Munka törvénykönyve, munkajog, sztrájk, munkabeszüntetés, szakszervezet