Klímaháború: az egészségünk a tét

Meleg van, ez tagadhatatlan tény. Van, aki számára már a huszonöt fok is elviselhetetlen forróság, míg más a harmincöt fokot is jól tolerálja. Az igazság talán valahol félúton van, és éppen ezt a kompromisszumot kellene megtalálnunk a munkahelyek hűtésekor is, sajnos azonban gyakori, hogy az egész nyarat egy kimondottan hideg irodában fázzuk végig. Nem mindenki ússza meg ennyivel, hiszen a megfázás csupán egy a lehetséges következmények közül, a nem megfelelően használt berendezések ugyanis ennél jóval súlyosabb problémákat is okozhatnak. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász szakorvos, a Tüdőközpont szakembere válaszolt kérdéseinkre.

Klímázok, tehát vagyok

Bár idén a szokásosnál később kezdődött a jó idő, de amint a hőmérő higanyszála megindult felfelé, felbőgtek a légkondicionálók is a munkahelyeken, bevásárlóközpontokban, és már egyre több tömegközlekedési eszközön is. Minél forróbb a kinti levegő, annál jobban esik belépni egy hűs helyiségbe, ha pedig munkáról van szó, a sokórányi koncentráláshoz szinte elengedhetetlen, hogy ne süljünk meg, azonban a ló túloldalára is könnyű átesni, amikor is a klíma már inkább átokká, mint áldássá válik.

„A klímaberendezések használatával kapcsolatban a legfontosabb alapszabály, hogy nem kell túlhűteni a helyiségeket, nem pusztán egészségügyi okból, de energiatakarékossági megfontolásból sem, az ajánlott tehát a nagyjából ötfoknyi különbség a kinti és benti hőmérséklet között. Persze ahol negyven fok van, ott a harmincöt csak néhány percig jelent enyhülést, aztán már azt is melegnek ítéljük, ezért ilyen esetben néhány fokkal még csökkenthetjük a hőmérsékletet, ugyanakkor ilyen hőség viszonylag ritkább nálunk. A mostani, harmincöt fok körüli meleghez huszonnyolc fokra érdemes állítani a légkondicionálót, ez ugyanis már elviselhető hőmérsékletet, a különbség viszont még a szervezetet sem terheli meg” – kezd bele a témába dr. Hidvégi Edit.

Veszélyes üzem

Amikor az iroda és a kinti levegő hőmérséklete között tíz-tizenöt foknyi a különbség, azt jellemzően testünk sem hagyja szó nélkül: van, akinek a feje fájdul meg, másnak a szeme nem bírja, de akadnak olyanok is, akik felfázással vagy ízületi fájdalmakkal küzdenek a légkondicionálás nem túl jótékony mellékhatásaként. Persze mindez nem meglepő, hiszen télen is azért fűtünk, hogy legalább huszonkét fokos legyen a szoba, ellenkező esetben ugyanis a legtöbben nem érezzük magunkat komfortosan – és nincs ez másképp a mesterséges hűtés nyomán sem. Persze a túl alacsony hőmérséklet a munkahelyünkön, amiben napi nyolc-tíz órát is eltöltünk a fentieken túl sokkal nagyobb kockázattal is járhat!

„A nagy hőmérsékletkülönbség sokként éri a szervezetet, és ha gyakran ki vagyunk téve ennek, hasonló történhet velünk, mint a hideg téli hónapokban: az orrnyálkahártyán megtapadó vírusok szobahőmérsékleten nyugalmi állapotban vannak, a hideg hatására azonban aktivizálódnak és elkezdenek szaporodni. Ezért fordulhat elő, hogy a télen jellemző felsőlégúti problémákat nyáron is átélhetjük, különösen akkor, ha intenzív légbefúvással működik a klímaberendezés, vagyis ha tehetjük, a ventilátor funkciót kapcsoljuk ki” – avat be a doktornő.

A sornak persze itt még közel sincs vége, mivel a nem megfelelően karbantartott berendezések számos kórokozónak otthont adhatnak interjúalanyunk szerint: „Ha a légkondicionáló nincs kitisztítva, a benne lecsapódott párában könnyen szaporodni kezdenek a nem kívánatos lakók. A legionellosis, egy atípusos baktériumfertőzés talán az egyik legismertebb a témában. Nevét egy váratlanul kitört járvány után kapta: a hetvenes években, Amerikában egy légiós veterántalálkozón egy akkor még ismeretlen betegség több száz katonát betegített meg, többek halálát is okozva. Ez a kórokozó jóval kisebb, mint egy baktérium, de nagyobb, mint egy vírus, és viselkedését tekintve is mindkettő jegyeit magán hordozza. Lázzal, hidegrázással, köhögéssel jár, amihez társulhat fejfájás, szédülés, hasmenés és hányás is. Nem könnyű diagnosztizálni, és csak néhány speciális antibiotikum adható rá hatékonyan. Bár nem azonos mértékben, de hasonlóan veszélyesek a klímaberendezésekben előforduló azon egyéb baktériumok is (Mycoplasma, Chlamydia Pneumoniae), amelyek szintén az atípusos tüdőgyulladás kialakulásáért tehetők felelőssé. Ha ezek egy közösségbe bekerülnek, egyszerre több tucat embert is megbetegíthetnek.”

Rajtunk múlik

Az első, amit tehát tehetünk az egészségünkért, ha a klímaberendezés takarításáról gondoskodunk – ez persze nem dolgozói felelősség, de figyelmeztethetjük rá felettesünket, ha feledésbe merülne a téma. „A légkondicionálókat legalább félévente ajánlott kitsztíttatnunk, de még jobb, ha háromhavonta kerítünk sort erre, de minimum minden újraindítás előtt tegyük ezt meg, ellenkező esetben ugyanis a télen belerakódott szennyeződés és kórokozók az első bekapcsoláskor mind ránk zúdulnak” – figyelmeztet a szakember.

Ahányfélék vagyunk, olyan eltérően állunk a légkondihasználathoz is: minél többen ülünk egy irodában, annál valószínűbb a konfliktus a távirányító után kapva, hiszen van, aki a hideg levegőt, más pedig a meleget viseli nehezen. „Az időszakos használat jó megoldás lehet, amennyiben az érintettek erről meg tudnak egyezni, illetve a hőmérséklet tekintetében is ajánlott valamiféle közös nevezőre jutni, hiszen már egy-egy fok is sokat számíthat” – javasolja a tüdőgyógyász.

Fázósoknak persze érdemes melegebb ruhával is készülniük az irodában, ha azonban a hűtés központilag szabályozott, és az állandó alacsony hőmérséklet valamennyiünk számára kényelmetlen, jó, ha tudjuk, hogy együttesen ezért is van módunk fellépni: „A tizennyolc fok körüli hőmérséklet nem csupán logikátlan és pazarló, de egyáltalán nem komfortos ülő munka esetén. Ez munkaegészségügyi kérdés, panaszunkat a munkahelyi orvosnak illetve az üzemegészségügyi szolgálatnak jogosan jelezhetjük” – osztja meg a doktornő.

Nyáron is figyeljünk tehát az egészségünk megőrzésére, használjuk jól a rendelkezésünkre álló technológiát és persze gondoskodjunk a megfelelő folyadékpótlásról is, ami nők esetén napi másfél-két liter, férfiak esetén pedig két-két és fél liter folyadékot takar. Fontos, hogy ezt ne csupán cukros gyümölcslevekből, és ne is csak csapvízből fedezzük, és tartsuk szem előtt, hogy a napi mennyiségbe a reggeli kávé/tea, vagy az ebédre elfogyasztott leves is beleszámít.

Amennyiben úgy érezzük, aktuális munkahelyünkön nem adottak a szükséges feltételek a biztonságos munkavégzéshez, álljunk tovább mihamarabb! Válogassunk a legfrissebb lehetőségek között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink alapján. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is, ha pedig tovább növelnénk esélyeinket, váljunk láthatóvá a munkáltatók számára is.

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, munkahely, nyár, légkondicionálás, megbetegedés