Ki segíthet állást találni?

Ha valaki állást keres, gyakran találkozik ezekkel a cégekkel. De honnan tudhatjuk, hogy melyik mit kínál? Mi a különbség közöttük?

1. Munkaerő-kölcsönzés

A munkaerő-kölcsönzés a legelterjedtebb olyan foglalkoztatási forma, amely eltér a hagyományostól. Ez egy háromoldalú, munkavégzésre irányuló jogviszony.

A munkavállaló nem a munkaadóval, hanem a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést. Ezután "kölcsönbe adja" annak a vállalatnak, ahol a dolgozó ténylegesen dolgozni fog.

A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a kölcsönzött munkásokat is ugyanolyan jogok illetik meg, mint a kölcsönbe vevő cég saját munkavállalóit. A kölcsönvevő cég feladata a munkaidő beosztása, a szakmai irányítás, a szabadság kiadása, a munkavégzés ellenőrzése, az egészségre ártalmatlan és biztonságos munkahely megteremtése.

A munkaerő-kölcsönző felel a munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkáltatói bejelentések és bevallások teljesítéséért, a bért is ők állapítják meg, és a bérszámfejtéséért, a kifizetéséért, valamint az adó és járulékok befizetéséért is a kölcsönbe adó vállalkozás felelős.

Magasan képzett munkavállalókat foglalkoztatnak így rövid időre (projektek véghezvitelére vagy épp válságkezelésre). Az alacsonyabban képzett embereket betanított munkásként, idénymunkásként kölcsönzik - például nagyobb megrendelések esetén.

A foglalkoztatás időtartama lehet néhány hét, de előfordul, hogy a munkavállalók évekig ilyen jogviszonyban dolgoznak. (Az Mt. előírja, hogy maximum 5 évig lehet.)

2. Munkerő-közvetítés

Ha valaki munkaerő-közvetítő céghez jelentkezik, akkor nem biztos, hogy azonnal állásajánlatot is kap. A jelentkező első körben bekerül egy adatbázisba.

A közvetítő cégnek a munkaadó arra ad megbízást, hogy egy vagy több pozícióra keresse meg a tökéletes munkavállaló(ka)t. Az adatbázisból ekkor kikeresik azt a személyt, aki megfelel a munkaköri leírásnak, és a személyes kompetenciái és a képzettsége is olyan, amilyenre szükség van.

3. Fejvadász cég

A fejvadászat valójában munkaerő-közvetítés, de általában a magasan képzett dolgozók megszerzését nevezzük így. A fejvadász cégek segítségével szokták például a felső vezetőket "levadászni" más cégektől. Ez úgy történik, hogy a fejvadász megkeresi a kiszemelt szakembert, és ajánlatot tesz neki. A fejvadászok is adatbázis vagy kapcsolati háló alapján választják ki a jelölteket.

4. Toborzó cég

Ez is a munkaerő-közvetítés egyik formája. A munkaadó arra ad megbízást a cégnek, hogy találjon például kétszáz fémipari szakmunkást, akkor nem biztos, hogy épp van ennyi szakember az adatbázisukban. Ekkor toborozni kezdenek.

Nemcsak a szakemberek megtalálását vállalják a toborzással foglalkozó vállalkozások, hanem sokszor a teljes kiválasztási folyamatot is ők végzik: az önéletrajzok átnézésétől kezdve az állásinterjúkig. Persze a végső döntést a munkavállaló alkalmazásáról a megbízó hozza meg.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: munkaerő-kölcsönzés, munkaerő-közvetítés, fejvadász, toborzás