Ki az a konduktor, és hogyan telnek a mindennapjai?

Ki az a konduktor, és hogyan telnek a mindennapjai?

Egy nem mindennapi hivatás mindennapjairól kérdeztük a szakembert.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ki az a konduktor, és mivel foglalkozik? Sokak számára lehet ismeretlen ez a pálya, pedig egy jó konduktor segítsége aranyat ér:

„A konduktor olyan pedagógiai szakember, aki különböző korú (csecsemőktől egészen felnőtt korig) idegrendszeri mozgássérültek komplex fejlesztését teszi lehetővé pedagógiai, orvostudományi, pszichológiai, filozófiai ismeretei alkalmazásával. Holisztikus (a testet, a szellemet és a lelket egységben vizsgáló) szemléletmóddal közelíti meg a felmerülő nehézségeket, próbálja dinamizálni az egyén tanulási folyamatát és a személyiség teljeskörű fejlesztésére törekszik a nevelés terén.” – Wikipedia

A definíció tehát megvan, de mi van a száraz leírás mögött? Hogyan kerül az ember erre a pályára? Gyarmati Enikővel, a Wekerlei Fejlesztő-Műhely konduktorával beszélgettünk.

„Érdekes, ahogy ez a hivatás megtalált engem: nagyon sokáig orvosira készültem, nem is tudtam sokat erről a területről. Aztán több tényező miatt is módosítottam a terveimen, és a gimis osztályfőnököm vetette fel, hogy ez nekem való lehet. Az egyik volt diákja már 2 éve konduktori képzésben vett részt, vele vettem fel a kapcsolatot, mesélt, és nagyon megtetszett az egész. Mindenképpen segítő hivatást szerettem volna.” – meséli Enikő. „A családom támogatott a választásomban, ugyanakkor kicsit féltettek is, mert nem tudták, milyen sérültekkel foglalkozni. Utólag úgy gondolom, nagyon megtaláltam a helyemet, itt ki tudok teljesedni, sokat tudok segíteni gyerekeknek, felnőtteknek, családoknak.”

A képzésről

A konduktori képzésre jelenleg a Semmelweis Egyetem Pető András Karán lehet jelentkezni 8 féléves pedagógusképzés keretein belül.

„A képzésben szakosodni kell az első alapozó év után: vagy az ovis, vagy az általános iskolás korosztályt ismered meg alaposabban. Ezen kívül 3 éves kor alatt korai fejlesztés van és felnőtteknek pedig rehabilitáció. Én az ovit választottam, a kisebbekkel szerettem volna foglalkozni, ott még több a játék és a mese, könnyebb elvarázsolni őket. A szakosodás már arról szól, hogy mennek a gyakorlati szaktárgyak: megtanuljuk a fogásokat, a klasszikus konduktív feladatokat. Arról is sokat tanulunk, hogyan differenciálhatunk, azaz hogyan módosíthatunk a feladatokon különböző képességű és fejlettségi szintű gyerekekkel foglalkozva. Tanulunk orvosi tárgyakat is, anatómiát, ortopédiát, neuroanatómiát. Vannak elméleti és gyakorlati vizsgák, nézik azt is, hogy a gyerekekkel hogyan foglalkozunk.”

Ahogy a segítő szakmák általában, ez sem való mindenkinek:

„Senki nem tudta mire vállalkozom, menet közben derült ki. Amikor meséltem anyukámnak, hogy milyen gyerekekkel foglalkozom, neki anyaként és óvodapedagógusként egy idő után sok volt.

Mert van például olyan 4 éves, aki még nem tud gurulni. Én másképp nézek rájuk, látom persze, hogy mit nem tudnak, de alapvetően a gyereket látom bennük. A konduktorok más szemüvegen keresztül néznek: én nem a sérültségüket látom, hanem a lehetőséget látom bennük. Arról nem is beszélve, hogy ők is ugyanúgy tudnak huncutkodni!”

A képzést alkalmassági vizsga előzi meg: vizsgálják, hogy a jelentkező alkalmas-e konduktori pályára, a pedagógusi pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására, beszédállapota és fizikai kondíciója megfelelő-e. Érdeklődők figyelmébe ajánljuk: a kizáró okokról és az alkalmassági vizsga részleteiről a képző intézmény oldalán részletes leírást lehet találni.

Kinek való ez a hivatás?

Az objektív követelményeken túl, milyen személyiség, milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki örömmel és sikeresen végezze ezt a munkát? „Mindenképpen kell szakmai alázat, és fontos az emberszeretet, anékül elég nehéz lenne.” – kezdi Enikő. „Ahogy minden munkánál, néha itt is betelik a pohár, de fontos, hogy aztán ezt ki lehet üríteni, és újra lehet tölteni. Sok türelem és kreativitás kell ahhoz, hogy megtaláld, hogy az egyénnek mi a motivációja és az alapján tudd ösztönözni és rávenni a feladatmegoldásokra. Kell egy jó kommunikációs készség, akár szülőkkel vagy idős emberekkel beszél az ember. Az is jó, ha az ember szereti a kihívásokat és nyitott az új dolgokra. Sokféle emberrel találkozunk: gyakran jönnek hozzánk autisztikus vonásokkal, szintén gyakori az ADHD, szindrómák, szóval sokféle változatos kép van, amivel találkozunk.”

Enikő szerint sokféle indíttatásból választhatja valaki a konduktori pályát: „Ha már van sérült a családban az egy löket lehet a segítő szakmák felé. Az is jellemző, hogy sokan szeretnének külföldön elhelyezkedni, és erre nagy a kereslet.”

Konduktor-karrier - mik a lehetőségek?

A konduktori diplomával a kézben számos lehetőség áll nyitva a pályakezdő szakember előtt: maradhat a Pető Intézetben, ahol -ahogy a képzésben is-, korai fejlesztő, ovis és általános iskolás korosztályokkal, felnőttekkel is foglalkozhat, elhelyezkedhet pedagógiai szakszolgálatnál, dolgozhat óvodapedagógusként, de akár saját vállalkozást is indíthat.

Enikő a csecsemőkortól az óvodáskorig tartó időszakban mozgásfejlődésben lemaradt gyerekekkel is foglalkozik: „Nagyon szeretem a korai fejlesztést, igazi mélyvíz volt, nehéz feladat, de benne van a hétről hétre fejlődés lehetősége. Ha látjuk, hogy a gyerek halad, és a szülő is partner a fejlesztésben, akkor ez egy hatalmas energialöket és boldogság. Bölcsisekkel foglalkozni nagy kihívás: ahogy az önálló öntudatuk ébredezik, sokszor jön, hogy „Nem!”, de amikor mégis sikerül valami, akkor nagyon büszke vagyok rájuk, és magamra is. Náluk minden kicsi győzelem hatalmas diadal.”

Készítette: Rákász-Losonczy Judit

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

 

 

További cikkek a szakmákról