Kemény fizikai munkát végzünk?
A folyamatos ismétlődő mozgások nagyon megterhelőek tudnak lenni az egész testünkre. Ha azonban néhány apróságra odafigyelünk, megelőzhetjük a komolyabb bajokat!
Önnek ajánljuk!
Az egész napos hajolgatás, nehéz tárgyak emelése és cipelése, a felfelé nyújtózkodás, lépcsők százainak megmászása nem csak a derekunkat és a hátunkat tudja kikészíteni, de minden izmunkra, sőt még a belső szerveinkre is hatással van! Éppen ezért, nagyon fontos folyamatosan karban tartanunk magunkat, és mindent elkövetni annak érdekében, hogy nehogy sérülés, húzódás legyen a munkanap vége. Mert ugye senki nem vágyik kényszer pihenőre.
Igenis hordjuk állandóan a védőöltözetet!
Elsőre talán sértő lehet a feltételezés, hogy ezt külön ki kell emelni, hiszen mindig mindenki odafigyel erre, de sajnos pontosan tudjuk, hogy ez nem így van. Ha fizikai munkát végzünk építkezésen, vagy gyárban, szinte minden egyes másodpercben ki vagyunk téve a sérülés veszélynek. Éppen ezért, kiemelten fontos, hogy a hangtompító fülvédőnk, a védőszemüvegünk, vagy éppen kesztyűnk mindig rajtunk legyen, illetve rendeltetésszerűen használjuk őket. A kötelező, alap felszerelésen kívül, nyugodtan kérjünk egyéb kiegészítőket is, amik megkönnyítik a munkánkat: csuklóvédő, derékszorító, talpbetét a bakancsba.
Vigyázzunk a hátunkra!
A legtöbb fizikai munka esetében a hát-, illetve a hasizmok vannak a leginkább igénybe véve, a sok emelésnek köszönhetően. A legfontosabb, hogy tanuljuk meg a helyes emelési technikát! Nem derékból, hanem lábbal emelünk, egyenes háttal, fej felfelé, vagy előre néz. A legtöbb hátfájdalom, hátsérülés nem egy kifejezett emelés következménye, hanem a folyamatos, akár hónapokon keresztül végzett helytelen emeléseké. Akkor tudjuk, hogy valamit nem jól csinálunk, ha….
… fáj a derekunk
… fájnak a gerinc melletti hátizmok
… fáj a farizom
… fájdalmat érzünk a comb hátsó részében
Gondoskodjunk a bőrünkről is!
Rengeteg előnye van, ha szabad levegőn dolgozunk, még akkor is, ha kemény fizikai munkát végzünk, de ugyanakkor a hátrányaira is oda kell figyelnünk! Apróságnak tűnhet, sőt, talán sokaknak eszébe sem jut, hogy az állandó hideg levegő, az eső, vagy éppen az erős napsugárzás nagyon megviseli a bőrünket! Márpedig egy kirepedezett kézfej, vagy száj, egy kicsípett, vagy leégett arcbőr bizony nagyon meg tudja keseríteni a munkavégzést. Ősszel és télen, a csípős hidegben figyeljünk rá, hogy folyamatosan kenjük a kezünket, arcunkat valamilyen zsírosabb krémmel, míg nyáron ne feledkezzünk meg a naptejről!
Nyújtsunk!
Minden nap kezdetén, illetve a nap végén, szánjunk 10 gyors percet arra, hogy lenyújtsuk az egész nap feszülésben, keményen dolgozó izmainkat. Felesleges bohóckodásnak tűnhet, pedig sajnos a beállt izmok nagyon nagy károkat tudnak okozni hosszú távon. Sokkal könnyebben meghúzódnak, beállnak, vagy okoznak egyéb fájdalmat. Ha viszont lazák és rugalmasak, hű társaink lesznek a napi sok órás megerőltetésben. Rengeteg könnyen és szinte bárhol elvégezhető nyújtógyakorlatot találhatunk az interneten, higgyük el, valóban csupán 10 perc, ami semmi ahhoz képest, ha napokat kellene becsípődött ízülettel az ágyban feküdnünk mozdulatlanul.
Hallgassunk a testünkre!
Egyszerű, de annál nagyszerűbb tanács. Annyiról van szó, hogy ne emeljünk többet és nehezebbet, mint, amennyit elbírunk, pihenjünk, ha fáradtak vagyunk, menjünk el egy sétára, ha már azt érezzük, nem tudunk koncentrálni. Semmi értelme a testünk fizikai tűrőképességének határait feszegetni, nem éri meg egy sérülést kockáztatni, ami miatt aztán esetleg hetekig nem tudunk munkába állni.
Igyekezzünk csökkenteni a stresszt!
A legnagyobb klisé, amire azonnal rávághatjuk, hogy „Könnyű azt mondani!”. Jogos. De azért valóban akad néhány apró hasznos trükk. Ha például a pénz egy jelentős stressz faktor az életünkben (márpedig a felmérések is azt mutatják, hogy a legtöbb ember életében az anyagi helyzetük az aggodalmaik fő oka), változtassuk meg a gondolkodásmódunkat. Egy egyszerű példa, hogy mire is gondolunk: hirtelen bevillan a lakáshitelünk. Ahelyett, hogy elkezdenénk azon aggódni, hogy vajon mikor fogjuk tudni végleg rendezni, és mennyit kell fizetnünk havonta, tereljük a gondolatainkat a lakásunk, házunk felé, amit a hitel segítségével meg tudtunk vásárolni. Idézzük fel a kedves emlékeket, amik a lakáshoz fűződnek, képzeljük magunk elé a kertet, a vacsorákat, a filmnézéseket.
Ismerkedjünk meg az ergonómiával!
Az ergonómia tudománya foglalkozik az ember és a technikai berendezések kapcsolatával. Legfontosabb feladata, hogy megmondja, milyen legyen az a gép, vagy berendezés, ami a legjobban illeszkedik az emberi fizikai adottságaihoz, képességeihez. Nagyon fontos, hogy az eszköz ne károsítsa semmilyen formában az embert.
Ergonómiai szempontok például a testhelyzet, a helyes testtartás a munkavégzés során, illetve a zaj is például! Zajos munkahelyen vigyázni kell hallásunk épségére, sőt a hangos környezet nem csak fülünket károsíthatja, hanem egyéb tüneteket is előidézhet.
Készítette: Profession.hu
