Karrier kanyarok: így lesz a klinikai kutatóból UX-designer

Egyre ritkább, hogy elsőként választott szakmánkban töltsünk el évtizedeket. Új sorozatunkban olyan karrierváltókkal beszélgetünk, akik visszaültek az iskolapadba, hogy akár a nulláról építsenek új karriert.
Önnek ajánljuk!
Urbán-Szabó Borbála a gyógyszerkutatás területéről érkezett a UX/UI-designerek világába. Hogy mi volt a gond az elsővel, és mit is jelent pontosan a másik, arról legjobb, ha őt kérdezzük:
„Klinikai gyógyszerkutatásból érkezem, ott voltam klinikai kutatási munkatárs. Leegyszerűsítve ez az a munkakör, ahol a bevezetés előtt álló gyógyszerek humán vizsgálatait kell ellenőrizni, az orvosi csapatot támogatni és biztosítani, hogy a szabályozásoknak és az adott vizsgálati készítmény protokolljának megfelelően történjenek a dolgok.”
Kétségkívül szép hivatás, Bori azonban nem érezte jól magát a mindennapokban: „Annak ellenére, hogy ez egy nagyon inspiráló szakma, hiszen valami igazán lényegeset és fontosat tehet, aki ebben dolgozik, mégsem motivált eléggé, inkább folyamatos stresszben tartott a felelősség. Rá kellett jöjjek, hogy ez a fajta felelősség, ahol betegek vannak, az nekem olyan teher, ami nem jó. A munka sok utazással járt, kitöltötte az életemet, és nem tudtam mást beengedni: úgy éreztem, nincs időm mellette semmire, nem találtam a helyemet. Elkezdtem az önismeretemen dolgozni, fokozatosan kellett megértsem, hogy nem nekem való ez a szakma.”
Van, aki régi gyerekkori álmát teljesíti be a karrierváltással, de akkor sem kell megijednünk, ha tanácstalanok vagyunk, merre tovább. Bori példája is azt mutatja, némi elszántság és nyitottság segíthet átlendülni a kezdeti bizonytalanságon. „Elképzelésem sem volt, hogy mit szeretnék csinálni, de azt tudtam, hogy csak akkor fogok rájönni, ha ott hagyom a munkám, és adok időt magamnak, hogy kitaláljam, mi az amit szívvel-lélekkel tudok csinálni. Az volt a célom, hogy hétfőn boldogan menjek dolgozni, hogy jól érezzem magam a hétköznapokon egy 8 órás munkaidőben.”
De mi is az UX/UI design?
Bori választása végül a UX-UI design területre esett: ez a viszonylag új szakma a felhasználói élményt helyezi előtérbe a weboldalak, alkalmazások, szolgáltatások vagy egyéb termékek tervezésénél. Azaz a UX designer olyan termékeket tervez, ahol a fő cél, hogy a leendő felhasználó kényelmesen, élvezetesen tudja használni az elkészült termékeket: ehhez alakítja ki a funkcionalitást, az információs architektúrát alkotó drótvázat.
A UX rokon területe -néha fel is cserélik a két fogalmat- a UI design, ahol már a termék vizualitását kell megtervezni: itt kerülnek rá a drótvázra a látványos elemek, dönteni kell színekről, betűtípusokról és a különböző lépések megjelenítéséről. Mind a tervezést megelőzően, mind a tervezési folyamat során előfordulhat, hogy felhasználói tesztekből szerzett tanulságok alapján kell tovább alakítani a tervet.
„3 hónapba tellett, hogy rájöjjek, merre tovább. Azt tudtam, hogy mi az, amit nagyon szeretnék beépíteni a soft skilljeim közül: túl empatikus vagyok, legalábbis a gyógyszerkutatásban néha gondot okozott. Úgy gondoltam, nem elnyomnom kell, hanem olyan szakmát találni, ahol ez érték lesz. Szerettem volna alkotni, irigykedtem azokra, akik alkotnak valamit: az asztalos például a nap végén mégis csak azzal fekszik le, hogy megcsinált egy konyhabútort. Vonzott a kreativitás, de nincs kézügyességem. A színlátásom jó, de nem tudok rajzolni, varrni – mégis valami olyat szerettem volna, amihez művészi hajlam kell, lehet gondolkodni és nem utolsó sorban meg is lehet élni.”
Bori itt már nagyon közel járt a megoldáshoz: „Először arra jöttem rá, hogy ez valamilyen informatikai terület lesz, ebből jött a webdesign. Elkezdtem online tanfolyamokat és videókurzusokat nézni, és megnéztem az aktuális álláshirdetéseket is, ahol egyre gyakrabban feltűnt a UX/UI designer kifejezés. Megnéztem mi is ez: fontos a felhasználók iránti empátia, felhasználói kutatásokat kell végezni, a végeredmény egy digitális termék lesz – hiszen ezt a listát nekem írták!”
„Óráról órára biztosabb voltam benne, hogy jó helyen vagyok”
A felismerést tett követte: „Beléptem szakmai csoportokba a Facebookon, kideríteni, hogy mi az útja-módja annak, hogy gyorsan versenyképes tudásom legyen. Ekkor már 3 hónapja munkanélküli voltam, persze előre eltervezetten, de azért ez mégiscsak munkanélküliség, gyorsan szerettem volna lépni. Találtam irodalmakat, van nagyon jól befogadható magyar szakkönyv is a témában, és 3 tanfolyam is felmerült, ebből az egyik épp indult, így bele is ugrottam. Óráról órára biztosabb voltam benne, hogy jó helyen vagyok. Kiderült az is, hogy szeretek tanulni: az egyetem alatt vagy a gimiben ez még folyamatos stresszt okozott, nem kerültem soha jó flow-ba, itt viszont nagyon jó élményeim voltak. A tanfolyam után a UX-es mentorom keresett maga mellé embereket, jelentkeztem hozzá és egy próbamunka után kerültem a jelenlegi munkahelyemre.”
A sikeres karrierváltás receptje mindenkinél más, de ahogy Tengerdi Dóra HR szakemberrel a témában készült interjúnkban is elhangzik, az önismeret lehet az egyik kulcsa a jól sikerült pályamódosításnak. Bori emellett kiemel néhány fontos egyéb szempontot, ami neki sokat segített: „Az önismeret mellett nagyon jól jön egy támogató társ, aki azt tudja mondani, hogy ’igen, menjél, csináld, nem lesz baj’. Olyan barátok is kellenek, akik biztatnak, ha elbizonytalanodik az ember, és persze egy anyagi terv arra az esetre, ha elhúzódik az egész. Jó látni előre, hogy mennyibe kerülnek az iskolák, ne azon kelljen aggódni, hogy ha ma nem találok valamit, akkor kész vége. Részemről ez egy tudatos tervezés volt. Utólag visszanézve jó, hogy így alakult, bár menet közben nem volt mindig könnyű a bizonytalanság, azért végig úgy gondoltam, hogy jó döntést hoztam. Örülök, hogy most már megvan az irány, nagyon sok potenciált látok a UX-ben, aminek most még csak egy kis szegletét ismerem, azt hiszem évekig nem fogok unatkozni.”
Készítette: Rákász-Losonczy Judit
A Profession.hu Facebook oldala