Így pihenjünk jól

Így pihenjünk jól

Élni tudni kell – tartja a mondás, és így van ez a kikapcsolódással is. Tippeket és tanácsokat hoztunk a valódi feltöltődés érdekében.  

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A mindennapi mókuskereket taposva sokan hajlamosak vagyunk túlhajszolni magunkat. Azok számára, akik hadilábon állnak a pihenéssel, van egy jó hírünk: a lazítás tanulható és fejleszthető készség, és nem csak a szabadság vagy a nyaralás alatt gyakorolhatjuk. Galgóczi Dóra íróval és természetgyógyásszal a pihenés különböző formáiról, az énidőről, és arról beszélgettünk, melyek a jó nyaralás ismérvei. 

Aktív és passzív pihenés

Dóra szerint az ideális kikapcsolódási forma kiválasztásakor a legfontosabb szempont, hogy személyre szabott legyen.„Az, hogy aktív vagy inkább passzív pihenésre van-e szükségünk, egyrészt attól függ, hogyan telnek a hétköznapjaink, másrészt attól, hogy milyen a személyiségünk. Ha pörgős munkát végzünk, és általában nagy a nyüzsgés körülöttünk, akkor jellemzően az édes semmittevés felé billen a mérleg, ám ha a mindennapjainkat unalmas rutintevékenység uralja, akkor valószínűleg élmény- és ingergazdag programokra vágyunk. Befelé forduló, csendes személyiségként viszont előbb keresünk fel egy félreeső erdei házikót, mint egy tömött strandot, míg extrovertáltabb típusként jó eséllyel a nagyobb társasággal töltött idő tölt majd fel bennünket.” – mondja a természetgyógyász. 

Bár az egyik pihenési forma mindenképpen domináns lesz, érdemes mindkettőt vegyesen alkalmaznunk, attól függően, hogy épp mitől fáradtunk el. 

„Ha szellemileg erőltettük meg magunkat, akkor az aktív pihenés, például sport esik a legjobban, míg, ha fizikailag érezzük kimerültnek magunkat, akkor a passzív lazítás, például egy pár órás délutáni alvás válhat leginkább a javunkra. Egyiket sem tanácsos azonban túlzásba vinnünk: a nagyon hosszúra nyúló passzív cselekvés – például három óra sorozatnézés – tompítóan hat ránk, rontja a közérzetünket; a túlzott, huzamos ideig tartó fizikai terhelés pedig inkább megerőltető, mint pihentető hatású” – magyarázza a szakértő.

A lényeg tehát, hogy figyeljünk magunkra illetve, a testünk jelzéseire, és igyekezzünk a kikapcsolódási rutinunkba változatosságot, egyensúlyt csempészni. 

Énidő a hétköznapokban

Ahhoz, hogy a dolgos mindennapokban is rendszeresen tudjunk töltekezni, énidőre van szükségünk, a legtöbben azonban éppen ennek hiányára panaszkodunk, amikor kimerültségünk okáról kérdeznek minket. Pedig teendők és elfoglaltság ide vagy oda, némi tudatossággal rengeteg időt nyerhetünk. 

„A családban élők ugyan hátránnyal indulnak az egyedülállókkal szemben, tervezéssel és munkamegosztással elérhető, hogy mindenkinek legyen legalább napi fél órája, amikor csak magára koncentrál. Most, az otthoni munkavégzés idején érdemes a bioritmusunkra támaszkodva kijelölnünk az én-óráinkat: ha a pacsirta típusba tartozunk, használjuk ki a reggelek csendjét, ha pedig a baglyokhoz hasonlóan inkább a késő esti órákban vagyunk igazán elemünkben, akkor időzítsük akkora kedvelt, pihentető tevékenységeinket, amikor családunk többi tagja már elszenderedett – fél óra olvasás, jóga vagy egy rész a kedvenc sorozatunkból is elég ahhoz, hogy kikapcsoljunk” – javasolja interjúalanyunk.

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy miként tudnánk időt felszabadítani, érdemes kipróbálnunk az alábbi gyakorlatot: „Két-három napon keresztül időrendbe szedve írjuk fel, hogy mivel töltjük az óráinkat. Hamar látni fogjuk, hogy a számunkra harminc percnek tűnő céltalan internetezés gyakran két és fél órán át tart” – mondja Dóra. Amint készen van a listánk, eldönthetjük, mit mire cserélünk, vagy éppen miről mondunk le a pihenés javára.

Jól nyaralni – otthon és máshol is

Most, hogy beköszöntött az igazi nyár, és a kijárási korlátozás is megszűnt, a legtöbben alig várjuk, hogy autóba vagy repülőre pattanjunk és nyaralni menjünk. Az óvatosság azonban továbbra is javasolt, és a bizonytalan helyzet miatt érdemes számolnunk az itthoni vakáció lehetőségével is. Ha rendelkezünk legalább egy-két hét szabadsággal, ügyes időbeosztással rengeteget kihozhatunk ebből a pár napból akkor is, ha nem utazunk el sehová. De hogyan? „Igyekezzünk eltérni a megszokott kerékvágástól – például aludjunk tovább reggelente, próbáljunk ki új ízeket vagy fedezzük fel lakóhelyünk környékét” – tanácsolja a természetgyógyász. 

Ha mégis útnak indulnánk, a nyaralás alatti programok kapcsán az első bekezdésben foglaltak érvényesek: igyekezzünk az igényeinknek és személyiségünknek megfelelő tevékenységeket választani. Legyünk azonban bármennyire aktívak, ha rendkívül kimerülten ér minket a szabadság, fontos, hogy megengedjük magunknak pár nap lustálkodást is – sokszor ugyanis épp azzal rontjuk el a várva-várt szabadságunkat, hogy túlvállaljuk magunkat. 

„Ne erőből nyaraljunk! Nem érdemes minden teendőt és programot egy hétre bezsúfolnunk, ha ugyanis kora reggel maratoni úszással indítunk, majd kapkodva ebédelünk, hogy a kiszemelt úticél összes múzeumát zárás előtt végigjárhassuk, akkor a napunk tele lesz a hétköznapokra jellemző rohanással és feszültséggel. Iktassunk be inkább minden napba egy aktívabb (például kirándulás) és egy passzívabb (például strandolás) tevékenységet. Ha pedig az aznapra tervezett programhoz valamiért mégsem fűlik a fogunk, legyünk rugalmasak és megengedők, mind magunkkal, mint a velünk nyaraló családtagokkal szemben. A nyaralás legyen a lehetőségek ideje, ne a kötelességeké” – vallja interjúalanyunk.   

Mennyit, mikor és kivel

Jellemző gátja a gondtalan pihenésnek az is, hogy az első két napunk gondolatait még a munka uralja, és mire igazán elengednénk magunkat, már vége is a nyaralásnak. Mi az ellenszer? „Adjunk magunknak legalább egy napot az indulás előtt és a hazaérkezés után is! Sokkal kipihentebbek leszünk, ha nem egy hosszú munkanap után, éjjeli csomagolást követően vágunk neki az utazásnak, és tudjuk, hogy a hazaérkezés után is lesz időnk nyugodtan kicsomagolni, megérkezni – nemcsak testben, de lélekben is” – világít rá Dóra. Érdemes továbbá nemcsak a programokat, hanem az időpontot is személyre szabottan kiválasztanunk. Bár a nyaralás szó hallatán általában az év legmelegebb hónapjaira asszociálunk, ha a hőség nem áll közel a szívünkhöz, időzíthetjük a szabadságunkat a hűvösebb időszakokra is.  

A konvencióktól való elszakadás kapcsán az interjúalanyunk még egy szempontot említ: „Gyakran hallom, hogy az egyedülállók nem mennek sem nyaralni, sem kirándulni, mert kellemetlenül érzik magukat a gondolattól, hogy társ nélkül keljenek útra. Azt javaslom, legalább egyszer próbáljuk ki, milyen kiszakadni a megszokott környezetünkből, és szabadon kalandozni egy ismeretlen városban vagy a természetben. Ne fosszuk meg magunkat a kellemes élményektől és az feltöltődést adó pihenéstől csak azért, mert éppen nincs párkapcsolatunk!” 

Aktívan vagy passzívan, munka- vagy szabadnapon, otthon vagy a Balaton partján, egyedül vagy társaságban – a lényeg tehát, hogy időről-időre megállítsuk a mókuskerekünket, és kipihenjük a mindennapok fáradalmait. Ezután – ha épp munkát keresünk – újult erővel válogathatunk az álláslehetőségek között, személyes prioritásaink szerint. Amennyiben a járvány miatt veszítettük el a munkánkat, vegyük igénybe a személyre szabott segítséget, és frissítsük önéletrajzunkat, majd töltsük fel ide, hogy álmaink munkáltatója biztosan ránk találhasson. Esélyeinket hírlevélre való feliratkozással és Facebook értesítés kérésével is növelhetjük! 

 

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: munka, pihenés, egyensúly, szabadság, nyaralás 

További cikkek a karrierépítésről