Slow work mozgalom – mit tanulhatunk a lassú munkakultúrától?

Produktivitás mindenek felett, egyre jobb eredmények hajszolása, túlóra az előléptetésért vagy az extra fizetésért. Ismerős? A gyorsaság, a hatékonyság és az azonnali eredmények elérése ma már mindennapi követelmények, bármilyen területen is a dolgozzunk. Ezzel párhuzamosan azonban egy „ellenirányú” mozgalom is elterjedt: a „slow work”, vagyis a lassú munkakultúra, ami a munkavégzés tempóját új alapokra helyezi, és a munka minőségét és a munkavállalók jóllétét priorizálja. Mi is ez pontosan és mi mit vehetünk át ebből a hétköznapokban?

Le a rohanással

A slow-mozgalom nem egy 21. századi hóbort; az ötlet gyökerei egészen 1986-ig nyúlnak vissza, amikor Carlo Petrini gasztronómus a római McDonald’s megnyitása ellen tiltakozott arra hivatkozva, hogy a gyors ételekkel szemben az egészséges, lassú étkezés sokkal fontosabb. Ez a kezdeményezés végül globális mozgalommá duzzadt és már nem csak az étkezésre terjed ki, hanem az utazásra, a médiafogyasztásra, a gyereknevelésre vagy éppen a munkára. A „slow work” mozgalom a „slow food” és a „slow living” filozófiákhoz hasonlóan arra buzdít, hogy hagyjunk fel a rohanással, és inkább a minőségre, a tudatos jelenlétre, valamint a hosszú távú eredményekre összpontosítsunk. Ahelyett, hogy a munkát időbeli korlátok közé szorítanánk és kizárólag a mennyiségre törekednénk, a lassú munka támogatói szerint a nyugodtabb tempó lehetővé teszi a kreativitás, az innováció és a mélyebb koncentráció kialakulását.

Verseny az idővel

Az állandó multitasking, a határidők nyomása és az állandó online jelenlét és elérhetőség régóta jellemzi a modern munkahelyeket. Bár ezek az eszközök tudatosan használva segíthetnek a gyors döntéshozatalban és a feladatok hatékonyabb elvégzésében, hosszú távon a túlhajszolt munkavégzés kiégéshez, stresszhez és csökkent produktivitáshoz vezethet. Sokan érzik úgy, hogy állandóan versenyt futnak az idővel, hogy 24 óra nem elég egy napban, és ez rányomja a bélyegét a munka minőségére is. Ezzel szemben a „slow work” filozófia szerint a lassabb, alaposabb munkavégzés hosszú távon jobb eredményekhez vezet. Míg a gyors munka során könnyebb hibázni, a lassú munkavégzés lehetővé teszi, hogy odafigyeljünk a részletekre és kreatív megoldásokon gondolkozzunk. A munkatempó lassítása abban is segíthet, hogy jobban megértsük a saját igényeinket és a határainkat, jobban be tudjuk osztani az időnket, így elkerülhetjük a kiégést és a folyamatos stresszt. A rövid távú célok hajszolása helyett pedig képesek lehetünk mélyebb és tartósabb sikereket elérni, ami hosszú távon sokkal fenntarthatóbb.

Így vezessük be a hétköznapokba

A legtöbb munkahely sajnos nem eszerint a filozófia szerint működik, hiszen a cégek számára a produktivitás és az eredmények elérése az elsődleges cél. Ezért nem az a megoldás, hogy azonnal felugrunk és keresünk magunknak egy „slow work” munkahelyet, ehelyett viszont elkezdhetjük tudatosan bevezetni az életünkbe a mozgalom alappilléreit. Kezdjük például azzal, hogy újragondoljuk az időmenedzsmentünket! Tűzzünk ki kevesebb, de fontosabb feladatokat minden napra, és ahelyett, hogy állandóan új célokat fogalmaznánk meg magunknak, fókuszáljunk arra, hogy ezeket a legjobb tudásunk szerint végezzük el. Rengeteget segíthet az is, ha megpróbálunk egyszerre csak egy dologgal foglalkozni és a multitasking fogalmát kitöröljük a szótárunkból. Ez segíthet mélyebben elmerülni a feladatainkban és jobb eredményeket elérni. A munka közben tartott gyakori szünetek is nagyon hatékonyak, hiszen támogatják a kreativitást és fenntartják a koncentrációnkat, miközben képesek leszünk mindig az adott pillanatra fókuszálni és jelen lenni. És ne feledjük: a lassú munkakultúra nem azt jelenti, hogy kevesebbet teszünk le az asztalra, hanem csupán annyit, hogy másképpen közelítjük meg a feladatainkat, a mennyiség helyett a minőséget helyezzük előtérbe.

Még keressük a megfelelő állást? Böngésszünk az aktuális lehetőségek között!

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala