Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Minden az evéssel kezdődött

Gondoltuk volna, hogy világszerte másodpercenként 700 ember lép be egy-egy McDonalds-ba? Carlo Petrini olasz újságíró-szociológus nem csak elgondolkodott ezen, hanem olyannyira szívére vette az első gyorsétterem megnyitását Róma egyik terén, a Piazza di Spagnán, hogy nyilvános tiltakozásával útjára indította a Slow Food mozgalmat. Az 1986-ban Olaszországból elindult törekvés mára az egyik legerősebb civil szervezetté vált: ez a slow mozgalom.

A lassúság új trenddé vált az egész világon

1989-ben megszületett Párizsban a slow food alapdokumentum, ami a gyorséttermekkel és a műanyag ételek szemben az ízek és az étkezés élvezetét, a helyi termelők támogatását hirdette. Ma már a világszervezet 160 országban van jelen, 100 ezer tagot tömörít 1600 helyi csoportba, és másfél óránként szervez egy-egy eseményt.

Természetesen nem álltak meg az étkezésnél. Azóta a világ több országában, Norvégiában, az USA-ban, Németországban, még a túlgyorsult Japánban is közösségbe szerveződtek ennek a filozófiának a követői, és olyan területek is bekapcsolódtak a slowba, mint az utazás, a gyereknevelés, az olvasás, a médiafogyasztás, a mozi, vagy a design.

A slow design a felelős, emberközpontú tervezésről és a fenntarthatóságról, a lokális alapanyagok és szakértelem felfedezéséről, az anyagok újrafelhasználásáról, a do-it-yourself tevékenység népszerűsítéséről szól.

FRISS ÁLLÁSOK ÉPÍTÉSZEKNEK ÉS DESIGNEREKNEK ITT!

Lassuljunk le, és tovább jutunk a munkában!

1999 óta találunk már lassú városokat is, olaszul Citta Slow-kat, amelyek olyan 50 000 lakos alatti települések, ahol a várostervezés az embert helyezi a középpontba, minél több park, zöld terület és biciklis utak kialakításával. A mozgalom célja, hogy a városi lét tempóját emberléptékűre lassítsa, hogy a városlakók jobban megismerhessék a közvetlen környezetüket és a helyi értékeket, ezáltal magukénak érezzék a városukat és vigyáznak rá.  Szimpatikus törekvés, igaz?

Így indult nálunk

Itthon Hódmezővásárhely lett az első lassú város 2010 szeptemberében. Nálunk a lassú mozgalom kapcsán a legtöbb beszélgetésre okot adó területté a munkavégzés, a munka világa vált.

"Azért rohanunk, hogy ne maradjunk le a fontos dolgokról, vagy azért maradunk le a fontos dolgokról, mert rohanunk?” – ez a budapesti Slow work csapat egyik fő mottója, a másik pedig: "Lassulj, Budapest!”.

A Slow Budapest csapata kommunikátorokból, grafikusokból, a multik világát otthagyókból, gasztrománokból, felfedezőkből, Budapestért rajongókból, barkácsolókból, fotósokból, lélekbúvárokból áll. Munkájukat nagyjából 40 önkéntes segítette az elmúlt években, és folyamatosan várják az új, önkéntes csapattagokat is.

Ez lenne a fenntartható szakmai sikerünk titka?

A Slow Budapest megalakulása óta folyamatosan dolgozik, nyomát sem látjuk a lassúságnak ilyen értelemben véve. Az elmúlt 4 évben több kommunikációs és művészeti projektet, eseményeket, workshopokat szerveztek, előadásokat tartottak már.

A szervezet szerint a lelassulás művészete a mindennapokban teljesedik ki. Azokban a pillanatokban, amikor megteremtjük magunknak az időt a családra, a barátokra, a kedvenc hobbijainkra, a mosolyokra. Olyan dolgokra, amelyeket már régen elfelejtettünk, pedig mindig is imádtunk. Olyan dolgokra, amelyeket mindig is meg akartunk volna csinálni, csak az örökös rohanásban sosem volt rá időnk.

Krajcsó Nelli, a Slow Budapest alapítója azt vallja, hogy a kiegyensúlyozottság, a nyugodt létezés, a tartalmas időtöltés nem lehetetlen a mai rohanó világunkban sem. A minőségi élet felé vezető út egy lassabb életmód kialakításával kezdődik, legyen szó a munkahelyünkről, a barátai, családi, vagy párkapcsolatainkról.

HOGYAN KÉPZELHETJÜK EL AZ ÚN. LASSÚ MUNKAHELYET? Ezek a fő jellemzői:

- emberközpontúan és hosszú távra terveznek;

- megadják nekünk az időt az ötletek kidolgozására, és a termékek kifejlesztésére, a magabiztos döntések meghozatalára;

- eredményorientált, de a folyamatok az emberi természetet figyelembe véve vannak kialakítva;

- rugalmas az időbeosztás;

- a megbeszélések csak a legszükségesebb esetekben és a lehető legrövidebb ideig tartanak;

- a munkavállaló személyes és szakmai céljai egyensúlyban vannak;

- elsődleges elvárás a kreativitás, amit nyugodt, inspiráló, kiegyensúlyozott, lassú környezet kialakításával segít a munkaadó.

PÁLYÁZZUNK MI IS KREATIVITÁST IGÉNYLŐ ÁLLÁSOKRA ITT ÉS MOST!

Nem kérdés: a munkahelyi kiegyensúlyozottság növeli a hatékonyságot, a lojalitást, és a fiatalabb generációknál már alapvető kérdés. De vajon hogyan tud egy vállalat úgy lassítani, hogy az a sikert segítse? Következő cikkünkben erre térünk ki!

Forrás: slowbudapest.com

Készítette: Posta Renáta

Címkék: slow work, mozgalom, munkahely, kreativitás, siker