A hagyományostól eltérő munkaviszonyok szabályozása a korábbi munkajogi kódexben nem volt teljesen egyértelmű, ugyanis sok olyan új munkaforma terjedt el 1992 óta Magyarországon is, amely 20 évvel ezelőtt, a korábbi törvénykönyv születésekor még ismeretlen volt hazánkban.

Az új Munka törvénykönyve (Mt.) pontosítja, egyszerűsíti a fogalmakat, újabb atipikus foglalkoztatási formákat felvonultat: mint például a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakör megosztást, a több munkáltató számára végzett munkát.

Külön szabályozzák a , a távmunkát és a részmunkaidőt, illetve a munkaerő-kölcsönzést is, ez utóbbira egy EU-irányelv kötelezi hazánkat. Tág teret enged a felek megállapodásainak, hogy az efféle atipikus munkaviszonyok keretét maguk alakíthassák ki. A törvény a munkavállaló garanciális érdekeit biztosítja - azaz a saját kárára nem köthet szerződést senki, például nem mondhat le előre a jövedelméről.

Rugalmasság és biztonság

Az Európai Unió által is népszerűsített flexicurity modell (flexibility+security) a rugalmasságot ötvözi a biztonsággal. Az Eurostat adatai szerint magasabb a foglalkoztatottság azokban az országokban, ahol szélesebb körben alkalmazzák a részmunkaidőt, így ennek terjedésével talán Magyarországon is lehetne új munkahelyeket teremteni.

Csehországban például a rugalmas megoldások alkalmazásával 50-ről 70 százalékra emelték a foglalkoztatottak arányát úgy, hogy a határozott idejű szerződéssel dolgozók aránya lényegében nem növekedett. Svédországban 85 százalékra, Svájcban pedig 71 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya az atipikus foglalkoztatási formák terjedésével.

A behívás is részmunkaidő

Persze az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése nagyon sok mindentől függ: nemcsak a cégeknek kell nyitottá válni erre, hanem az is fontos, hogy a dolgozóknak is megérje elvállalni egy ilyen munkát. A részmunkaidő vagy a munkakör megosztás elterjedésének hatalmas gátja például, hogy egy négyórás bér szinte semmire sem elég.

A behívás alapján történő munkavégzés a részmunkaidős foglalkoztatás speciális esete, amelynek keretében a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) egy közleményében. A behívás alapján történő munkavégzéskor naponta legfeljebb hatórás a munkaviszony.

A munkavégzés kezdetét és végét a munkáltató határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a munkavégzés időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval. A dolgozónak tehát akkor kell a munkavégzési kötelezettségét teljesítenie, amikor a munkáltatója behívja.

De vajon miként kell kezelni a biztosítási jogviszony szempontjából a két behívás közötti időszakot, amikor a munkavállaló nem végez munkát, és díjazásban sem részesül? A tb-törvény rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási jogviszony, amit be kell jelenteni az állami adóhatóságnak.

A behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Így tehát nem szünetel a munkavállaló biztosítása sem - közölte az adóhivatal.

Lojalitást is szülhet

Ha "elszabadul" az atipikus munka egy országban, általában a kormányok válasza az szokott lenni, hogy lazítanak a munkajogi szabályokon, a könnyítésekkel a tipikus munkaformák felé próbálják terelni a munkáltatókat - hívta fel a figyelmet dr. Nacsa Beáta munkajogász, az ELTE jogi karának adjunktusa a Mérlegen az atipikus foglalkoztatás című, korábbi konferencián.

Ez történt például Spanyolországban, ahol rendkívül sok embert alkalmaztak határozott munkaidős szerződéssel. A munkajogász szerint Magyarországon ilyesminek nyoma sem volt, nem ezért rugalmasítottak a törvénykönyvön.

Szocialista örökség a magyar munkajogban a dolgozók védelme, illetve az is, hogy az Mt. szabályozza szinte minden munkavállaló (akár hagyományos módon, akár atipikusan foglalkoztatják) munkavégzését - tette hozzá a munkajogász.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A rugalmas munkaerőpiac akkor jó, ha megvalósul az, amiért kitalálták: bővül a foglalkoztatás, ám a munkások jogai nem csorbulnak - tette hozzá dr. Szilágyi Veronika, a Liga Szakszervezetek ifjúsági tagozatának elnöke. Az nem jelent például munkahelyteremtést, ha egy cég kiszervezi a dolgozóit, és kölcsönzöttként újra "állást" ad nekik - ráadásul ezzel a biztonságukat is elveszi. Ha a munkavállaló maga akarja az atipikus munkát, és nem munkáltató kényszeríti bele (például termeléscsökkenés esetén részmunkaidőbe), akkor akár még a munkavállaló lojalitását is növelheti vele.

Mindenki dolgozzon kevesebbet?

A bolygó eltartóképességét jelentősen meghaladva fogyasztunk, ráadásul nincs elég időnk a családra, barátokra, hobbinkra, vagy olyan - társadalmilag egyébként hasznos - önkéntes munkákra, amiket szívesen megcsinálnánk, ha időnk engedné - állítja a londoni New Economics Foundation (NEF) tanulmánya, amelyet az index.hu ismertetett. A tanulmány szerint a jelenleg bevett 40 órás munkahét radikális lerövidítése egy csapásra oldana meg azokat a problémákat, amivel a fejlett országok lakói nap mint nap szembesülnek. 

Az ötlet támogatói szerint, ha mindenki részmunkaidőben dolgozna, akkor ugyanazt a munkát többen tudnák megcsinálni, így végeredményben munkahelyek jönnének létre, ezáltal pedig csökkenne a munkanélküliség. A támogatók szerint ráadásul a rövidítés gazdaságosabb működésre is ösztönzi a cégeket, így a termelékenység is nő az intézkedés hatására.

Az ellenzők szerint azonban csökkenne egy átlagmagyar fizetése, de ha a tavalyi 142 500 forintos nettókeresetből indulunk ki és nagyon megengedően csak egyharmados csökkenéssel számolunk, akkor is 95 ezer forintból kellene gazdálkodni a duplájára nőtt szabadidőnkben.

Valószínűleg kevesen vannak, akik megelégednének ennyivel csak azért, hogy másoknak is jusson munka - írja a lap. A koncepció kritikusai azzal is szoktak érvelni, hogy a munkaerőpiac ilyen jellegű szabályozása rosszul érinti az adott ország versenyképességét: például nőhet a munkaerő költsége és csökkenhet az export.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munka törvénykönyve, atipikus munka, részmunkaidő, munkakör megosztás