Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

1. Nyomozzunk kicsit a cég után!

Nincs annál kellemetlenebb, ha az állásinterjún valaki nincs tisztában azzal, hogy mi a profilja a cégnek. A személyes találkozás előtt mindenképp keressünk rá a neten vállalat honlapjára, ám nem elég a weboldalukat megnézni, ismerni kell a cégről írott újságcikkeket is. A legtöbb vállalkozás (főként a nagyobb multik) az úgynevezett „küldetésükről” is nyilatkoznak itt. Ebből megtudhatjuk, milyen értékeket tartanak fontosnak, vannak-e társadalmi felelősségvállalási (CSR) programjaik, vagy épp díjazzák-e az önkéntes munkát. Néha az interneten keresztül a dolgozók is elmondják a véleményüket arról, miért jó ott dolgozni – ebből is tanulhatunk.

Ha az interjúztató megszólalt már a médiában, akkor kideríthetjük, hogy mi a véleménye egyes, minket is érintő kérdésekről. Például ha egy nagy kereskedelmi lánc HR-vezetője azt nyilatkozta valahol, hogy a bölcsészek vagy a társadalomtudósok semmire sem jók, akkor nem biztos, hogy érdemes azzal kezdeni vele a beszélgetést, hogy most akarunk felvételizni szociológiára.

2. Ismerjük önmagunkat!

Az álláskeresés során sokszor papírra vetettük már a tulajdonságainkat, beszámoltunk a képességeinkről, a terveinkről – ám most ezt szóban kell megtennünk. Sőt be kell bizonyítanunk, hogy minden igaz, ami az önéletrajzunkban szerepel. Az egészséges önbizalommal, önképpel rendelkező embereknek ezzel nem lesz gondja.

Akik viszont már régóta munkanélküliek, kilátástalannak tartják a helyzetüket, megcsömörlöttek és belefáradtak az álláskeresésbe, nehezebb dolguk van. Ha fásultan reagálnak a HR-es kérdéseire, és arra gondolnak, hogy „hiába hívtak be, úgysem én leszek a kiválasztott”, akkor ez a negatív hozzáállás, a motiválatlanság lerí a pályázóról, és tényleg nem lesz sikeres az interjún. Fontos azonban, hogy az sem járható út, ha valaki átesik a ló másik oldalára, és görcsölve, kínlódva akar jó benyomást tenni az interjúztatóra. Meg kell találni az arany középutat, hogy pozitív képet fessünk magunkról.

3. Készüljünk fel a kérdésekre!

Vannak általános kérdések egy állásinterjún, ezekre fel lehet készülni. Nem szabad azonban bemagolni a személyiségünktől teljesen eltérő válaszokat, vagy épp a sablonokat, mert elveszítjük a hitelünket. A váratlan, netán arrogáns, támadó jellegű kérdésekre nehezebb a felkészülés, de nem lehetetlen. Érdemes elpróbálni a beszélgetést megelőző napokban a teljes interjút egy ismerősünkkel, ezzel megkönnyíthetjük a helyzetünket.

4. Vezessük le a stresszt!

Nem mindenki stresszel a megmérettetések előtt, aki viszont szinte betegesen retteg, annak érdemes az interjút megelőző napon valamiképp kikapcsolódni, színházba, moziba menni. Az is segíthet, ha többször is eljátsszuk, mi történhet az interjún, így magabiztosabban szerepelhetünk.

Az idegesség levezetéseként soha nem szabad alkoholt fogyasztani, vagy nyugtatót, altatót bevenni lefekvés előtt, mert ezek csökkenthetik a koncentrációt. És akár el is aludhatunk miattuk „nagy nap” reggelén, ami késéshez vezethet, és egy „szétcsúszva” érkező pályázó hamar kiesik a rostán.

5. Trükközni tilos!

A munkavállalóknak saját magukat kell eladniuk az állásinterjún: hangsúlyozni kell a jó tulajdonságaikat, és meg kell győzniük a HR-est és a cég vezetőit, hogy az ő felvételével csinálják a „legjobb vásárt”. Ám az erősségek túlzott hangsúlyozása, a hurráoptimista hozzáállás és a túlságosan jó referenciák gyanússá is tehetnek minket. Az interjúztató egy-két kérdéssel könnyen ki tudja szűrni, hogy valóban igazat mondunk-e.

Persze a legjobb arcunkat kell mutatni, de hazudni tilos! Néha előfordul, hogy valaki tárgyalóképesnek állítja be az egyébként csak társalgási szintű nyelvtudását, olyan projektek irányítását említi, amelyekben a korábbi munkahelyén épp csak részt vehetett, és jó csapatjátékosként beszél magáról, miközben valójában képtelen együtt dolgozni másokkal. Néha ezek a hibás önképből fakadnak, máskor viszont tudatos ferdítés, öntömjénezés az oka.

     Hogyan készüljünk fel egy állásinterjúra?     

     

6. Tegyünk meg mindent a pozitív első benyomásért!     

Az öltözékünk legyen az alkalomhoz illő, a karrier-tanácsadók például azt hangsúlyozzák, hogy farmerban nem szabad állásinterjúra menni. Például ha egy Váci utcai exkluzív ruhaboltba jelentkezünk eladónak, akkor kötelező a kosztüm, a frizura és a szolid smink. Ám amikor ugyanez az álláskereső – aki amúgy kereskedelmi szakközépiskolát végzett, és másfél éve nem talált munkát – egy takarítói állásra is lecsapott, a leendő munkaadó furcsán nézett rá, amiért hasonlóképp „kicsípve” jelent meg a beszélgetésen. Ez utóbbi munkahelyről nem is hívták vissza.

Az egyszerű, ápolt megjelenés minden típusú állásinterjún kötelező, de ezt sem szabad túlzásba vinni. Az erős smink, sok parfüm, hatalmas ékszerek vagy extravagáns öltözék ugyanannyira visszataszító lehet, mint az ápoltatlanság.

A kézfogásunk árulkodik az aktuális érzelmi helyzetünkről: ha nedves, az az idegesség jele, ha erőtlen, akkor nem vagyunk elég határozottak. A szemkontaktus és a testtartás is lényeges. Önbizalomhiányt mutat, ha görnyedten ülünk, és a rebbenő tekintet azt sugallja, hogy van valami titkolni valónk.

7. Soha ne késsünk el!

Érdemes sokkal hamarabb elindulni, mert nem tudhatjuk, hogy milyen lesz a közlekedés. Nemcsak a fővárosi dugók miatt lehet nagyon könnyen kicsúszni az időből, ha pechesek vagyunk – éljünk bárhol is az országban –, megbéníthatja az utakat egy nagy baleset. Ha mégis elkésünk, kötelező telefonon értesíteni a ránk várakozókat, hogy mi történt.

8. A nem interjúra való dolgokat mellőzzük!

- A magánéletünk témái – az anyagi helyzetünk, gyereknevelés vagy épp a szerelmi ügyeink – nem tartoznak a cég HR-esére. Erről amúgy akkor sem szabad beszélni egy interjú során, ha rákérdeznek.

- Vizet, kávét vagy teát csak akkor szabad elfogadni, ha tudjuk magunkról, hogy idegességünkben nem fogjuk fellökni a csészét, nem nyelünk félre, és nem támad köhögési rohamunk. Akkor viszont, ha könnyen kiszárad a szánk, érdemes kérni egy pohár vizet.

- A nem oda illő tárgyakat – például kabala plüssállat, mobiltelefon, családi fényképek – hagyjuk otthon vagy a táskánkban. Nem vet jó fényt például a jelentkezőre, amikor az állásinterjú kellős közepén kezd csevegni a párjával vagy fixálja le a következő találkozóját.

- Soha nem szabad flörtölni az interjúztatóval! Kevesen díjazzák, ha egy állásért valaki mindent azonnal odaadna, ha a „testi adottságaival” akar előnyöket szerezni.