Groupthink - A csoportgondolkodás veszélyei
Mi történik, ha egy csapatban nem merjük elmondani az ötleteinket vagy a véleményünket?
Önnek ajánljuk!
A csapatmunka a munkahelyünkön gyakran segít abban, hogy kreatívabban oldjunk meg problémákat és közösen találjunk ki innovatív megoldásokat. Az együttműködés révén különböző nézőpontok ütközhetnek, ami új ötletekhez vezethet. Azonban van egy rejtett veszély is, ami a csapatok működését alááshatja: ez a jelenség a „groupthink”, azaz a csoportgondolkodás, melynek lényege, hogy a csapattagok egyöntetűen elfogadják a közös véleményt mérlegelés vagy alternatív megoldások keresése nélkül. Ez a jelenség pedig hosszú távon pont a kreativitás és az innováció ellen dolgozik.
Mikor beszélünk csoportgondolkodásról?
A csoportgondolkodás kifejezést Irving Janis pszichológus alkotta meg a ’70-es években. A jelenség akkor lép fel, amikor egy adott csoportban a konszenzus elérése sokkal fontosabbá válik, mint a döntés minősége vagy a különböző nézőpontok figyelembevétele. Az egyhangúságra való törekvés elnyomhatja a kritikát és az ellenvéleményeket, ami ahhoz vezethet, hogy a csoport nem veszi figyelembe az alternatív megoldásokat, hibás döntéseket hoz, és nem használja ki a tagjai egyéni képességeit. Biztosan velünk is előfordult már, hogy a csapatmunka során mi más véleményen voltunk, mint a többiek, de egyszerűbbnek gondoltuk sodródni az árral, nem akartunk belemenni egy konfliktusba vagy vitába. Az is gyakori, hogy van a csoportban egy-egy domináns kollégánk, aki erőteljesebben ad hangot a nézeteinek, míg a többiek nem akarnak vagy nem mernek felszólalni. Ez az elfogultság azonban ahhoz vezet, hogy a döntéseket kritikus értékelés vagy ellentmondó álláspontok nélkül hozzák meg, ami hibákhoz vezethet és ellehetetleníti a fejlődést.
A kreativitás és az innováció ellensége
Ha legközelebb csapatban dolgozunk, figyeljük meg a többiek és a saját viselkedésünket is! Tegyük fel, hogy épp egy új projekten dolgozunk, és a főnökünk határozott elképzeléssel érkezik a megbeszélésre. Ha a csapattagok nem mernek szembeszállni a véleményével, mert félnek a negatív visszajelzéstől, esetleg nekünk is lennének egyedi gondolataink a témával kapcsolatban, de jobbnak látjuk hallgatni, már aktívan működik a csoportgondolkodás a csapatunkban. Ennek eredményeképpen pedig gyakran unalmas, már ezerszer bejáratott megoldások születnek, fejlődés és plusz eredmények nélkül. Ha azt látjuk, hogy ötletelés közben rendre ugyanazokat a módszereket sorolják a kollégáink, amiket már korábban is, ahelyett, hogy hatékonyabb megoldásokat keresnének, szintén nem várhatunk nagy áttörést.
Ellehetetleníti a döntéshozatalt
A csoportgondolkodás emellett hajlamos arra, hogy a döntéshozatalt a konszenzusra redukálja. Ahelyett, hogy alaposan mérlegelnénk az aktuális helyzetet, figyelembe vennénk különböző alternatívákat, a csapat tagjai gyakran elfogadják az első közös megoldást. Ha például egy csapatban dönteni kell egy új munkaeszköz beszerzéséről, és anélkül születik döntés, hogy alaposan teszteltük volna a piacon elérhető alternatívákat, nagy eséllyel később ki fog derülni, hogy a kiválasztott megoldás nem feltétlenül felel meg az igényeinknek, csupán el akartuk kerülni a messzemenő vitákat. Emellett hosszú távon a jelenség egy olyan légkört teremthet, ahol nem érezzük magunkat kellőképpen szabadnak ahhoz, hogy kifejezzük a véleményünket. Ha pedig állandóan úgy érezzük, hogy nem számít, amit mondunk vagy gondolunk, és semmi szükség nincs a hozzájárulásunkra, az biztosan csökkenteni fogja a motivációnkat és elégedetlenséghez vezethet.
Tegyünk ellene
A csoportgondolkodás megelőzése tudatos vezetői döntéseket igényel, valamint olyan munkahelyi kultúrát, amely ösztönzi a nyílt kommunikációt és az alternatív nézőpontokat. Ennek kialakítása elsősorban a vezető feladata – egy jó főnöknek bátorítania kell a különböző nézőpontokat, ki kell alakítania egy döntéshozatali folyamatot és ösztönöznie kellene az egyéni felelősséget. Emellett azonban egyéni szinten mi is tehetünk azért, hogy változzon a csoportdinamika, ha csupán annyit megteszünk, hogy felszólalunk akkor is, amikor mindenki más eltérő véleményen van, és nem fojtjuk el a kreatív ötleteinket az elutasítástól való félelem miatt.
Szívesen dolgoznánk olyan munkahelyen, ahol könnyebben kibontakozhatunk? Ha állásváltáson törjük a fejünket, kerüljünk képbe a legfrissebb álláslehetőségekkel és iratkozzunk fel az állásértesítőre!
Készítette: Kövecses Evelin
