Facebookozás: amiről lemaradunk, és amiről nem!

A közösségi oldalak összehoznak minket, ez népszerűségük egyik legfontosabb alapelve. Mivel minden ember társasági lény, és igényli a figyelmet, ezért nagyon alacsony azok csoportja, akik következetesen távol maradnak az ilyen oldalaktól.  Ám van még valami.

A függőség. Ugyanis könnyű átesni a ló túloldalára. Ha valaki 24 óra leforgása alatt hatvanszor vagy annál többször nyit meg egy alkalmazást - vagyis a közösségi oldalak is ide tartoznak -, azt a pszichológusok már függőnek nevezik. Ennek a viselkedésnek egy másik ismertetőjele, ha valaki felkelés után azonnal, vagy közvetlenül a lefekvés előtt rápillant az okostelefonjára: érkezett-e új üzenet a közösségi felületről.

Anita (26) ingatlanértékesítő így számol be a saját tapasztalatairól: „Több éve dolgozom már ingatlanosként. A telefonom nélkül nem tudok élni, és tény, hogy nélkülözhetetlen eszköz a munkámhoz. Ám az is igaz, hogy túl sokat lógok a Facebookon és az Instán. Illetve beszédes tény még, hogy éjjel mellettem van a telefonom, nincs lenémítva, és többször felkelek arra, hogy becsipog egy-egy üzenet. Ilyenkor félálomban gyorsan ránézek, elolvasom, majd visszaalszom. Tudom, hogy ez nem egészséges, de én már így szoktam meg, és szerintem sokkal nyugtalanabb lennék, ha éjjel nem lenne mellettem a telefonom.”

Interjúalanyunk tipikus példája annak a jelenségnek, amit a pszichológusok úgy hívnak: félelem a lemaradástól. Az essexi egyetem pszichológus csapata Andy Przybylski vezetésével kidolgozta azt a tesztet, amely éppen ezt a reakciót segített feltérképezni. Nézzük meg, többek között milyen kérdések merültek fel ebben a kutatási projektben:

- Közvetlenül lefekvés előtt és felkelés után általában ránézek az okostelefonomra.

- Az az érzésem, hogy mások nálam izgalmasabb és szebb életet élnek.

- Még a szabadság alatt is elolvasom az e-mailjeimet, de nem válaszolok rájuk, nehogy bárki is azt higgye, hogy még az üdülés alatt is olvasom ezeket.

- Óránként több mint négyszer ránézek az üzeneteimre (e-mail, Messenger, Facebook stb.)

- Amikor ebédelek, mindig ránézek a közösségi oldalakra, és gyakran érzem úgy, hogy lemaradtam valamiről, ha azt látom vagy hallom, hogy másoknak milyen élményei voltak.

- Amikor jól érzem magam, vagy valami különleges dolog történik velem, fontosnak tartom kiposztolni.

A kutatás során kimutatták, hogy a 35 év alattiak 40 százaléka a közösségi média rabja, méghozzá a férfiak a nőknél, a fiatalkorúak pedig a felnőtteknél nagyobb számban. Ha akár csak néhány órára is megfosztjuk őket az okostelefonjuktól, vagy az internetezési lehetőségektől, nagy valószínűséggel rájuk tör a szorongás, és a hiányérzet. Vagyis hogy lemaradnak valamiről.

Így használjuk előnyünkre a közösségi oldalakat!

Nem csak a kapcsolattartásra, a szórakozásra vagy éppen a folyamatos feszült figyelemre alkalmasak ezek a felületek. Az álláskeresés során is egyre nagyobb teret hódítanak. Naponta új lehetőségeket és hasznos tippeket olvashatunk, melyek segítenek bennünket a minél jobb döntésekben. Ám ebben az esetben nem kell azon aggódnunk, hogy lemaradunk valamiről. Egyszerűen kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést a legfrissebb álláslehetőségről, ahol érdeklődési körünk alapján irányíthatjuk a beérkező üzeneteket. De van még valami: az állásinterjúra való bekerülés esélyeit is befolyásolhatjuk.

„Érdekes tény, hogyha személyesen meséli el valaki a munkával vagy bármi mással kapcsolatos élményét, az átlagosan hat embert ér el. De a közösségi média felületén posztolva már akár hatezer ember értesülhet erről – fűzi hozzá Martis István, a profession.hu ügyvezető igazgatója.– Ám emellett a kiválasztási szakemberek, HR-esek is aktívan használják a közösségi oldalakat: ott is megnézik az esélyes jelölteket.”

Érdemes tehát figyelmet fordítanunk arra, hogy a közösségi profiljaink és tevékenységeink vállalhatóak legyenek akkor is, amikor egy új állásra jelentkezünk. Ez a periódus azért is igényel kiemelt odafigyelést, mert hangulatunk igen hullámzó lehet ekkor. Előfordulhat, hogy egyre kevésbé végezzük örömmel a meglévő feladatainkat. Az is lehet, hogy sokáig ki kell tartanunk és várnunk a pályázatok során, több körös interjúkon mehetünk végig végleges és gyors döntés nélkül. Ezekben az időszakokban se váltsunk olyan hangnemre vagy viselkedésre, ami nem méltó hozzánk!

Készítette: Posta Renáta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

A Profession.hu Google+ oldala

Címkék: álláskeresés, munka, fizetés, karrier, szakma