Ételrendőrség a munkahelyeken?

A dolgozók egészséges táplálkozása azért is fontos, hogy kevesebb legyen a betegség miatti munkahelyi hiányzás.

Magyarországon az étkezési szokások a kevésbé rendszeres táplálkozás irányába tolódnak el – áll a GfK egyik kutatásában, amelyben a magyarok táplálkozási szokásait vizsgálták. Az időhiány és a munkahelyi étkezés korlátozott lehetősége megnehezíti a rendszeres táplálkozást. Az aktív keresők körében nagyobb a meleget vacsorázók tábora, ez a kutatók szerint azt jelenti, hogy a munkahelyen sokan csak „bekapnak” valami hideget, míg a főétkezés az esti napszakra helyeződik át.

Átlagos hétköznapokon a megkérdezettek fele 3 alkalommal étkezik, és a 2-5 étkezési alkalom naponta teljesen általánosnak mondható. Vannak persze szélsőségek, ám elég kis arányban. Az már fontosabb kérdés, hogy mit eszünk. A válaszadók nagy része változatosan próbál étkezni, ám meghökkentő eredmény is született: a kenyérfélék versenyében a fehér kenyér hódít (a háromnegyedüknél is többen választják).

A kutatásból kiderült: a válaszadók 30 százalékát nem érdekli, hogy egészséges-e, amit eszik, ők azok, akik csak azt fogyasztják el, amit szeretnek – még akkor is, ha tudják, hogy az nem egészséges. Éppen feleennyien vannak azok, akik minden esetben tudatosan választják a kiegyensúlyozott, egészséges étrendet. A megkérdezettek 40 százaléka szinte soha nem gondol arra, hogy olyan ételeket fogyasszon, amellyel elérheti/megtarthatja a kívánt testsúlyt.

A munkahelyen is fontos

A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP) létrehozott egy szempontrendszert, melyet az Országos Egészségfejlesztési Intézet adaptált a hazai viszonyokra. Eszerint szükség van munkahelyi egészségtervre, egészségtudatos humánpolitikára, meg kell tervezni a munkahelyi egészségfejlesztést. Lényeges a vállalat társadalmi felelősségvállalása, és a megkezdett gyakorlatokat nemcsak véghez kell vinni, hanem ellenőrizni is kell, hogy milyen eredménnyel zárultak a programok.

Ha a vállalati filozófia a munkavállalók egészségét ugyanolyan fontosnak tartja, mint a gazdasági célokat, a vezetés fontosnak ítéli meg a dolgozók egészségének megőrzését, és tevékenyen segíti azt – akkor lehet sikeres egy ilyen projekt.

A munkahelyi egészségfejlesztési kampányokban együttesen kell lennie az egészséges munkakörnyezet megteremtését és az egészséges életmód népszerűsítését célzó intézkedések.

Kevesebb hiányzás

Ám nem szabad kényszeríteni a dolgozókat, ám mindenképpen motiválni kell őket az egészség megtartására és fejlesztésére, nemcsak a munkaidőben, hanem azután is. A munkahelyi egészségfejlesztés sikere vagy kudarca múlik azon, hogy már a tervezésbe és a döntéshozatalba is aktívan bevonjanak minden munkatársat.

„Ételrendőrség” felállítását, mármint az alkalmazottak étkezésének ellenőrzését javasolja egy 2020Health nevű tanácsadó cég Nagy-Britanniában. A statisztikai adatok szerint Nagy-Britanniában évente 175 millió munkanap megy veszendőbe betegség okán, ami 100 milliárd font – 30 ezer milliárd forint – veszteséget jelent a nemzetgazdaságban – írta a The Daily Telegraph.

A tanácsadó cég erősítené a helyi egészségügyi hatóságok szerepét, kiterjesztené a jogkörüket például arra, hogy figyeljék a dolgozók étrendjét, és az egészségesebb étkek felé tereljék őket. A 2020Health a jelentésében kitér arra, hogy gyakoribbá kellene tenni a munkahelyi egészségügyi vizsgálatokat, a rákszűrést, a szív- és érrendszeri ellenőrzéseket.