Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A magyar munka törvénykönyve szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni. Így tehát ha emiatt szankciókat alkalmaz a késve érkező munkavállalóval szemben a munkaadója, akkor jogellenesen járt el. Ha például elbocsátja azért, mert hétfő reggel nem jelent meg, munkaügyi pert indíthat a dolgozó.

„A jelek szerint a magyarországi, sőt az európai munkaadók is elnézőek az ilyen esetekben, mivel az elmúlt évekből hasonló témájú peres ügyek nem jelentkeztek a magyar bírói gyakorlatban, és az Európai Unió sem alkotott külön irányelvet a témában” – közölte Bánki Orsolya nemzetközi jogász.

A felek kölcsönös együttműködése, mint a munkajog terén is érvényesülő általános jogelv jegyében elvárható a dolgozótól, hogy időben – lehetőség szerint előre – értesítse a munkáltatót arról, hogy az eredetileg tervezett időben nem tud megjelenni munkahelyén. Ez a tájékoztatás tehát praktikusan még a tervezett munkakezdési időpont előtt várható el a munkavállalótól, pont azért, hogy ilyen módon a munkáltatónak lehetőséget adjon a külföldön rekedt munkavállaló helyettesítésének megszervezésére. A munkavégzésben történő akadályoztatással kapcsolatos értesítési kötelezettséget érdemes belefoglalni a munkaszerződésbe, hogy a szabályok a kezdettől fogva világosak legyenek – véli a jogász.

Igazolt a távollét

A jogszabályok szerint „vis maior” esetben igazolt az alkalmazott távolléte, nem kell szabadságot kivennie, sem lecsúsztatnia a munka nélkül töltött időt. Ide tartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkahelyen való megjelenést megakadályozza: például havazás miatti útakadályok vagy bármilyen más természeti katasztrófa is – hívta fel a figyelmet a nemzetközi jogász. Alapesetben egy forradalom vagy háború miatti „szabadság-meghosszabbítás” esetén nem jár fizetés a dolgozónak, csak akkor, ha a kollektív szerződés másképp rendelkezik.

Abban az esetben viszont, ha például valaki az állampolgári kötelességét teljesíti (azaz bíróságon tanúskodik, vért ad vagy épp homokzsákot pakol a gátakon, polgári szolgálatot végez), távolléti díj jár. Akkor is távolléti díjat kapnak az alkalmazottak, ha a munkáltató engedélye alapján vagy épp a cég működésében felmerült okból nem kell munkát végezniük.