Nyugdíjkorhatár 2025: Jogosultak és feltételek

Manapság kevesen tudják pontosan, mikor és milyen feltételekkel mehetnek nyugdíjba. A folyamatosan változó szabályozás, az eltörölt kedvezmények és az emelkedő korhatár miatt egyre nehezebb kiigazodni a nyugdíjrendszerben. A bizonytalanság különösen a fiatalabb generációk körében tapintható – sokan úgy vélik, mire elérik a nyugdíjkort, addigra talán nem is létezik majd állami nyugdíj. Ez a hozzáállás nem teljesen alaptalan: az elmúlt évtizedekben a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedett, miközben több korábbi kedvezmény megszűnt. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy 2025-ben kik jogosultak az öregségi nyugdíjra, milyen életkorhoz és szolgálati időhöz kötött a jogosultság, kitérünk a közalkalmazottakat és más hivatásos dolgozókat érintő szabályozásokra is, és arra, változik-e a nyugdíjkorhatár 2025-ben. Táblázatban szemléltetjük a legfontosabb adatokat, hogy egyértelműen látható legyen, mikor és milyen feltételekkel mehetünk nyugdíjba 2025-ben.

Nyugdíjkorhatár Magyarországon 2025-ben

A Magyarország nyugdíjkorhatár rendszere az elmúlt években sokat változott, különösen a férfi nyugdíjkorhatár esetében. A 2025-ben érvényes szabályozás szerint az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen 65 év, függetlenül a nemtől. Azonban nem mindenki érintett ugyanúgy: vannak, akik már 2025-ben betöltik ezt az életkort, mások pedig külön szabályok alapján korábban is igényelhetik a nyugdíjat – ilyen például a nők 40 év jogosultsági idő utáni kedvezménye. Azok a személyek, akik 1960-ban születtek, idén töltik be a 65. életévüket, így ők 2025-ben jogosultak lehetnek öregségi nyugdíjra, ha teljesítik a szükséges szolgálati időre vonatkozó feltételeket is (legalább 20 év szolgálati idő az öregségi nyugdíjhoz, teljes nyugdíjhoz 40 év).

Az alábbi nyugdíjkorhatár táblázatban jól látható, hogy a férfi nyugdíjkorhatár 2025-ben 65 év, és akik 1960-ban vagy később születtek, ennek megfelelően jogosultak nyugdíjra.

Nyugdíjkorhatár táblázat 2025-ben

Azok a nők, akik legalább 40 év jogosultsági időt szereztek, a 65. évük betöltése előtt is elmehetnek teljes öregségi nyugdíjba, függetlenül a születési évüktől. Ebbe beletartozik a gyermeket neveléssel töltött idő is; legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel kell megszerezniük.

A nyugdíjba vonulás feltételei

Az öregségi nyugdíj az az ellátás, amelyet az államtól kapunk idős korunkban a munkával töltött évek után. Ahhoz, hogy valaki öregségi nyugdíjra jogosult legyen, két alapfeltételnek kell teljesülnie: el kell érnie a jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt (ami a férfiak esetében a férfi nyugdíjkorhatár betöltése, jelenleg 65 év), és rendelkeznie kell a szükséges szolgálati idővel. Az öregségi nyugdíjkorhatár az az életkor, amelynek betöltése után a nyugdíj megállapítható; 2025-ben ez egységesen 65 év, amelyet fokozatosan vezettek be az elmúlt évek során. A korhatár emelése azért vált szükségessé, mert a nyugdíjrendszer finanszírozása a dolgozók által befizetett járulékokra épül, miközben a népesség elöregszik, a munkaképes korúak aránya pedig csökken. Ez hosszú távon komoly kihívást jelent, és további emelésekhez is vezethet a jövőben.

A másik alapfeltétel a szolgálati idő, amely a munkával töltött éveket foglalja magában, amikor is a munkavállaló biztosított volt, és nyugdíjjárulékot fizetett. Teljes öregségi nyugdíjra az jogosult, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. Amennyiben valaki nem éri el ezt a számot, de legalább 15 évet igazolni tud, résznyugdíjra válhat jogosulttá. A résznyugdíj összege arányosan alacsonyabb, hiszen a szolgálati idő is rövidebb. Összefoglalva: az öregségi nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése szükséges. Aki ezek közül csak az egyiket teljesíti – például eléri a 65 évet, de nincs elég szolgálati ideje –, az nem válik jogosulttá teljes nyugdíjra, legfeljebb résznyugdíjra, ha eléri a 15 évet. A női nyugdíjkorhatár speciális szabályozás alá esik, amely lehetővé teszi a korábbi nyugdíjba vonulást bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Nők kedvezményes nyugdíja – „Nők 40” program

A „Nők 40” program lehetőséget biztosít a nők számára, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltése előtt, kedvezményes feltételekkel vonuljanak öregségi nyugdíjba. Ez a lehetőség azoknak szól, akik hosszú időn át dolgoztak és biztosítottak voltak, illetve gyermekneveléssel is hozzájárultak a társadalom működéséhez. Ez a kedvezmény a női nyugdíjkorhatár sajátos formájaként értelmezhető, hiszen lehetőséget ad arra, hogy a nők a hivatalos korhatár előtt visszavonuljanak a munkaerőpiacról.

A kedvezményes nyugdíj feltételei a következők:

• Legalább 40 év jogosultsági idő szükséges, amelybe beleszámít a munkával szerzett szolgálati idő és legfeljebb 8 évnyi gyermekneveléssel töltött idő (például GYES, GYED).
• Ebből következően minimum 32 év tényleges munkaviszonyban töltött időnek kell lennie.
• További fontos feltétel, hogy az igénylés pillanatában az érintett nő ne álljon biztosítási jogviszonyban (ne dolgozzon), azaz szüntesse meg a munkaviszonyát vagy más kereső tevékenységét.

A program előnye, hogy az érintettek életkortól függetlenül kérhetik a nyugdíjazásukat, amint a fenti feltételek teljesülnek. Így akár már 58-60 éves kor körül is nyugdíjba lehet vonulni, ami sokak számára jelentős könnyebbséget jelenthet – különösen azoknak, akik megterhelő munkát végeztek, vagy több gyermeket neveltek fel. Fontos megemlíteni, hogy a „Nők 40” program keretében megállapított nyugdíj nem csökkentett összegű, vagyis teljes öregségi nyugdíjat jelent.

Az alábbi nyugdíjkorhatás táblázatot vizsgálva megállapítható, hogy a férfi nyugdíjkorhatár 65 év, és jelenleg nem áll rendelkezésre külön korkedvezmény számukra, szemben a nőkkel vagy más szakmák képviselőivel.

Nyugdíjkorhatár táblázat körkép

A nyugdíjigénylés folyamata

Az öregségi nyugdíj megállapításához nem történik automatikus eljárás – a jogosult személynek kérelmet kell benyújtania a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. Az igénylés történhet személyesen, postai úton vagy elektronikus formában is az Ügyfélkapun keresztül.

Szükséges dokumentumok:

• kitöltött nyugdíjigénylési adatlap (formanyomtatvány),
• személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya),
• TAJ-kártya,
• a szolgálati idő igazolásához szükséges dokumentumok (munkaszerződések, munkáltatói igazolások, iskolai végzettséget igazoló okiratok, gyermeknevelési időkről szóló dokumentumok),
• ha a „Nők 40” program keretében történik az igénylés, akkor a jogosultsági időket igazoló iratok is szükségesek.

Határidők és ügyintézési idő:

A nyugdíjigénylés legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától nyújtható be. A benyújtást követően az eljárás általában 60 napon belül lezárul, ekkor születik döntés az öregségi nyugdíj megállapításáról. A nyugdíj visszamenőleg is megállapítható legfeljebb 6 hónapra, ha a jogosultság már korábban is fennállt, de a kérelmező később igényelte. A pontos és hiánytalan dokumentáció jelentősen felgyorsíthatja az ügyintézést, ezért érdemes előzetesen tájékozódni, szükség esetén pedig nyugdíjtanácsadó segítségét kérni.

Gyakori kérdések (GYIK)

Dolgozni szeretnék azután is, hogy betöltöttem a nyugdíjkorhatárt. Mi a teendő?
A nyugdíjkorhatár betöltése után is lehetőségünk van tovább dolgozni. 2020. július 1-jétől jelentős könnyítés lépett életbe a nyugdíj mellett dolgozók számára: mentesültek a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, aminek köszönhetően a nyugdíjas munkavállalók nettó bére jelentősen emelkedett. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a járulékmentes jövedelem nem számít bele az öregségi nyugdíj összegét meghatározó havi átlagkeresetbe. A nyugdíjasokat foglalkoztató munkáltatók számára is előnyös a szabályozás, mivel nem kell megfizetniük sem a szociális hozzájárulási adót, sem a szakképzési hozzájárulást.

Kötelező nyugdíjba mennem?

Nem kötelező. Miután valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, szabadon dönthet arról, hogy visszavonul-e a munkából, vagy továbbra is aktív marad. Sokan, akik szeretik a hivatásukat, vagy úgy érzik, anyagilag is jobban járnak, ha még dolgoznak, a nyugdíjkorhatár elérése után is folytatják tevékenységüket. A jogszabályok nem írnak elő olyan végső életkort, amely után tilos lenne munkát vállalni. Fontos azonban tudni, hogy a közalkalmazottak esetében általában kötelező a nyugdíjba vonulás a nyugdíjkorhatár betöltésével. Ez azt jelenti, hogy ebben a körben csak nyugdíjasként van lehetőség további munkavégzésre – például megbízással vagy új jogviszony létesítésével.

Mennyi lesz a nyugdíjam?
A nyugdíj összege attól függ, hogy valaki mennyi ideig dolgozott, és mennyi volt a bejelentett, adózott fizetése az évek során. Minél több évet töltött munkával, és minél magasabb volt jövedelme, annál több nyugdíjat kap majd. Minden ledolgozott év beleszámít a nyugdíjba, így a hosszabb munkaviszony jelentősen növelheti a havi összeget.

Mikor érdemes benyújtani a nyugdíjigénylést?
Legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző 30. naptól lehet benyújtani a kérelmet. A feldolgozási idő általában 60 nap, de ez függhet az ügyfél által benyújtott dokumentumok teljességétől is.

Mi történik, ha nincs meg a szükséges szolgálati idő?
Ha valaki nem rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, akkor nem jogosult teljes öregségi nyugdíjra. Azonban ha legalább 15 év szolgálati időt fel tud mutatni, úgy résznyugdíjat igényelhet. Ennél kevesebb szolgálati idő esetén nincs lehetőség nyugdíjra, kivéve, ha más ellátási forma (pl. szociális támogatás) elérhető.

Beleszámítanak-e a tanulmányi évek a szolgálati időbe?
Általánosságban nem. Az iskolalátogatás – például az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok – önmagukban nem minősülnek szolgálati időnek, kivéve, ha a tanuló közben biztosítottként munkát is végzett és nyugdíjjárulékot fizetett. Egyes időszakokat (például szakmai gyakorlat, ösztöndíjas munkavégzés) azonban egyedi elbírálás alapján beszámíthatnak.

Kapok egészségügyi ellátást nyugdíjasként?
Igen, az öregségi nyugdíjasokat automatikusan biztosítottnak tekintik az egészségügyi rendszerben. Nem szükséges külön járulékot fizetniük, és jogosultak az államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokra.

Van különbség a férfiak és a nők nyugdíjba vonulása között?
Igen, a „Nők 40” program miatt a női nyugdíjkorhatár gyakorlatilag alacsonyabb lehet, mint a férfiaké, ha a jogosultsági feltételek teljesülnek. Ez fontos szempont lehet a hosszabb távú életpálya-tervezés során.

Változni fog a nyugdíjkorhatár a közeljövőben?
2025-ben nem várható újabb emelkedés, de a társadalmi és gazdasági folyamatok tükrében hosszabb távon elképzelhető, hogy változik a nyugdíjkorhatár, különösen, ha nő az átlagéletkor vagy csökken az aktív dolgozók száma.

Szívesen dolgoznánk a nyugdíj mellett? Böngésszünk a nyugdíjasoknak szóló álláslehetőségek között! Kíváncsiak vagyunk, mennyit kereshetünk nyugdíjasként? Számoljuk ki a Profession.hu bérkalkulátorával!

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala