Az új Munka törvénykönyve (Mt.) tavaly július 1-jével lépett hatályba, ám volt egy-két olyan szakasza, amelyet csak az idei év elejétől kell alkalmazni. Ennek praktikus okai voltak: olyan, folyamatban lévő dolgokra vonatkoztak, amelyeknek az év közben való megváltoztatása bonyolult lett volna, és hatalmas adminisztrációs többletet okozott volna. Emiatt 2013 januárjára halasztották a bevezetésüket.

Szabadság: alap helyett pót

2012-ben a szabadságokat a régi Mt. szerint kellett kiadni: ugyanis egy munkavállalónak éves szabadságkerete van, és az nincs szigorúan meghatározva, hogy havonta-félévente mennyit ,,használhat fel" ebből. Így minden egyes munkavállaló esetében újra kellett volna számolni a szabadságokat, lezárni az első félévet, ha a törvény eme része is hatályba lépett volna nyáron.

Az új Mt. szerint az alapszabadság 20 nap marad. A munkáltatóknak évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. Az életkorral korábban az alapszabadság növekedett, január 1-jétől viszont a pótszabadság növekszik majd (25 éves kortól plusz 1 nap, 28 évesen plusz 2, és így tovább, mígnem 45 éves kortól már 10 nappal emelkedik a szabadságok száma).

Januártól mindkét szülőnek jár a gyermekek után a pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 nap pótszabadság, természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Korábban ezt a kedvezményt csak az egyik szülő vehette igénye, ez a változás tehát kedvező a családosoknak. Az új Mt. szerint nemcsak a vér szerinti és örökbefogadó szülőnek, hanem az anya vagy apa házastársának is jár a pótszabadság, feltéve, ha a gyermek az ő háztartásukban él.

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a tárgyévet követő évre átvihetik a szabadság egy részét (nyomós gazdasági indok kell ehhez). A szabadság csak a munkaviszony megszűnésekor lesz megváltható pénzben, az új Mt.-be nem került bele a kismamák felhalmozódott szabadságának a kifizetése.

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ez január elsejétől sokkal szigorúbb: összesen 44 munkanapra lehet valakit a munkaszerződésétől eltérően foglalkoztatni. Ha ennél hosszabb ideig tartana a kiküldetés, a kirendelés, átirányítás vagy épp a dolgozó kölcsönadása más munkaadónak, akkor módosítani kell a munkaszerződést.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Megszűnt az átlagkereset

Megszűnt az átlagkereset fogalma, a helyét a távolléti díj veszi át. Ezzel néhány esetben rosszabbul járnak a dolgozók, főként azok, akiknek az alapbérük mellett különböző pótlékok és prémiumok is jártak. A pótlékrendszer átalakítása miatt bonyolulttá vált volna, ha 2012. július elsejétől kellett volna alkalmazni az új szabályokat, ezért csak most lépett hatályba az Mt. ezen része.

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

Ha a munkaszerződésben a végkielégítés alapjául az átlagbért határozták meg, akkor ez a része a szerződének érvénytelenné válik, és a távolléti díj alapján kell majd kiszámítani az összeget. Ha például egy dolgozó megnyeri a munkáltatója ellen a munkaügyi pert, akkor sem átlagbér alapján jár majd a pénz neki, hanem a távolléti díj alapján számítják ki a kártérítést.

Más munkajogi változások

Az álláskeresési segélyt a jövőben nem hónapra, hanem napokra kell megállapítani. Ez annak a munkanélkülinek jár, akinek csak 5 év van még hátra a nyugdíjazásáig, és 45 napon át álláskeresési járadékban részesült. Az álláskeresési segélyt a legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. A jövőben az álláskeresők elektronikus levéllel is bejelentkezhetnek mjad a munkaügyi központhoz.

A munkahelyvédelmi akcióterv hatályba lépésével (2013. január 1.) megszűnt a Start kártya, amellyel a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásakor a munkáltatók kedvezményeket kaptak. Az eddig kiváltott kártyák azonban érvényességük lejártáig hatályban maradnak - adta hírül korábban a távirati iroda. Januártól a pályakezdők foglalkoztatása esetén az első 2 évben a munkaadónak nem kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, míg a Start kártyával a második évben 10 százalékot kellett fizetni a 27 százalék helyett.

A pályakezdők mellett 55 év feletti munkavállalók, továbbá a munkába visszatérő kismamák, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak, valamint a tartósan munkanélküliek után is járulékkedvezményeket vehetnek majd igénybe a munkaadók.

Szerző: Durbák Ildikó