Németországban a legtöbb állás még mindig teljes munkaidős, határozatlan idejű. Ám míg 1997-ben a munkavállalók 82,5 százaléka dolgozott így, 2008-ra már "csak" a kétharmaduk. A munkaerőpiacon egyre inkább tért hódít magának a határozott idejű munkaszerződés, a részmunkaidő, az önfoglalkoztatás és a projektmunkák.

Hódít az atipikus

Az Európai Unió Foglalkoztatási Szolgálatánál (EURES) közel 430 ezer állásajánlatot hirdettek meg a munkaadók, ezekre a pozíciókra bármelyik tagállam polgára jelentkezhet. Az EURES elemzése szerint 2011 végére a német gazdaság és foglalkoztatottság is bővült, ám ezen munkák több mint 15 százaléka részmunkaidős volt.

A részmunkaidőnek is több fajtája van: a "hagyományos" négyórás munka mellett egyre többen dolgoznak úgynevezett "mini jobs" keretében.

Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek 400 eurót keresnek egy hónapban, ám járulékokat sem fizetnek. Ezért ha mondjuk 40 évig ilyen munkát végeznek, és nyugdíjba mennek, akkor csak 16-17 euró nyugdíj jár majd nekik - dr. Hartmut Seifert, a Hans Böckler Alapítvány Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet volt igazgatója, munkaerő-piaci szakértő korábban egy konferencián.

Az EURES adatai szerint 7,3 millió ember dolgozik így Németországban - főként a kiskereskedelemben, vendéglátóiparban, illetve gondnokként és kertészként.

Rendkívül sok németországi munkát kínál a Profession.hu, leginkább műszaki szakembereket, informatikusokat és mérnököket várnak a munkaadók.

A magyar Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül is leginkább műszaki felsőfokú végzettségű embereket keresnek (tervezőmérnököt, projektmérnököt, elektromérnököt), ám mellettük a jó magyar szakemberekre is lecsapnak a német munkaadók.

Egy ország, ahol van munka

Különbség kelet és nyugat között

A foglalkoztatás terén különbséget tapasztalunk Kelet- és Nyugat-Németország között. Keleten magasabb a regisztrált munkanélküliek száma, míg a nyugati tartományokban a munkaerőpiac "szárnyal". Bavaria, Baden-Württemberg, Rhineland-Palatinate és Hesse tartományokban a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, itt az álláskeresők nagyon hamar újra el tudnak helyezkedni.

Nagyon sok munkát kínálnak a kereskedelmi és a szereléssel, karbantartással foglalkozó vállalkozások. Sok ezer álláslehetőség van még az üzleti szolgáltatások és az egészségügyi-szociális területen is. A legnagyobb bővülés az IT-szektorban volt tavaly óta.

A legkeresettebb ma Németországban a gépészmérnök, a villamosmérnök és a különböző számítástechnikai szakemberek. Őket a vízvezeték- és csőszerelők, fémszerkezet-készítők, illetve az építészmérnökök követik. Az értékesítőből és az irodai munkásokból is hiány van. A mezőgazdaságba műszerészeket és szerelőket várnak a munkaadók.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A műanyag- és a fémiparban kínálnak sok-sok állást: mérnökökre, technikusokra és szakképzett munkásokra van szüksége a cégeknek. Mellettük az orvosok, az ápolók és a gondozók is könnyen találhatnak munkát. A német foglalkoztatási hivatal honlapján bárki keresgélhet a munkalehetőségek között. Az országban a munkavállaláshoz elengedhetetlen a német nyelv ismerete, és sokszor megkövetelik az angoltudást is.

Minimálbér nincs, de az magas

Németországban nincs államilag szabályozott minimálbér, a német szakszervezetek évek óta követelik a bevezetését. (Május elsején is tüntetett közel 420 ezer ember.) Van viszont szektoronként meghatározott bértarifarendszer. Ez azt jelenti, hogy szinte minden ágazatban (építőipari, fémipari, takarító vagy épp biztonsági cégeknél stb.) megegyeznek a munkaadók és a munkavállalók, hogy az adott képzettség, munkakör esetén mi az a legalacsonyabb bér, ami jár a munkásoknak.

Például a turisztikai és vendéglátóiparban a legalacsonyabb bérsávba eső munkavállalók havi 1910, a legmagasabba esők pedig 4281 eurót keresnek (azaz 290 forintos árfolyamon átváltva 553 900, illetve 1,24 millió forintot). A különbség a bérek tekintetében is megfigyelhető kelet- és nyugat között, a volt szocialista tartományokban alacsonyabbak a fizetések, és a nők bére jóval kevesebb, mint a férfiaké.

Az egyedülállók magasabb adót fizetnek. Azok, akik házasságban élnek, illetve akiknek gyerekeik vannak, adókedvezményeket kapnak.

A legtöbb európai ország munkavállalóinál többet dolgoznak a németek: átlagosan 41,2 órát töltenek a munkahelyükön.

Egy ország, ahol van munka

Az élet drága

A németek több mint fele bérelt lakásban él, általában bútorozatlan albérleteket találhatunk a hirdetésekben.

A bérleti díja a nagyobb városokban - mint München, Stuttgart, Hamburg, Düsseldorf vagy Berlin - jóval magasabb, mint a kisebb településeken.

Münchenben például 12-16 euróba kerül egy négyzetméter egy hónapra (így tehát egy 40 négyzetméteres lakás 480-640 euró, azaz 139 300 - 186 600 forint).

Egy szoba+nappali lakás Berlinben olyan 700-1200 euró egy hónapra, ebben a rezsi nincs benne. Szobabérlésre is van lehetőség, ennek az ára kedvezőbb, 150-170 euró egy hónapra. Bérlés esetén általában három hónap kauciót kérnek.

A nagyobb áruházak tartományonként eltérő árakkal, akciókkal várják a vásárlókat. Egy kiló kenyeret 1 és 3 euró közötti áron vehetünk, egy zsömle 15 centbe kerül. 10 deka sajt ára 80 cent, a sertéshús kilója 4-5 euró. Egy üveg olasz vörösbor ára 8 euró, egy doboz sör pedig 1 eurónál kezdődik. Egy tábla csoki pedig 2 euró.

Egy pizza ára 4 és 10,50 euró, egy üveg ásványvizet 0,75-4,90 euró közötti áron, csapolt sört (0,5 liter) 2,90-ért ihatunk meg egy étteremben. Kávéházban egy csésze feketekávé 2,50 euró.

Engedély már nem kell

Tavaly május elseje óta nem kér munkavállalási engedélyt Németország a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok polgáraitól. A szabad utazás, a szabad lakóhely-, valamint munkahely-választás joga megilleti most már ezeket az embereket - köztük a magyarokat is. A németek utolsóként szüntették meg a korlátozásokat.

Üdvözölték a szabad munkaerő-áramlás biztosítását a különböző német gazdasági szervezetek és a munkaadók képviselői is. A kölni gazdaságkutató intézet közölte: azzal számol, hogy 2012 végéig a szóban forgó országokból mintegy 800 ezer munkavállaló érkezhet Németországba, utána viszont a "roham" alábbhagy, és évente mintegy 100-120 ezren kereshetnek munkát náluk. Az intézet úgy becsülte, hogy 2020-ig összesen mintegy 1,2 millió új munkavállalóval lehet számolni.

A német kormány szerint a munkaerő-piaci korlátozások megszüntetése egy esély volt Németországnak: ezzel lehetővé vált annak az űrnek a kitöltése, amelyet a hiányzó szakképzett munkaerő jelentett. "Németországban mindenkor nagyon szívesen látjuk a külföldi és különösen az európai szakmunkásokat. Örömmel látunk minden EU-állampolgárt, aki Németországban és a német munkaerőpiacon szeretne munkát találni. Németország egy a világra nyitott ország, és a jövőben is az fog maradni" - olvashatjuk Németország budapesti nagykövetsége közleményében.

Hová fordulhatunk probléma esetén?

Magyarország berlini nagykövetsége: 10117 Berlin, Unter den Linden 76.

Telefonszám: (00 49) (30) 203-100, fax: (00 49) (30) 229-1314.

E-mail: infober@kum.hu

web: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/DE/hu