Jelentősen, 4-5 százalékkal csökkent a hat vagy hét éjszakára szóló belföldi szállásfoglalások aránya az előző év nyarához - derült ki a Szallas.hu nyári statisztikáiból. Már minden ötödik foglaláskor SZÉP-kártyával fizettünk, a legnépszerűbb úti cél pedig Siófok volt.

"A magyarok kétharmada csak hosszú hétvégére foglalt szállást az idei főszezonban, úgy tűnik, a tehetősebbek is inkább többször rövidebb időre utaznak el" - magyarázta az eredményeket Szigetvári József, a portál ügyvezetője. Az átlagos foglalás az idei nyáron 3 vendégéjszakára szólt, és 50 ezer forintba került.

Megugrott a SZÉP-kártya felhasználásának aránya: a főszezonban minden ötödik szállást így fizettek ki. "A SZÉP-kártyával fizetők ráadásul többet költöttek szállásra, az átlagos foglalási érték 57 ezer forint volt, a szállásadóknak tehát megéri ilyen fizetési lehetőséget biztosítaniuk" - tette hozzá Szigetvári József. A tavalyi nyárhoz képest 5 százalékkal növekedett az együtt utazók száma, valószínűleg a költséghatékonyságot szem előtt tartva mentek együtt nyaralni nagyobb társaságok.

A statisztikák szerint a legtöbben Budapestről utaztak nyaralni, a főváros után Debrecen, Győr, Miskolc, illetve Szeged "adta" a legtöbb belföldi vendéget. Budapest a legnépszerűbb célpontok listáján is a hetedik helyen áll, a nyár legnagyobb nyertese azonban kétségkívül a balatoni régió volt: a foglalások alapján a legnépszerűbb utazási célpontoknál tízből öt található a magyar tenger partján.

Két hét szabadság járna

Mint arról a Profession.hu beszámolt: egyben legalább két hét szabadság jár mindenkinek, ám ezt sok helyen nem adja ki a munkaadó. Az új Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy "a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól".

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint szinte biztos, hogy vannak olyan cégek, amelyek nem veszik túl komolyan ezt a rendelkezést, és ha nincs súlyosabb konfliktus emiatt, annak részben az lehet az oka, hogy egyre kevesebben tudnak kéthetes nyaralásra befizetni.

A nem folyamatosan termelő cégeknél - legalábbis azoknál, ahol erősek a szakszervezetek, és kollektív szerződés is van - már az év elején szabadságolási tervet készítenek, így a dolgozók többé-kevésbé akkor mehetnek szabadságra, amikor szeretnének.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Székely mindazonáltal hangsúlyozta: a foglalkoztatott a szabadságot az Mt. szerint nem kiveszi, hanem azt a munkaadó kiadja neki, és valamilyen fontos gazdasági érdekre hivatkozva a vállalkozás az előre megállapítotthoz képest eltérő időpontot is meghatározhat. Szerencsére erre csak kevés példa akad, és a szabadságok miatt nem túl gyakori a munkahelyi konfliktus. A szakszervezeti vezető persze nem tartja kizártnak azt sem, hogy a magukat kiszolgáltatott helyzetben érző dolgozók inkább nem "balhéznak".

Akik otthon pihennek

Egy brit felmérés szerint a várva várt nyári vakációt a szabadságra menő munkavállalók közel fele otthon tölti. A 18-70 év közötti, teljes munkaidőben dolgozó brit munkavállalók 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az idén nyáron tervezik, hogy szabadságra mennek. Közülük 48 százalék elárulta: nem egzotikus nyaralásra, hanem otthoni vagy belföldi pihenésre készülnek - mondták a kutatást készítő CareerBuilder-nek.

Az Egyesült Királyságban minden negyedik munkavállaló (24 százalék) számára anyagilag elérhetetlen álom egy nyári utazás. 12 százalék úgy nyilatkozott, hogy megengedhetné, de ennek ellenére mégsem megy nyaralni.

Nem tudjuk elengedni a munkát

A CareerBuilder felmérése arra is rávilágított, hogy a vakáció közben nem minden munkavállaló tud teljes mértékben kikapcsolódni. Minden ötödik megkérdezett (18 százalék) felvette a munka fonalát nyaralás közben legalább egyszer. A megkérdezettek 20 százaléka elárulta, hogy nyaralás közben lelkiismeret-furdalást érez, amiért nem dolgozik.

Az indulás előtt keményen meg kell dolgozni a felhőtlen vakációért, a munkahelyi elvarratlan szálakkal és gyenge kommunikációval ugyanis nagyobb lelki terhet rakunk magunkra, mintha el sem indultunk volna.

A hatékony munka, a jó kommunikáció, a korlátok felállítása és a határok tisztázása a munkahelyen a legfontosabb ahhoz, hogy zavartalan legyen a pihenésünk - mondta korábban a Profession.hu-nak Cservenyák Tamás vezetői tréner.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: munkajog, Munka törvénykönyve, szabadság, nyaralás, munkahely