Álláshoz segít a tanulás
Az elmúlt évtizedben az érettségizettek és a diplomások száma is jelentősen megnőtt, és idegen nyelveken is jóval többen beszélnek. Az ok: könnyebb így elhelyezkedni.
A foglalkoztatottak és a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele jelentősen eltér egymástól - derült ki a KSH népszámlálási adataiból. A dolgozóknak a mindössze 12 százaléka az, akik csak az általános iskolát végezték el, majdnem kétharmaduk középfokú végzettségű, illetve egynegyedük diplomás.
Ezzel szemben a munkanélküliek közel egyharmada az általános iskolát, 60 százalékuk valamilyen középiskolát járt ki végzettségű, és nem egészen 10 százalék a diplomás munkanélküliek aránya.
Magasabb képzettséggel könnyebb állást találni
A magyar népesség iskolázottsági szintje az egyik legdinamikusabban változó terület. A minél magasabb iskolai végzettség megszerzése előfeltétele a munkaerőpiacon hasznos további ismeretek elsajátításának, ami nyomon követhető az iskolázottsági szint emelkedésében. A népszámlálási adatok szerint az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek aránya 5 százalék alá csökkent a teljes lakosság körében.
Azoknak a száma, akik középfokú iskolában érettségi nélkül szereztek szakmai oklevelet, emelkedett az elmúlt tíz évben, 2011-ben 21 százalék volt. A növekedés nem volt olyan nagy mértékű, mint a megelőző évtizedekben. Ennek oka, hogy az ilyen jellegű végzettségek elértéktelenedtek a továbbtanuló fiatalok körében, és az érettségi megszerzésére való törekvés általánossá vált.
Önnek ajánljuk!
2011-re a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett, vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett. 2001 óta 5 százalékkal nőtt az érettségizettek aránya. 1960-ban a magyarok mindössze 9 százalékának, 2001-ben már több mint egyharmadának legalább érettségi bizonyítványa volt.
A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett 10 év alatt. A növekedés oka, hogy a felsőoktatás tömegessé vált. A 25-34 éves korcsoportokban a legmagasabb a diplomások aránya: 28 százalék. Nagyok a területi különbségek a diplomások arányában: a fővárosban 34, Nógrád megyében viszont csak 11 százalék.
A férfiak között kicsi az alacsony végzettséggel, illetve érettségivel rendelkezők aránya, és magas azoké, akik érettségi nélküli, szakmai oklevelet szereztek. Jelentős változás, hogy 2001-ben a férfiak körében volt magasabb a diplomások aránya, 2011-ben viszont már a nőknél. A felsőfokú végzettségű nők aránya 10 százalékról 18 százalékra emelkedett.
A magyarok negyede beszél idegen nyelven
2011-ben a magyar anyanyelvű népesség 25 százaléka beszélt egy idegen nyelvet, ez 6 százalékponttal többen, mint 10 éve. A KSH szerint ez a nyelvtudás felértékelődésének köszönhető, mivel a munkaerőpiacra való belépésnek sok esetben követelménye lett az idegennyelv-tudás.
Az angol nyelv térhódítása szembetűnő a másik két leggyakrabban előforduló beszélt nyelvvel (német és orosz) szemben. 2011-ben 40 százalékkal többen beszélték az angolt, mint 10 éve.
A németet beszélők száma valamivel csökkent, holott 2001-ben még ezt az idegen nyelvet beszélték legnagyobb arányban. Az orosz nyelv az előző népszámláláshoz hasonlóan a harmadik helyen áll, annak ellenére, hogy az oroszul tudók száma közel 30 százalékkal csökkent.
A népszámlálási kérdőívekben kitértek a magyar munkaerőpiac helyzetére is, és a 10 év alatt történt változások is kiderülnek az adatokból. Az erről szóló Profession.hu cikk itt olvasható.
Készítette: Durbák Ildikó