Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Utálunk szívességet kérni? Irigyeljük azokat, akik könnyedén kérnek másoktól, míg saját kéréseinket segélykiáltásnak vagy követelőzésnek halljuk? Velünk senki nem akar cserélni? Lehet, hogy nem ok nélkül érezzük így! Van aki ösztönösen ügyesen kommunikál, és vannak munkatársak, akiknek szinte örömmel segítünk, bármikor is kérnek szívességet. Jó hír, hogy a jó kommunikáció, az ügyes kérés művészete tanulható. 

Fontos a magabiztosság

Sokan a visszautasítástól való félelem miatt nem mernek szívességet kérni a munkahelyükön, még akkor sem, ha maguk segítőkészen állnak mások kéréseihez. Pedig gondoljuk végig: ha falakba ütközünk, akkor is legfeljebb ugyanott vagyunk, mint ahonnan elindultunk. Ráadásul, ha már elindult egy beszélgetés, akkor nagyobb eséllyel kapunk segítséget egy feladathoz, vagy tudunk elcserélni számunkra kedvezően egy műszakot.

Az asszertív kommunikáció lényege, hogy nehéz helyzetekben is magabiztosan, egyenesen fejezzük ki magunkat, és úgy érvényesítsük saját érdekeinket, hogy közben a másik fél igényeit is figyelembe vesszük. Ne tévesszük össze az agresszív önérvényesítéssel, melynek fő célja a győzelem! Aki asszertíven kommunikál, az törekszik az egyensúlyra: nemcsak a saját érdekeit nézi, de törődik a másik féllel is. 

Ilyen egy jó kérés

A Changing Minds meggyőzési technikákat gyűjtő oldal összeszedte a jó kérések ismérveit: 

1. Legyünk egyértelműek és konkrétak. 

2. Elmondhatjuk, hogy miért kérünk szívességet, de ne magyarázkodjunk. 

3. Ne kérjünk bocsánatot a kérés miatt. 

4. Fogalmazzunk énközléseket, ne minősítsük semmilyen módon a másikat. 

Jöjjön néhány konkrét példa is:

"Klári, gondban vagyok, szükségem lenne a segítségedre. Ha el tudnánk cserélni a jövő heti csütörtöki délutános műszakot, akkor el tudnám vinni műszakira az autómat. Meg tudod oldani?"

"Laci, tedd meg kérlek, hogy ezentúl nem az asztalodnál, hanem a közös konyhában eszed meg az ebédedet. Engem zavar az ételszag az irodában."

„Rosszul esett nekem, hogy te zsebelted be az elismeréseket a prezentáció miatt, amit én készítettem elő. Kérlek legközelebb említsd meg, hogy én is sokat dolgoztam vele.”

"Jól emlékszem, hogy neked van egy ismerősöd az XY cégnél? Szükségem lenne egy kapcsolatra egy rendezvényem szponzorációjához. Összekötnél vele kérlek?"

Tényleg tanulható?

Juli menedzser egy pénzügyi tanácsadó cégnél: egy csoportos kommunikációs tréning után érzett rá a jó kérések erejére. „Korábban hajlamos voltam belevinni a kéréseimbe mindenféle személyeskedést, régebbi eseményekre való visszautalgatást, ami nem igazán tartozik oda. Itt megtanultam, hogy tömören mondjam el, hogy mit szeretnék, és mindig a saját érzéseimet fogalmazzam meg. Régebben sokszor inkább lenyeltem sérelmeket és olyan is előfordult, hogy nem mertem szívességet kérni. Nem is gondoltam, hogy ez is tanulható, de nekem sokat segített a tréning – nemcsak a munkában, de otthon, a családommal is tudom használni a tanultakat. Mi szóban gyakoroltunk tipikus helyzeteket, aztán a gyakorlatok után átbeszéltük a tanulságokat. Így kipróbálhattam tét nélkül, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem, és mások példáján is lecsapódott, hogy mitől kellemetlen például egy kérés. Magabiztosabban merek kérni, de azt is észrevettem, hogy a visszautasítást sem veszem annyira magamra.”

Készüljünk fel a visszautasításra is!

Jó esetben kérésünk nyitott fülekre talál, de készüljünk fel arra is, hogy a másik fél nem teljesíti a kérésünket. Soha ne vegyük személyes sértésnek, ha valaki nem tesz nekünk szívességet, sőt, Robert Cialdini A meggyőzés tudománya című könyv szerzője azt ajánlja, ajánljunk mi magunk menekülőutat a másik félnek:

"Megértem, ha ez most nem fér bele" vagy "Nagyon nagy segítség lenne, de nem akarlak kényelmetlen helyzetbe hozni, rád bízom." Így a szívesség másik oldalán lévő sem érzi magát kényszerhelyzetben, hanem eldöntheti, hogy áll a kérésünkhöz. 

Úgy álljunk hozzá, mint a nyertesek

Még a világ legnépszerűbb tanácsadói sem értenek persze egyet mindenben: a fenti tanáccsal szemben Ramit Sethi, az I Will Tech You To Be Rich (magyarul a Megtanítalak, hogyan legyél gazdag) című könyv szerzője szerint úgy induljunk neki a kérésnek, hogy ne legyenek kétségeink! Csak olyan szívességet kérjünk, amelyet biztosan teljesítenek is. Szerinte úgy kell gondolnunk a szívességekre, mint egy eladásra: a másik fél idejét, jóindulatát szeretnénk megvenni, ezért pedig saját magunkat (pontosabban a jó viszonyunkat, egy jövőbeli szívességet stb.) adjuk cserébe.

Ő is megerősíti azt a tippet, amely szerint érdemes minél konkrétabban fogalmaznunk:

„Ha útbaigazítást kérünk valakitől, soha nem azzal kezdjük, hogy ’Elnézést, segítene nekem eljutni valahová?’, hanem azt mondjuk: ’Elnézést, meg tudná mondani, merre találom a Zöldház Éttermet?’.” – írja a Business Insider részére készített összeállításban.

Soha ne azt kérdezzük ismerőseinktől, hogy „Tudnál nekem munkát ajánlani?”, hanem mondjuk így: „Tudsz olyan helyről, ahol kiszállításvezetőt / fodrászt / futárt keresnek? Munkát keresek, össze tudsz hozni a főnököddel?”

A jó kérés tehát konkrét, személyre szabott és célra törő. Megvan a recept, még vértezzük fel magunkat egy kis önbizalommal, és sikerre fel!

Készítette: Profession.hu

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala