Beszéljünk? Ne beszéljünk? Miről beszéljünk? Gyakran rögtönözünk és a már bevált gyakorlatunkra építünk egy-egy üzleti tárgyalás, állásinterjú vagy más sorsdöntő beszélgetés során.

Ne feledjük: sose érdemes hátradőlni és a rutinunkra hagyatkozni, mert fejlődni mindig mindenben tudunk! Lépjünk előre, legyünk még sikeresebbek, mint eddig.

1. Ne sajátítsuk ki a beszélgetést!

Figyeljünk az egyensúlyra, és hagyjuk a másik felet szóhoz jutni! El kell fogadnunk a tényt: nincs annál idegesítőbb, mint amikor valaki folyamatosan, levegővétel nélkül beszél, és a másiknak esélye sincs közbeszólni.

2. Ne szakítsuk félbe a másikat!

A legnagyobb udvariatlanság, ha mondandójának közepén egyszerűen csak félbeszakítjuk beszélgetőpartnerünket. Várjuk meg, amíg befejezi!

9 dolog, ami tabu a munkahelyi beszélgetésben

3. Ne beszéljünk folyton magunkról!

Én, én, én... a legrosszabb, amit tehetünk, ha erről beszélünk. Ismét egy olyan tényező, ami nem esik jól nekünk, mégis így van: a másikat alig érdekli az, hogy velünk mi van. Neki saját maga és a vele történtek az érdekesek. Tegyünk hát a kedvére, és saját sztorik helyett inkább kérdezzük őt!

4. Ne fejezzük be a mondatot a másik helyett!

Vannak olyan emberek, akik empátiájuk megmutatása érdekében hajlamosak kiegészíteni és befejezni beszélgetőpartnerük mondatait. Egyes kultúrákban ez elfogadott, nálunk azonban nem, mert sokan félbeszakításként élik meg. Ha mi is hajlamosak vagyunk erre, tudatosan szokjunk le róla!

5. Ne hallgassunk!

Ez az előző tanácsok tükrében talán zavarosnak tűnhet, azonban annyit jelent, hogy folyamatosan legyünk jelen a beszélgetésben. Ez nem mindig kimondott szavakat vagy feltett kérdéseket jelent a részünkről, az értő figyelem testbeszédben megmutatkozó jelzéseit is alkalmazzuk bátran. Ilyen például a folyamatos szemkontaktus, a bólogatás, az időnként felhúzott szemöldök, és az előredőlt felsőtest.

6. Ne dicsekedjünk: hagyjuk, hogy a dolgaink kiderüljenek!

Alkalmazzuk erényeink és eredményeink megemlítésére a profik által alkalmazott technikát: bemutatkozáskor legyünk szerények, de határozottak, és amikor már javában tart a beszélgetésünk, egy-egy pillanatban "mellékesen" említsünk velünk kapcsolatos tényeket, számokat, elismeréseket, melyekre büszkék vagyunk.

7. Ne vigyük túlzásba a dramatizálást!

Ne mondjuk mindenre, hogy "nagyon jó", "eszméletlen", "óriási", "hiper-szuper"! Tartogassuk ezeket olyan alkalmakra, amikor valóban méltó így jellemezni valamit.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

8. Ne használjunk negatív jelzőket másokra!

Váljon szokásunkká, hogy soha senkiről nem beszélünk negatívan! Miért? Mert az énképünkkel kapcsolatos problémák biztos jele, ha valaki pletykákat terjeszt, vagy rossz színben tüntet fel másokat. De még hasznosabb Eleanor Roosevelt idézetét megfontolnunk: "A nagy elmék ötletekről, az átlagosak eseményekről, a kisemberek másokról beszélnek."

9. Ne általánosítsunk!

Sosem húzhatjuk rá egy-egy csoportra, foglalkozási körre, végzettségre és így tovább azt az egyedi véleményünket, amit már megtapasztaltunk vagy hallottunk általánosságban. Nem vet jó fényt ránk, ha így teszünk. Minden ember egyedi, ne adjunk hangot előítéleteinknek, mert azt beszélgetőpartnerünk sem fogja jó néven venni.

Ha a fenti 9 szabályt betartjuk üzleti kommunikációnk során, nagy lépéseket tehetünk előre! Azt fogjuk tapasztalni, hogy sokkal jobban kedvelni és keresni fogják a társaságunkat mások, elismerőbben fognak rólunk nyilatkozni és - nem mellékesen - biztosabban elérjük céljainkat. Jóval kevesebb erőfeszítés nélkül is.

Forrás: Kerner Tibor: Sziklaszilárd önbecsülés, Bagolyvár kiadó.

Készítette: S. G.

Címkék: munkahely, tárgyalás, kommunikáció, beszélgetés