4 jel, hogy ki fogunk égni a munkahelyen!

A kiégés jelensége a fizikai, érzelmi kimerülés állapotát jelenti, amelyet éppen azért nehéz észrevenni, mert nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Okozója a munkahelyi stressz, amely többek között a rossz munkahelyi légkör, az alacsony fizetés, a bizonytalanság, a túl- vagy alulterheltség, illetve a nem megfelelő munkafeltétek miatt alakul ki.

Íme, a négy stádium és kezelési lehetőségei:

Az idealizmus

Az első, úgynevezett idealizmus fázisában a túlzott elvárások, a szakma iránti lángoló lelkesedés jellemeznek bennünket. Hisszük, hogy szakmánkban mindent el tudunk érni és sikerre vagyunk ítélve. Ezekkel a tünetekkel látszólag nincs is baj, de az irreális elvárások után elkerülhetetlenül lejtőre kerülünk, amikor szembesülünk a valósággal - hangsúlyozza Fülöp Emőke, a Budai Egészségközpont klinikai szakpszichológusa.

Hasznos lehet, ha egy tapasztalt kolléga szakmai- és személyes tanácsaival "mentorként" segít bennünket és hangsúlyozza a realitásokat. Ha ez a lehetőség nem adódik automatikusan, kérdezzünk rá munkahelyünkön, hogy van-e lehetőség supervisor vagy coach (tanácsadó) bevonására. A szakmai segítségen túl nem árt, ha prioritás listát állítunk magunknak és próbáljuk elkerülni a "mindenhatóság" érzését - tette hozzá.

A stagnálás

Ahogy a túlzott elvárásaink találkoznak a valósággal, egyre inkább csökkenni kezd a feladat iránti érdeklődésünk és erőt vesz rajtunk a kiábrándultság. Gyakran azt vesszük észre magunkon, hogy a munkatársakkal való beszélgetések terhessé válnak, és munkakapcsolataink lassan elszemélytelenednek.

A legjobb megoldás, ha mozgósítjuk magunkat: a munkáltató által szervezett különböző tréningeken (kommunikációs eszköztár fejlesztése, konfliktuskezelés, stressz-kezelési technikák) való részvétel különösen hasznos lehet.

A munkaidőn túl is az aktív rekreáció formáit érdemes keresnünk: járjunk el sportolni, találkozzunk a barátainkkal vagy kezdjünk bele abba, amibe már régóta szerettünk volna, de eddig nem tettük meg. A stagnálásból a legjobb kiút, ha sikerül megteremtenünk a magánélet és a hivatás közötti egyensúlyt - javasolja a szakember.

A frusztráció

Ebben a szakaszban már egyre idegesítőbbnek tűnik minden, ami a munkával kapcsolatos. Azt vesszük észre magunkon, hogy ha csak tehetjük, próbálunk kibújni a feladatok alól. Jellemző érzés a személyes hatékonyság csökkenése, a végzett munka értékének megkérdőjelezése.

Fülöp Emőke szerint ebben a szakaszban segíthet, ha a munkáltató növeli a munkavállaló kontrollérzését, például felajánlja az új feladatok közötti választás lehetőségét. Fontos a legmegterhelőbb munka szakaszolása és beépített szabadidő biztosítása a stáb részére, mondjuk egy kirándulás formájában. Ha nem kapunk a munkáltatótól szervezett segítséget, sajátítsunk el relaxációs technikákat a stressz kezelésére.

Az apátia

A munkahelyi kiégés végső fázisaként az apátia jelenhet meg, mely tulajdonképpen a frusztráció elleni védekezés.

A legjellemzőbb, hogy a munkavégzés gépiessé válik, egyre gyakrabban hibázunk. Sokszor érezzük magunkat fáradtnak, alvászavaraink vannak, hát- vagy derékfájdalmaktól szenvedünk, helyzetünket reménytelennek és kilátástalannak tartjuk. Ami eddig érdekelt bennünket a munkával kapcsolatban már nem érdekel és drasztikusan csökken a hatékonyságunk is.

Fontos, hogy a munkáltatóval együtt mérjük fel a változtatási lehetőségeket és dolgozzunk ki módszereket a szakmai túlterhelés szabályozására. Ne féljünk felismerni, hogy szakmai segítségre van szükségünk a regenerálódás érdekében!

Nem biztos, hogy a felmondás a kiút

A kiégés akár ciklikusan is ismétlődhet, ezért fontos a tünetek korai felismerése, tudatos kezelése minden egyes fázisban, az egyén és a munkáltató részéről is. "A tudatosságnak köszönhetően nem feltétlenül kell eljutnunk a teljes kiégésig" - mondta a szakember.

A burnout szindróma az élet más területeire is kihatással van. Aki kiégett a munkájában, annak nemcsak teljesítménye csökken, hanem családjában és barátaiban is kevesebb örömét leli, elhanyagolja társas kapcsolatait is, későbbiekben akár testi és mentális problémák is jelentkezhetnek.

Legtöbben ilyenkor a munkahelyváltást látják az egyetlen kiútnak, holott ez nem szükségszerű - véli Fülöp Emőke klinikai szakpszichológus. A kiégés miatti felmondás elkerülése mind az egyén, mind a munkáltató közös érdeke és feladata, és általában csak akkor fordítható vissza a folyamat, ha mindkét fél aktívan részt vesz benne.