A hétfő is lehet jó nap!

2018. augusztus 06. Forrás: Profession.hu/Istók Nikoletta

Hasznos: - + Nyomtat

Vajon min múlik, hogyan is telnek a napjaink, hogy a jó vagy a rossz élményeink vannak-e túlsúlyban? Leginkább rajtunk!

Önnek ajánlott állások

A hétfők mindig pocsékak – talán ismerős a kijelentés, és a hozzá A hétfő is lehet jó nap! - munka, pozitív gondolkodás, hétfőkapcsolódó érzés is. Pedig az állítás ellenkezője is éppúgy igaz lehet, csupán a hozzáállásunkon múlik, melyiket választjuk. „A pozitív pszichológiai kutatások szerint a boldogság mindössze csak tíz százalékban múlik a gyakran jelentősen túlértékelt külső körülményeinken, mint a ház, az autó, a munka, vagy épp a testi adottságaink. Ötven százalékban a génjeink felelősek azért, hogy boldogok vagyunk-e, azonban a fennmaradó negyven százalékban a szándékos cselekedeteink azok, amelyekkel javítani tudunk a hangulatunkon. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy le kellene tagadnunk, ha bármi rossz történik velünk, de a viszonyulásunk megváltoztatásával pozitív érzéseket és élményeket teremthetünk a legnehezebbnek hitt napokon is” – kezd bele a témába Geszvein Erika, tanácsadó szakpszichológus.

Az evolúciós háttér

Rossz napom van, hallhatjuk már kisgyerekek szájából is, akár reggel tíz órakor is, mert mondjuk elbotlottak egy játékban, beütötték a fejüket, és még a testvérükkel is összevesztek. Csupán néhány óra telt el a napból, mégsem véletlen, hogy így fogalmaznak, és az sem, hogy mindez felnőtt korunkra is megmarad. „Az ok az evolúciós fejlődésben keresendő: az ősember számára az üss vagy fuss reflex volt az egyetlen válasz a veszélyhelyzetekre, vagyis agyában nagyon mélyen bevésődtek azok az idegi kapcsolatok, amelyek a veszélyre reagálnak. Ez sok helyzetben ma is megment minket, hiszen rendkívül gyorsan reagálunk, ha egy autó közeledik felénk, a probléma azonban ott van, hogy ha egy autó ránk dudál, vagy egy sürgős, rövid határidejű feladatot kapunk a munkahelyünkön, hasonló mértékű szorongást élhetünk meg, mint amikor valaha az ősembert egy vadállat támadta meg. A negatívra való fókuszálás tehát nagyon mélyen belénk van kódolva” – emel ki egy lényeges pontot Geszvein Erika.

Természetesen agyunk ma már jóval fejlettebb, a „várj és tervez”- mechanizmusunknak köszönhetően képesek vagyunk az önkontrollra, vagyis nem üvöltözünk a kollégánkkal, vagy nem távozunk hirtelen egy komoly megbeszélésről. „Ha azonban nagyon fáradtak vagyunk, vagy túl sok negatív élmény ér bennünket, és a stressz egyre csak fokozódik, az önkontrol kikapcsol, és életbe lép a korábban említett reakció. Ilyenkor kezdünk el veszekedni a munkatársunkkal, majd sorra jönnek az egyéb rossz dolgok is. Ezek azonban nem tőlünk függetlenek, valójában mi okozzuk őket. Ahhoz, hogy a gondolkodásunkon és ezáltal az élményeinken is változtatni tudjunk, meg kell ismernünk agyunk működését, ez az első lépés” – osztja meg a szakember.

A hétfő is lehet jó nap! - munka, hétfő, pozitív gondolkodás

Szokások helyett

Agyunkban az érzelmi élmények ahhoz hasonló nyomot hagynak, mint az úton a mélyre szántó keréknyom. Ezek az érzelmi nyomvonalak annál mélyebbé válnak, minél többször értelmezzük azonos módon a velünk történő helyzeteket. A jó hír viszont, hogy agyunk plasztikus, azaz egész életünkben képes fejlődni, tehát meg tudunk változtatni akár évtizedek óta fennálló negatív viszonyulásokat is, ha új útvonalat alakítunk ki az agyunkban, mint amikor egy kötött pályán haladó vonatot másik vágányra terelnek. Nézzünk erre egy szemléletes példát: „ha minden alkalommal, amikor az anyósunkat várjuk, az van bennünk, hogy már megint el fogja rontani a kedvünket, azzal egy többnyire tudattalan rutint követünk, és egyúttal azt is előrevetítjük, hogy nagyon kötött pályán halad majd az élményvilágunk, hiszen kizárólag a negatív történésekre fókuszálunk majd vele kapcsolatban. Amennyiben meg akarjuk változtatni a hozzáállásunkat, a legegyszerűbb, ha elkezdjük keresni a pozitív élményeket, mint a kedves gesztusok, a dicséretek, és akár mi is mondhatunk olyat, ami az említett új vágányt jelentheti” – fejti ki interjúalanyunk.

Erika szerint a váltás ahhoz hasonló, mintha jobbkezesként megpróbálnánk minden reggel bal kézzel fogat mosni. „Ez bizony nagyon nehéz, hiszen évtizedek alatt megszoktuk, melyik kezünkben tartjuk a fogkefénket, pontosan így szoktuk meg azt is, hogy negatívak vagyunk. Annál is inkább nincs könnyű dolgunk, ha változtatni szeretnénk, mert az agyunk azáltal takarékoskodik az energiájával, hogy rutinokat alakít ki. Ezek számtalan helyzetet megkönnyítenek számunkra, azonban ezek mentén cselekszünk akkor is, amikor tudatosságra lenne szükségünk. De ha sokat gyakoroljuk, a pozitív gondolkodás is rutinná válhat.

Amit már ma megtehetünk

Nézzük a pocsék hétfő esetét! „Nyugodtan ismerjük be magunknak, ha számunkra nagyon nehezen indul a hét, és mindig tragikusan érezzük magunkat. Amennyiben ezt tudjuk magunkról, meg is tudjuk előzni, azáltal, hogy megváltoztatjuk a hozzáállásunkat: kérdezzük meg magunktól, vajon milyen jó dolog fog történni ma velünk, és nem tudatosan ugyan, de egészen másképp fogjuk tölteni ezután a napunkat, mivel a pozitívra fókuszálunk. Ennek az a háttere, hogy agyunkban külön mappában asszociálódnak a pozitív és negatív élmények, hogy veszély esetén a leggyorsabban megtaláljuk a megoldást. Ha rossz hangulatban vagyunk, a rossz élmények mappánk van nyitva, amelyben az összes sikertelenségünk is benne van. Ezért kell tudatosan átállítanunk az agyunkat, így kinyitjuk a pozitív mappánkat, és máris hozzáférünk a jó élményekhez, sikerekhez” – hangsúlyozza Erika.

A vizualizáció is nagy segítségünkre van a változás folyamatában. „Először mentális szinten érdemes elképzelnünk, hogy hétfőnként milyen jó dolgok történnek velünk, ugyanis amit elképzelünk, azt könnyedén megvalósítjuk. Ily módon kialakítjuk a jó élményekhez tartozó barázdákat az agyunkban, és minél gyakrabban ismételjük a technikát, annál erősebb szinaptikus kapcsolat alakul ki az idegsejtek között. Tovább erősíthetjük a folyamatot, ha megtanulunk elidőzni a pozitív élményeinken, és így képesek leszünk tovább örülni bármi jónak, ahelyett, hogy a rossz dolgokról beszélnénk, és azokat osztanánk meg újra és újra. Az örömleltár vagy hálanapló is a jó élmények tudatosítását szolgálják, ezért érdemes naponta feljegyeznünk, milyen örömök értek bennünket. Eleinte nehezebben találunk majd ilyeneket, de némi gyakorlás után egyre több és több jó pillanatot fogunk észrevenni” – sorolja a pszichológus.

A változtatásba önmagunk is belekezdhetünk, vagy kérhetjük szakember segítségét, esetleg részt vehetünk egy Örömtréningen, amely húsz alkalom alatt képes áthuzalozni az agyunkat, a relaxáción alapuló vizualizációval, speciális kommunikációs és tudatosságfejlesztő módszerekkel. Még az is kiderülhet, hogy a munkahelyünk sem olyan rossz, mint azt olykor hisszük! Ha mégis így van, ne riadjunk vissza a váltástól sem. Nézzünk szét a legfrissebb álláslehetőségek között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink alapján. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, így biztosan nem maradunk le a nekünk való állásról!

 

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

A Profession.hu Google+ oldala

Címkék: álláskeresés, munka, munkahely, pozitív gondolkodás, hétfő

- Profession.hu

További cikkek a karrierépítésről
További cikkek a karrierépítésről
www.facebook.com/Profession.hu

Kapcsolódó témák

-

Bízzunk önmagunkban!

2018. december 14.
Az önbizalomhiány sokak életét megnehezíteni, de soha nem késő az önértékelésünk építésébe fognunk. Bővebben

-

Pénz beszél, vagy mégsem?

2018. december 13.
Vajon kizárólag a fizetésen múlik, hosszútávon jól érezzük-e magunkat a munkánkban? Természetesen nem, mégsem könnyű rátalálnunk a valódi motivációnkra. Bővebben