Interjú, kilépéskor

Ma már egyre több munkaadó, kis- és nagyvállalatok egyaránt élnek a kilépő interjú lehetőségével, ezért jó, ha felkészülünk erre a beszélgetésre. „A kilépő interjúval a munkaadó legfőbb célja, hogy a távozó munkavállalótól olyan lényeges információkhoz jusson, amelyek hozzájárulhatnak a cég működése szempontjából fontos változtatásokhoz, vagyis hogy hogyan tartsák meg a munkavállalót, illetve minden olyan indokra kíváncsiak, amelyek a munkavállaló távozásához hozzájárultak” – foglalja össze a lényeget Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi és Tóth személyzeti tanácsadó iroda vezetője.

Miért?

A munkáltatót gyakran teljesen váratlanul éri egy alkalmazott felmondása, így a záró beszélgetés jó alkalmat kínál arra, hogy választ kapjon a kérdésre: az illető miért döntött amellett, hogy távozik. „Ahhoz, hogy a kilépő interjú a későbbiekre nézve hasznos legyen, két feltételnek kell teljesülnie: az egyik, hogy a munkavállaló őszintén elmondja, mely okok, tapasztalatok vezették el a váltásig, a másik pedig, hogy a beszélgetést vezető, általában a HR osztály képviselője, megfelelő komolysággal és elköteleződéssel legyen jelen, a fejlesztés lehetőségét szem előtt tartva. Az eredményességhez természetesen elengedhetetlen a kölcsönös bizalom is” – fejti ki a szakértő.

A HR osztály kellő semlegességgel tudja fogadni és értékelni az elhangzó információkat, és általában igaz, hogy ennek a részlegnek van legkevésbé hatása a munkavállalói döntésre, ami nyitott és érzelemmentes légkört tud biztosítani a beszélgetéshez. Abban az esetben, ha a dolgozó viszonya nagyon jó volt felettesével, úgy az információkat vele is megoszthatja és együtt is levonhatják a szükséges következtetéseket.

Maradjunk tárgyilagosak!

„Hogy mit oszt meg a munkavállaló a kilépésekor, az elsősorban a személyiségen múlik. Amit azonban fontos szem előtt tartanunk: bár munkaviszonyunk az adott céggel véget ér, nem tudhatjuk, hogy a jövőben milyen szakmai, emberi kapcsolatok vezethetnek vissza ehhez a munkaadónkhoz. Tartózkodjunk tehát a személyeskedéstől, véleményünket diplomatikusan, a tényekre alapozva fogalmazzuk meg. Bosszúállásnak, visszavágásnak ilyenkor helye nincs” – figyelmeztet Simonyiné Tóth Judit.

Előfordulhat az az eset is a szakember szerint, hogy az interjú teljesen formálisan zajlik, mert a távozó dolgozó már az előtte álló új feladatokra koncentrál, ami elmúlt, az hidegen hagyja, és nem szívesen ad át információkat. Mégis a legjobb, amit tehetünk, ha korrektül részt veszünk a záró beszélgetésen, így megőrizhetjük pozitív megítélésünket, és ha referenciára van szükségünk a későbbiekben, akkor is bátran kérhetünk segítséget egykori munkaadónktól.

Az információ aranyat ér

A cégek számára nagyon értékes lehet a munkavállalói tapasztalat, mert akár olyan hibára, körülményre is rámutathat, amelynek orvosolása későbbi hasonló helyzeteket is megelőzhet. „Ha például a dolgozó azért szeretne váltani, mert a felvételi beszélgetések során teljesen más képet kapott a munkaköréről, a feladatairól, az elvárásokról, mint amit a valóságban tapasztalt, akkor ez egy nagyon fontos visszajelzés a HR és a vezető felé is, ilyenkor ajánlott pontosítani a pozícióra vonatkozó tájékoztatást, felülbírálni a követelményeket. Amennyiben a váltás oka a felettessel való viszonyban gyökeredzik, érdemes megvizsgálni, milyen az adott vezető vezetési stílusa, vannak-e olyan hiányosságai, amelyek indokolhatnak fluktuációt az érintett területen” – részletezi a szakértő.  

Fogadjuk meg a fenti tanácsokat, törekedjünk őszinteségre, és a jó viszony megőrzésére. Ha most állunk a váltás előtt, nézzünk szét a legfrissebb álláshirdetések között, vagy keressünk személyre szabott beállításaink alapján. Frissítsük önéletrajzunkat, és jelentkezzünk minél több helyre. Ha tovább növelnénk esélyeinket, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést, hogy biztosan ne maradjunk le a számunkra legmegfelelőbb munkáról!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék:álláskeresés, munka, karrier, szakma, kilépő interjú