Így szüntetnék meg a munkanélküliséget

A Guardian cikke szerint a munka és magánélet egyensúlyának érdekében kevesebbet kellene dolgoznunk, a rövidebb munkanap pedig több ember számára biztosítana munkát. David Spencer, a cikk szerzője szerint a munkaadók a felvételi eljárás során szinte kizárólag a "minél több munka" elve alapján válogatják a jelölteket, majd azokat, akik bekerülnek, jelentős túlórákkal teszik egyre kevésbé hatékonnyá.

A szerző szerint a túlóráztatás a munkaidő rossz felépítéséből fakad, a munkaerő jelentős hányada ugyanis nem dolgozza végig a nyolcórás munkaidőt. Davis Spencer szerint rövidebb munkaidővel több és hatékonyabb termelést lehetne elérni, így végső soron kevesebb munkával nagyobb életszínvonalat tudnának biztosítani az embereknek.

Egyre rövidebb munkaidő?

A téma a New Economics Foundation (NEF) 2000-ben megjelentetett tanulmánya óta került a viták kereszttüzébe és a benne foglaltak azóta is megosztják a szakembereket. A felmérés szerint a jelenleg bevett 40 órás munkahét radikális lerövidítése egy csapásra megoldaná a fejlett országok lakóinak számos problémáját, javítaná az életminőséget és csökkentené a munkanélküliséget is.

Az Index ismerteti a francia statisztikai hivatal adatait, mely szerint, amikor a franciák 2001-ben átálltak a 35 órás rendszerre, 300-350 ezer munkahely jött létre, míg a termelékenység 4-5 százalékkal növekedett. A skandináv országok közül Norvégia, Dánia és Svédország is 33-36 óra közelében van, de Írországban és Svájcban is csak 35 óra az átlag. Hollandia volt viszont a világon az első ország, amely elérte a harmincórás heti átlagot.

Nyugat-Európában tehát egyre inkább tendencia a 40 órás munkahét lerövidülése, és ez úgy néz ki, rövidtávon legalábbis, nem csökkenti a hatékonyságot. A hosszú távú tendencia egyébként mindenképpen a munkaidő rövidülése - hívta fel a figyelmet a lap. A 19. században az iparosodó országban a 60-70 óra munka sem volt ritka, ez ötvenre csökkent a század elején, majd 1926-ban jött el a Henry Ford által bevezetett 40 órás munkahét.

A részmunkaidő lehet a megoldás?

Mint ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az Eurostat adatai szerint magasabb a foglalkoztatottság azokban az országokban, ahol szélesebb körben alkalmazzák a részmunkaidőt, így ennek terjedésével talán Magyarországon is lehetne új munkahelyeket teremteni.

A Profession.hu-n ilyen részmunkaidős állásokat kínálnak a munkaadók.

Csehországban például a rugalmas megoldások alkalmazásával 50-ről 70 százalékra emelték a foglalkoztatottak arányát úgy, hogy a határozott idejű szerződéssel dolgozók aránya lényegében nem növekedett. Svédországban 85 százalékra, Svájcban pedig 71 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya az atipikus foglalkoztatási formák terjedésével.

Persze az hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák elterjedése nagyon sok mindentől függ: nemcsak a cégeknek kell nyitottá válni erre, hanem az is fontos, hogy a dolgozóknak is megérje elvállalni egy ilyen munkát. A részmunkaidő vagy a munkakör megosztás elterjedésének hatalmas gátja például, hogy egy négyórás bér szinte semmire sem elég - olvasható a cikkben.

A "slow" életmódhoz egyre többen csatlakoznak

A lassabb, emberközpontúbb életnek és az ezzel járó rövidebb és hatékonyabb munkaidőnek egyre több támogatója van. A slow mozgalom lényege, hogy egy lelassultabb életmóddal harmonikusabb és teljesebb életet élhessenek a munkavállalók. Felismertük, hogy ,,a túlprogramozott életvitel stresszhez vezet, csökkenti a hatékonyságot és a boldogságérzetünket is" - olvasható az egyesület honlapján.

A Slow Budapest mozgalom vezetői tréningek és előadások keretében arról próbálják meggyőzni a munkaadókat, hogy legyenek partnerek ebben és tegyenek bizonyos engedményeket a dolgozóknak. Arra próbálják felhívni a munkaadók figyelmét, hogy egy kiegyensúlyozott, önmagával és a világgal harmóniában élő munkavállaló a cég számára is nagyobb értéket nyújt.

Elképzelésük szerint a vállalati kultúrába apró lépésenként be lehet illeszteni a "slow" elemeket. A személytelen "meetingek" helyett több személyes találkozással, biciklivel való munkába járással, délutáni alvással és az okostelefonok használatának csökkentésével.

Címkék: munkaidő, túlóra, atipikus foglalkoztatásű

Szemlézte: Fogas Krisztina