Vállalhatok másodállást? Íme a 2023-as szabályok!

(Frissítve: 2023 február)

Gyakran előfordul, hogy valaki a teljes munkaidős állása mellé szeretne másodállást is vállalni, akár részmunkaidőben, akár egyéni vállalkozóként. Egy újabb munkaviszony létesítésének azonban vannak feltételei és korlátai, melyekkel érdemes tisztában lennünk. Hogy milyen szabályok vonatkoznak a másodállás vállalására, arról Dr. Fori Hajnal egyéni ügyvédet kérdeztük, aki a polgári jog területén belül munkajoggal, ingatlanjoggal és kötelmi joggal is foglalkozik; rendszeresen ad jogi tanácsokat és vállal képviseletet munkajoggal kapcsolatban.

Milyen feltételei vannak a másodállás vállalásának, milyen szabályok vonatkoznak rá?

"A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tételesen nem szabályozza a második munkaviszony létesítésének feltételeit, viszont az általános magatartási követelmények között találunk olyan törvényi szakaszokat, amelyek a felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére utalnak. A leendő másodállásról a munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkáltatót.

Amennyiben a munkavállaló a munkáltató tevékenységéhez hasonló tevékenységet folytató  gazdasági társaságnál, azaz a konkurenciánál vállalna másodállást, a munkáltató – versenyjogra hivatkozással – megtilthatja a munkavállalónak azt, a jogos gazdasági érdekeinek sérelmére való hivatkozással.

Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy vezető tisztségviselő esetében kifejezetten tilos az Mt. szerint további munkaviszonyt létesíteni. Az Mt.-n kívül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) is tartalmaz összeférhetetlenségi rendelkezéseket a vezető tisztségviselő további jogviszonyaira nézve.

Nagyobb gazdasági társaságokra jellemzőek az olyan belső szabályzatok, melyek erre a kérdéskörre is kitérnek, ezért érdemes azokat akár a bejelentés előtt tanulmányozni. Ezek a belső szabályzatok – aktualizálva – minden esetben elérhetőek és megismerhetőek kell legyenek a munkavállalók számára.

Milyen formában kell tájékoztatni a munkáltatót?

Természetesen a tájékoztatást is úgy javasolt megtenni, hogy annak írásban nyoma maradjon. Tehát nem javasolt a dolgot annyival elintézni, hogy szólunk a közvetlen felettesünknek, hogy holnaptól lenne még egy munkánk, mert szükségünk van a bevételre, hanem ezt javasolt írásba foglalni, és a munkáltatói jogok gyakorlójának bizonyítható módon eljuttatni.

Milyen esetekben nem vállalhat másodállást valaki?

Tekintettel arra, hogy a munkaszerződés a felek kölcsönös megállapodását tükrözi, a másodállás vállalásának kizárása a munkaszerződésben nem jogellenes. Egy munkavállaló, aki másodállást szeretne vállalni, több fronton kell tájékozódjon. Egyrészt meg kell néznie a munkaszerződését, másrészt, ha vannak belső szabályzatok a cégnél, akkor azt nagyon akkurátusan át kell tekintenie. Amennyiben a fentiekben nem talál utalást a másodállásra, akkor is tájékoztatnia kell a munkáltatót, aki nyilatkozhat úgy, hogy nem szeretné, ha munkavállalója a konkurenciánál létesítene másodállást, hiszen ezzel a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértheti. Ezen nyilatkozatot követően a feleken múlik, hogy a továbbiakban meg tudnak-e állapodni.

Mi a helyzet olyankor, amikor nem a konkurenciához szeretne elmenni dolgozni a munkavállaló? Hivatkozhat arra a munkáltató, hogy azért utasítja el a kérést, mert így a munkavállaló nem tudná megfelelően elvégezni a feladatait?

A munkavállalónak tájékoztatási kötelezettsége van, azaz nem engedélyt kell a másodállás vállalása céljából kérnie a munkáltatótól.

A munkavállaló kötelessége, hogy minden körülmények között munkára képes állapotban jelenjen meg a munkahelyén, munkáját a legjobb tudása, szakértelme szerint lássa el. Amennyiben ezek a feltételek maradéktalanul teljesülnek, azaz nem hivatkozik a munkavállaló például arra, hogy azért fáradt és nem tud megfelelő hatékonysággal dolgozni reggel 8-kor, mert éjszaka másodállásban dolgozott, akkor nem indokolt semmilyen megjegyzés a munkáltató részéről. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató nem élhet vissza a munkáltatói jogaival, azaz – komolyan alátámasztható indok nélkül – nem korlátozhatja a munkavállalót a másodállásra hivatkozással.

A konkurenciánál történő munkavállalás ugyanakkor nagyon kényes kérdés, hiszen elég könnyű annak bizonyítása, hogy ezen vállalásával esetlegesen sérti a munkáltatója gazdasági érdekeit, amit jogszabály is tilt.

Milyen esetleges szankciója lehet a másodállásnak?

Általában a munkavállalókra – de a munkáltatókra – sem jellemző, hogy a Munka törvénykönyvével kelnek és fekszenek, az élet hozhat érdekes helyzeteket, melyeket a felek szubjektív módon másként ítélnek meg, mint ahogy azt a munkajog szabályozza. Vegyünk példaként a következő esetet: Juliska másodállást vállal, az új munkahely nem az eredeti munkaadó konkurenciája, és erről megfelelő időben tájékoztatja a munkáltatót. Ettől függetlenül az eredeti munkáltató azt mondja, hogy ez nem lesz így jó, mert – meglátása szerint – Juliska nem tudja ellátni a feladatait a megfelelő módon, ezért megszünteti a jogviszonyát. Ilyen esetben vizsgálni szükséges, hogy a munkáltató általi indoklás valós-e. Amennyiben a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy valós indokok miatt mondták fel a munkaviszonyt – például a munkavállaló állandó jelleggel késett, a munkáját hibásan végezte – úgy a felmondás jogellenes.

Ha valaki a meglévő munkája mellett egyéni vállalkozóként kezd dolgozni, az is másodállásnak tekintendő? Erről is kötelesek vagyunk tájékoztatni a munkáltatót?

Gyakorlatilag ugyanúgy be kell jelenteni – kivéve ha a munkáltató tevékenységének semmilyen köze nincs a vállalkozáshoz. Versenyjogi szempontból, ha ugyanazt elkezdjük csinálni kicsiben, amit a cégnél nagyban, netán még technológiákat is eltanulunk, és azt hasznosítjuk vállalkozóként, ott előbb-utóbb biztosan számíthatunk a munkáltató általi számonkérésre, amely akár nagyon nagy vagyoni hátránnyal is járhat a munkavállalóra nézve. Én javaslom mindenkinek, aki ilyen tevékenységet szeretne végezni, hogy alaposan járja körül, hogy belefuthat-e bármilyen korlátozásba, mert alapvetően a munkáltatónak a gazdasági érdekét nem veszélyeztetheti.

Mit tehetünk olyankor, amikor a munkáltató – valamilyen módon – hangot ad nemtetszésének a másodállással kapcsolatosan, viszont nekünk mindenképpen szükségünk lenne még egy bevételi forrásra?

Minden esetben azt szoktam javasolni, hogy a munkáltatóval érdemes átbeszélni ezt a helyzetet. A COVID–19- okozta járványhelyzet is változtatott az állapotokon, hiszen előtte volt egy olyan munkaerőhiány, ami miatt a munkavállalónak sokkal jobb esélye volt egy megállapodásra, mint most. Nyilván a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat nagyban meghatározza a tárgyalási pozíciónkat. A járvány előtt a munkáltatók érdekeltebbek voltak a munkaerő megtartásában, a béremelés kérése járható út volt, hiszen a jó munkaerő sokat ért.  Jelenleg viszont azért látjuk, hogy a munkaerő-kínálat meghaladja a keresletet, így a tárgyalási pozíció is gyengülhet. Ennek ellenére én azon a véleményen vagyok, hogy még mindig jobban megéri a bevált munkaerőt – akár béremeléssel – megtartani, mint fizetni a fluktuáció-okozta költségeket. De ez nem jogi kérdés.  Az elbocsátás indoklása viszont munkajogi kérdés, azt igen pontosan körül kell járják a munkavállalók, ha nem szeretnének a felmondást követően munkaügyi per részesévé válni.

A kérdésre válaszolva: a felek viszonyán, megegyezési szándékán múlhat a másodállás. A jó viszony kialakítása és fenntartása ugyanakkor folyamatos kommunikációt igényel.

(Frissítve: 2023 február)

Készítette: Kövecses Evelin

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala