Íme a kiégés 20 előjele!

Különbséget kell tennünk aközött, ha a munkahelyen van egy-egy olyan időszak, amikor nagyobb a hajtás, és aközött, amikor már a mindennapok részévé vált a fásultság és a motiváció hiánya. A kiégés nem egyik pillanatról a másikra következik be, vannak jelek, melyek intő jelként figyelmeztetnek és mutatják, hogy valami nincs rendben - derül ki a The Undercover Recruiter cikkéből.

Íme 20 jel, hogy ideje lenne változtatnunk, vagy legalábbis ki kell szakadnunk a munkahelyi környezetből, pár hét szabadságra mennünk:

1. Azon vesszük észre magunkat, hogy a szükségesnél korábbra állítjuk be éjszaka az ébresztőórát, mert tudjuk, hogy reggelente nem leszünk képesek "kiugrani az ágyból". A folyamatos késlekedés és a "szundi gomb" többszöri lenyomása miatt általában már a nap kezdetén hatalmas késésben vagyunk. 

2. A munkanap végén már csak arra vágyunk, hogy lefeküdjünk aludni, annyira kedvetlenek vagyunk. Elhanyagoljuk a barátainkat, a hobbinkat és nincs erőnk sportolni vagy főzni sem. 

3. Éjszakánként forgolódunk az ágyban a rendszertelen alvás és a stressz miatt. Amikor felriadunk, a munkahelyi dolgokon aggodalmaskodunk. 

4. Pénteken a munkaidő lejárta után szabadnak érezzük magunkat, mégsem jut eszünkbe, hogy pihenésre lenne szükségünk.

5. Amikor a család és a barátok rákérdeznek, hogy milyen a munka, csak annyit válaszolunk: "jó". 

6. Előfordul, hogy kollégáink megkérdezik, hogy jól vagyunk-e, minden rendben van-e velünk. 

7. A munkahelyi kirándulásokon, kollégáinkkal való közös ebédeken, találkozókon nem veszünk részt.

8. A vámpírokéhoz hasonló szokásokat veszünk fel: hajnalban érkezünk és éjszaka megyünk haza. 

9. Azt vesszük észre magunkon, hogy számoljuk a napokat péntekig, a hétfő gondolata pedig rettegéssel tölt el. 

10. Rendszeresen eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne, ha felmondanánk.

11. Azon vesszük észre magunkat, hogy egy baráti vagy családi összejövetelen már nem akarunk a munkánkról beszélni és örülünk, ha nem tesznek fel kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy "mivel foglalkozunk". 

12. Egyre lazábban vesszük a munkahelyi kapcsolatokat és egyre többet engedünk meg magunknak kollégáinkkal szemben. 

13. Már nem emlékszünk pontosan múltbéli szakmai sikereinkre és a közelmúltban elért eredményeinket sem igazán tartjuk számon. 

14. Már nemcsak a nagyobb hajtás alatt érezzük stresszesnek magunkat, hanem minden munkanapot stresszként élünk meg és úgy érezzük, hogy nyomás alatt állunk. 

15. Már nem is emlékszünk, mikor léptettek elő vagy jutalmaztak meg legutóbb. Ha úgy érezzük, karrierünk sehová sem tart, vegyünk ki szabadságot, és ha lehetőségünk van rá, utazzunk el valahová. 

16. Cinikusak lettünk és már nem érdekel a cég, illetve a szolgáltatás/termék, amellyel a vállalat foglalkozik. 

17. Gyakran idegesek leszünk és elveszítjük a türelmünket kollégáinkkal szemben.

18. A mindennapi beszélgetéseink részévé vált, hogy panaszkodunk a munkahelyre. 

19. Utáljuk a jelenlegi munkahelyünket, de annyira stresszesek és lehangoltak vagyunk, hogy nem tudjuk rávenni magunkat arra, hogy szabadidőnkben új munka után nézzünk az interneten. 

20. Nem könnyű velünk együtt dolgozni, ezt onnan vehetjük észre, hogy munkatársaink lábujjhegyen járnak körülöttünk, nem mernek hozzánk fordulni kérdéseikkel.

Címkék: munkahely, kiégés, burnout, motivációhiány, fásultság

Szemlézte: Fogas Krisztina