Diplomával könnyebb az elhelyezkedés
Hiába emelte 55 ezerre az államilag finanszírozott hallgatók számát a kormány, a középiskolások többsége így is számol a tandíjjal, mert úgy érzik, hogy diplomásként sokkal több esélyük lesz a munkaerőpiacon.
A diákok szüleik anyagi lehetőségeivel összhangban döntenek arról, hol folytassák tanulmányaikat. Egyharmaduk azért nem preferálja a magán felsőoktatási intézményeket, mert képzéseikhez magasabb anyagi terheket, tandíjat társít, 82 százalékuk pedig ledolgozná a tandíjat - derült ki a tatabányai és budapesti tagozattal is működő Edutus Főiskola által készített Országos Középiskolai Kutatásból.
A középiskolások pályaválasztásakor egyértelműen az egyéni döntés dominál, ugyanakkor a finanszírozás, az anyagi terhek vállalása terén már jóval nagyobb a szülők beleszólása. A végleges döntés jellemzően a diákok preferenciái és a szülők lehetőségeinek összehangolása révén születik meg. A felmérésben 2053 olyan 16-18 év közötti, érettségi előtt álló diák vett részt, akik felsőoktatási intézményben folytatnák tanulmányaikat.
55 ezren tanulhatnak ingyen
Hosszas tárgyalásokat követően december 19-én jelentette be a kormány, hogy az állam által finanszírozott hallgatók száma nem lehet kevesebb 55 ezernél, ez alapján határozzák majd meg a ponthatárokat.
A 2011/2012-es tanévben 189 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből a felsőoktatás finanszírozására, míg ez az összeg a következő, 2012/2013-as tanévben várhatóan 181 milliárd forint körül alakul majd, ha valóra válik a kormány azon törekvése, mely szerint jövőre legalább 24 milliárd forinttal több pénzt tesznek a felsőoktatásba.
A középiskolások többsége ennek ellenére azzal számol, hogy fizetnie kell a tanulmányaiért, ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede még ilyen feltételek mellett is diplomát akar szerezni.
Forrás: Edupress.hu
A kutatás szerint a diákok 67 százalékánál befolyásoló tényező a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál, hogy milyen a képzés, illetve az oklevél, diploma munkaerő-piaci értéke.
A diplomások elhelyezkedési esélyei a statisztikák szerint jobbak, mint az alacsonyabb végzettségűeké. A napokban a Magyar Rektori Konferencia (MRK) is felhívta rá a figyelmet, hogy a gazdasági válság első három évében - 2008-2010 között - a munkanélküliség a diplomások körében csupán 1,8 százalékkal nőtt (középfokú végzettséggel nem rendelkezők körében viszont 6,2 százalékkal).
Munka vagy hitel
A fiatalok a tandíj előteremtéséhez a hallgatói évek alatti munkavállalást tartják a legjárhatóbb útnak, döntő többségük, 82 százalékuk élne a ledolgozható tandíj lehetőségével.
Sokan ódzkodnak a Diákhitel felvételétől, többek közt erősen él bennük az a tévhit, mely szerint egy egész életen át kell törleszteni majd a kölcsönt. Ugyanakkor a Diákhitel Központ Zrt. felmérése szerint a törlesztés átlagos periódusa 9-10 év - ezt Nagy Zoltán regionális igazgató mondta egy ELTE-n tartott előadása során. Arra is felhívta a figyelmet: a hitel igénybevétele nemcsak lehetőség, hanem felelősség is, így jól meg kell gondolni a döntést.
A statisztikák szerint a hiteligénylők 97 százaléka törleszti rendben hitelét, a hitelesek elenyésző része tekinthető problémás ügyfélnek.
Andor György, a BME GTK Pénzügyek Tanszék vezetője megvizsgálta, hogyan térül meg a tanulmányok hitellel való finanszírozása, valamint, hogy ezek mennyiben jelentenek nagyobb terhet az államilag finanszírozott képzésekhez viszonyítva. Tanulmányában felhívta a figyelmet: egy diploma ma éppen olyan beruházás, mint bármely másik, csak itt a bevétel a fizetések közti különbségben jelentkezik.
Önnek ajánljuk!
,,A KSH adatai szerint egy alapdiplomával megszerezhető átlagbér 2012-2013-ban nagyjából nettó 180 ezer forint, míg a mesterdiplomás átlagbér nettó 210 ezer forint. A szabad-felhasználású Diákhitel felső határa szemeszterenként 250 ezer forint, azaz évi 500 ezer forint. Ha a hallgató tandíját a Diákhitel 2-vel fedezi, és egy olcsóbb, szemeszterenként pl. 280 ezer forintos, de egyben alacsonyabb értékű diplomát adó képzést választ, akkor átlagosan 210 ezer forintos nettó fizetésben reménykedhet, viszont a Diákhitel 1-2 törlesztése ekkor már 6 évig 31,6 ezer forint, majd további 3 évig 12,6 ezer forint. Ekkor tehát az első időszakban 178,4 ezer forint, majd később 197,4 ezer forint tanulmányi törlesztések feletti jövedelemre számíthat a törlesztési időszakban" - olvasható a tanszékvezető által készített tanulmányban.
Mennyibe kerül a külföldi képzés?
Az Országos Középiskolai Kutatásból az is kiderült, hogy a középiskolások külföldi tanulmányi tervei az esetek többségében az angol nyelvterülethez kötődnek. A külföldre vágyók 36 százaléka Angliába, tizede az Egyesült Államokba menne. Németországba a válaszadók negyede, Ausztriába pedig a 6 százalékuk vágyik.
Az ATGR SmartChild Gyermektaníttatási és Karrier Központ egy körképet készített a külföldi lehetőségekről, melyből kiderül, hogy angol nyelvterületen lehet fizetős és ingyenes képzéseket egyaránt találni.
Az amerikai és angliai egyetemeken a hazainál jóval magasabb, milliós nagyságrendű a féléves/éves tandíj. Ugyanakkor Írországban és Skóciában nem kell fizetni. Igaz más címen - például hallgatói hozzájárulásként kérhetnek hasonló mértékű összeget - írják az összefoglalóban.
Németországban jelenleg két tartomány (Bajorország, Alsó-Szászország) kivételével az alapszintű képzés tandíjmentes a felsőoktatási intézményekben. Ugyanakkor (15-70 ezer forintos) szemeszter-hozzájárulást kell fizetni minden diáknak. Az egyetemek ebből a pénzből finanszírozzák kedvezményes szolgáltatásaikat, mint például menza, kollégium, utazási bérletek. A legtöbb német egyetemen nincs külön felvételi eljárás. A férőhelyek legnagyobb részét a pályázók érettségi eredménye alapján ítélik oda - olvashatjuk az ATGR elemzésében.
Szemlézte: Durbák Ildikó
