Miért nem jöttök haza?

2017. május 19. Forrás: Sebők Viktória

Hasznos: - + Nyomtat

Az életszínvonal, a szakmai lehetőségek és a „civilizált” fizetések tartják külföldön a magyar fiatalokat. Nézzük a részleteket!

Önnek ajánlott állások

A negatív közhangulat, az elmélet központú oktatás, a jelenleg uralkodó hazai munkaerő-piaci helyzet visszatartó erő a hazatérésre, állítja a 2010 óta külföldi továbbtanulásra felkészítő Engame Akadémia legfrissebb kutatása.

Az egyes hazai szektorokat érintő óriási munkaerőhiányra való tekintettel azonban nem titkolt távlati célja az Akadémiának, hogy elérje, a több száz külföldön tanuló diákja közül, az egyetem elvégzését követően minél többen térjenek haza, számolt be a kutatás eredményeiről és az Akadémia törekvéseiről Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapító-ügyvezetője.

Népszerű célpontok

Jelenleg több mint 10 ezer magyar diák tanul külföldön, számuk évente 5-10 százalékkal nő a legnépszerűbb célországokban. A legnépszerűbb továbbtanulási országok évek óta Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság. Jelentős számú diák tanul továbbá Dániában és Hollandiában valamint az USA-ban is.

Forrás: Engame Akadémia

 

A feltételek országonként változnak, általánosságban elmondható, hogy az európai uniós országokban ugyanolyan feltételekkel felvételiznek és tanulnak a magyar diákok, mint az adott ország állampolgárai. A bekerüléshez a legtöbb esetben nemzetközileg elfogadott nyelvvizsga (például IELTS), jó tanulmányi és érettségi eredmények, valamint gondosan összeállított felvételi anyagok kellenek. A legtöbb esetben motivációs levélben kell meggyőznie a jelentkezőknek a felvételi bizottságot. A tengerentúlon ezen felül az “amerikai érettséginek” számító SAT vizsga és egyetemenként több esszé megírása szükséges.

A gazdasági és business szakok nagyon népszerűek, ezen felül a társadalomtudományi, mérnöki és IT területeken tanulnak a legtöbben idegen országokban.

Legjelentősebb különbség az oktatásban

Országonként, egyetemenként és szakterületenként is sok különbség van az oktatásban, pár alapvető különbség azonban kiderült az elemzés során a magyarországi és a “nyugati” felsőoktatás között.

Elsősorban a nemzetközi top 100 egyetemet vette alapul a tanulmány, hiszen a magyar diákok jellemzően ezekre az egyetemekre adják le jelentkezésüket:

Diákközpontúság: általánosságban elmondható, hogy jóval nagyobb egyéni figyelmet és támogatást kapnak a diákok a külföldi egyetemeken. A tanár-diák arány is jóval kisebb, míg Magyarországon százfős nagy előadások alkotják sok képzés gerincét, addig a nyugati egyetemeken sokkal több kiscsoportos szemináriumon vesznek részt a hallgatók. Emellett gyakran segíti mentor a diák munkáját az egyetem során, legtöbb esetben egy PhD hallgató vagy idősebb diák személyében.

Gyakorlati szemlélet: a leggyakrabban felmerülő kritika a magyar felsőoktatással szemben a túlzott elméleti fókusz. Ezzel szemben a nyugati egyetemeken folyamatos gyakorlati oktatás is folyik, sokszor az adott szakterületen működő cégek, intézmények együttműködésével. Ennek köszönhetően a lexikális tudás mellett a diákok készségei is nagyobb mértékben fejlődnek, releváns, naprakész, használható tudást szereznek már az alapszak (BsC) alatt is.

Felszereltség és innovativitás: a nagy nyugati egyetemek a hazaihoz viszonyítva hatalmas költségvetéssel dolgoznak, a legújabb technológiával felszerelt laborok, nemzetközileg kiemelkedő tanárok és hatalmas online és offline könyvtárak segítik a diákok fejlődését. Emellett pedig gyorsan képesek alkalmazkodni az egyetemek a tudományos és gazdasági változásokhoz. Sokszor évről évre jelennek meg a legújabb szakterületekkel foglalkozó egyetemi szakok.

    Miért nem jöttök haza?     

Elhelyezkedési esélyek frissdiplomásként

Külföldön szerzett diplomával jó eséllyel helyezkednek el a magyar diákok az adott országban. Sokszor már az egyetem alatt szakmai gyakorlatokon vagy projektmunkákon keresztül kerülnek közelebb a helyi munkáltatókhoz. Mivel az egyetemi tanulmányok során minden angolul vagy az adott ország nyelvén történik, a pályakezdők magabiztos nyelvtudással vágnak bele a munkakeresésbe, így az sem jelent számukra akadályt, hogy idegen nyelven kell dolgozniuk.

A hazai munkakeresés során is előnyt biztosítanak a külföldi tanulmányok. A nyelvtudás fontosságát itt is kiemeli Lévai Balázs. Hiszen nagy különbséget jelent az egyetemi évek során elsajátított aktív, szakmai nyelvtudás az itthon nyelvet tanulókhoz képest. Ez egyértelmű előnyt jelent a cégek szemében is.

A hazatérés persze nem mindig zökkenőmentes, de az Akadémia alumni diákjai, akik itthon helyezkedtek el a külföldi tanulmányok után, hamar megtalálták a számukra megfelelő pozíciót és munkahelyet. Jellemzően nemzetközi cégnél helyezkednek el, ahol megvan a külföldön megszokott multikulturális környezet és a nyelvtudásukat is használni tudják munkájuk során.

Szakmák itthon és külföldön

Szakterületenként nagyon változó, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a pályakezdő fiatalok itthon és külföldön. Vannak olyan területek - például az IT szektor - ahol mindenhol hatalmas kereslet van a fiatal szakemberek iránt. Jó fizetések, rugalmas munkaidő és nagy megbecsülés várja a frissdiplomásokat Magyarországon és külföldön egyaránt.

Ezzel szemben például a fiatal bölcsészek és a tanárok általánosságban jobb lehetőségekre számíthatnak külföldön. Az angolszász országokban a bölcsész végzettségűek sokkal több területen érdekesek a munkaadók számára, például egy kultúrantropológust tárt karokkal várnak a cégek akár a gazdasági szektorokban is, hiszen olyan tudást és készségeket sajátítanak el a helyi egyetemeken, ami többek között a szervezetfejlesztésben hasznos lehet a nagyvállalatoknak.

A tanári pálya az északi országokban (például Finnország) kiemelten értékes területnek számít, csak a legjobbak kerülnek be az egyetemi képzésekre, a frissdiplomások könnyen találnak magas fizetést és kihívásokkal teli, izgalmas feladatokat garantáló állást. Ezzel szemben Magyarországon a tanári autonómia hiánya és az alacsony tanári fizetések miatt egyre kevésbé vonzó a szakma a fiatalok számára.

Az Engame tanulmányából az is kiderül, hogy miért érdemes „ráhajtani” a nyelvekre: a külföldi munkák jó lehetőségek a szakmai tapasztalatszerzésre is. A nyelvtudás birtokában pedig több lehetőség áll rendelkezésünkre, akár külföldön, akár itthon. Próbálkozzunk tehát minél több irányban, s eközben folyamatosan figyeljük a legfrissebb álláslehetőségeket, vagy keressünk személyre szabott beállításaink szerint. Ha tovább szeretnénk növelni esélyeinket, töltsük fel önéletrajzunkat, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést. Minél több lehetőséget és információt vizsgáljunk meg, mert annál jobb döntéseket tudunk majd hozni.

 

A kutatásról

500 külföldön tanuló diák bevonásával végezték a kutatást, abból a célból, hogy milyen feltételek kellenének a külföldön tanuló magyar diákoknak ahhoz, hogy egyetem után hazatérve itthon vállaljanak munkát.

A hallgatók hazai munkavállalással kapcsolatos elvárásait, ambícióit, a hazaköltözést gátló, illetve ösztönző tényezőit kívánták feltárni. A levont következtetések segítségével a hazai munkaerő piaci szereplők megérthetik a külföldön végzett magyar pályakezdők jövőbeli munkahelyükkel szemben támasztott elvárásait.

 

Készítette: Sebők Viktória

 A Profession.hu Facebook oldala

                  A Profession.hu Instagram oldala

  A Profession.hu Google+ oldala

- Profession.hu

További cikkek a karrierépítésről
További cikkek a karrierépítésről