A munkáltatónak 60 napja van arra, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért visszakövetelje a főszabály szerint - írja az Adó.hu-n megjelent cikkében dr. Kovács Szabolcs. Az igényérvényesítésre ebben az esetben a Munka törvénykönyve (Mt.) általános szabályait kell alkalmazni, azaz arra bírósági eljárásban, vagy - a mindenkori minimálbér háromszorosáig - fizetési felszólítással van mód.

Ha a munkavállaló a fizetési felszólításnak nem mond ellent, a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás, ellentmondás vagy magasabb követelés esetén bírósági határozat alapján lehet a jogalap nélkül kifizetett munkabért levonni. Ennek során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélküli munkabér visszakövetelése esetén a levonás a (nettó) munkabér 50 százalékáig terjedhet.

Visszakövetelheti a fizetést a munkaadó?

A jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. Ekkor a visszakövetelés az általános elévülési időn (3 éven) belül bármikor megtörténhet. A hosszabb határidőn belüli visszakövetelés feltételeinek fennállását minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítania.

Ha a munkaadó téved, akkor is vissza kell fizetni

A bíróság még az előző Mt. hatálya alatt, de a jelenlegivel tartalmilag teljes mértékben megegyező szabály alapján kimondta, hogy a 60 napon túli visszakövetelés lehetőségét önmagában nem zárja ki az sem, ha a munkáltató a kifizetés során nem kellően körültekintően járt el. Ennek mentén visszakövetelhetőnek minősítette a munkavállaló által kért fizetés nélküli szabadságra - tévesen - kifizetett munkabért.

Ezzel azonos elbírálás alá eshet az az eset is, amikor a munkáltató egyéb, nyilvánvaló hibát vét a munkabér kifizetése során, például százezres nagyságrend helyett milliós nagyságrendű munkabért fizet, vagy tévedésből egy hónapban több alkalommal fizeti ki a munkabért.

Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A többletfizetés levonható

A túlfizetett munkabér másik ,,klasszikus" esete, amikor a munkáltatónak a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolást módosítania kell. Így például, a munkáltató a munkavállalótól kapott tájékoztatása alapján betegszabadságot számol el a munkavállaló távollétére, de utóbb a munkavállaló keresőképtelenségét nem tudja igazolni és ezért az így kieső időre semmiféle juttatás nem illeti meg.

Ekkor a munkáltatónak a tárgyhónapra vonatkozó munkabér-elszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi munkabér elszámolásakor tájékoztatni kell a dolgozót. A többletkifizetés pedig az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonható. Azaz, elegendő a következő havi bérlapon a szükséges korrekció feltüntetése, és a munkavállaló munkabéréből a túlfizetés - a fentebb ismertetett eljárás és korlátozások mellőzésével - levonható.

Szemlézte: Durbák Ildikó

Címkék: fizetés, bér, munkajog, Munka törvénykönyve, levonás, munkaadó