Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A szeptember elseji becsengetés egyszerre szól a nyár elmúltáról és egy új időszak kezdetéről: sok olyan szülő van, aki boldogan int búcsút a nyári hajcihőnek, de sokan vannak azok is, akik rettegve várják a végtelennek tűnő reggeli készülődéseket, az első hetek konfliktusoktól sem mentes napjait. 

Balogh Fruzsinát, a Kapcsolódó Nevelés Egyesület oktatóját kérdeztük: hogyan tehetjük könnyebbé az egész család számára ezt az időszakot?

Piros bögre, kék bögre

Tudatosítsuk magunkban, hogy ez mindannyiunk számára egy nehéz időszak: „Fontos látni, hogy ebben az időszakban nem megkerülhető, hogy megőrüljünk egy kicsit. Lesz káosz, lesz érzelmi fellángolás ebben az időszakban. Új helyzetben vagyunk, az egyik most kezdi az óvodát, a másik folytatja az iskolát... Ilyenkor nagyon gyakori, hogy látszólag nem a napi rutinnal kapcsolatos apró pillanatok jelzik, hogy a gyerekből kikívánkozik valami.”

A teljesíthetetlen kérések minden szülő számára ismerősek: nem jó a kikészített ruha, nem tetszik a cipő, nem jó a vacsora, amit előre megbeszéltünk. Fruzsina szerint az ilyen esetek mindig tünetek: azt mutatják meg, hogy az átállás dolgozik.

„A reggeli kakaó nem jó a piros bögréből, aztán ha már megkapta a kék bögrét, kiderül, hogy mégsem kakaó kellene, hanem tej. A gyerek ezzel jelzi, hogy érzelmileg nehéz időszakban van. Lehet, hogy az bántja, hogy átrendeződtek barátságok a hosszú szabadság után, lehet, hogy szorong az intézmény vagy a vírushelyzet miatt. Nem mindig tudjuk, mi ez, és nem baj, hogy nem tudjuk. A megoldás: lássuk meg ezekben a helyzetekben a nyűgösség mögött a valódi igényt: a mi figyelmünk és a nehéz érzésektől való megszabadulás igényét.”

Mit tehetünk ilyenkor? „A kapcsolódó nevelés azt mondja, hogy ezek a helyzetek kiváló alkalmak arra, hogy megszabaduljanak a feszültségtől. A legjobb, amit tehetünk, hogy melegséggel kapcsolódunk a gyermekünkhöz, és lehetőséget biztosítunk számára a feszültség kiadásához.”

Hogy működik ez a gyakorlatban? „Például odamegyünk, a szemébe nézünk, melegséggel azt mondjuk, kicsim, most nincs másik bögre, ebből a bögréből fogjuk meginni a kakaót. Mi fog történni? Oltári nyűgösséggel fog válaszolni. És ez egy remek lehetőség arra, hogy a gyerek szétessen, sírással, hisztivel reagáljon. Maradjunk mellette, szeretettel hallgassuk meg. Nem kell sokat beszélni, elég, ha tudja: itt vagyunk, számíthat ránk, horgonyt biztosítunk neki az érzelmek viharában. Ha ezt megtesszük, akkor más témákban is együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb gyereket kapunk.”

Egy ilyen gyógyító, feszültségoldó, tisztító hiszti után pedig sokkal gördülékenyebb lehet a reggeli készülődés is. Olyannyira, hogy érdemes számítanunk rá, mintegy betervezni a napunkba: „Mindenki azt kérdezi ilyenkor, de hogy fér ez bele a reggelekbe? Készüljünk fel erre. Keljünk 20 perccel korábban, hogy kipattanhasson egy ilyen balhé. Így magunknak is lehetőséget adunk arra, hogy ne legyünk frusztráltak. Ha nem hagyunk erre időt, gyakran akkor is el fog menni ugyanennyi, csak azzal töltjük, hogy cipőért könyörgünk, meg idegesen várjuk, hogy végre beszálljon mindenki a kocsiba.”

Az érzelmi támogatás a szülőknek is jár

Az tehát világos, hogy a gyerekeknek érdemes tudatosan segíteni, meglátni a feszültséget, ami távozni szeretne. De mi legyen a szülői feszültséggel? Hova ventiláljon anya és apa? „Egyértelmű, hogy nekünk is nehéz lehet ez az időszak. A munkába való visszarázódás, a családi rutin kitalálása rengeteg stresszel jár. A szülőség egy komoly érzelmi munka: nem olyan műfaj, amit nagyon könnyű csinálnunk.  Jó, ha van érzelmi támogatásunk, ne csak a szülők hallgassák meg a gyermeküket, őket is meghallgassa egy másik felnőtt, jó esetben nem a társuk. Van erre egy nagyon jó, ingyenes, nem bonyolult módszer: legyen egy másik felnőtt, aki adott időkeretben meghallgat bennünket, akár egy stopperóra mellett. Legyen tíz (vagy húsz, harminc) percünk, amíg csak beszélünk. A másik pedig meghallgat bennünket, nem ad tanácsot, nem válaszol, csak hallgat. Ha végeztünk, cserélünk. Már ez az empatikus meghallgatás a létező összes nehézségünket megkönnyítheti a gyereknevelésben.”

Lelki immunerősítés

Fruzsina még egy módszert említ, ami ebben az időszakban is jó lehet a család egyben tartására: a gyerekidőt.

„Ahogy a közösségre készülve ősszel multivitamint adunk a gyereknek, úgy ez az eszköz az érzelmi immunrendszer feltuningolására alkalmas. Úgy gondoljuk, hogy a felnőttekkel való kapcsolódás a gyereknek olyan benzine, ami a motort hajtja.”

Már napi pár perccel rengeteget tehetünk: „A gyerekidő lényege, hogy előre megszabott ideig (ez lehet 5 perc, vagy 10 perc, amennyi belefér), azt csinálunk, amit a gyerek szeretne. Beállítjuk az órát, és ez az idő csak a gyereké: egy szülő egy gyerekkel van egyszerre, nincs semmi multitasking, nem szedünk össze zoknit a nappaliban, és hacsak nem veszélyes amit kér, akkor semmire nem mondunk nemet. Ez az 5 perces koncentrált figyelem rengeteget jelent: megteremti az optimális fejlődéshez való alapot, és ahogy feltöltekezik a szeretetünkből és figyelmünkből, az segít a hétköznapi nehézségek leküzdésében is. A legjobb, ha a gyerekidőt be tudjuk építeni a mindennapjainkba, és a rutin részévé válik, amire alanyi jogon számíthat a gyerek, mint állandó reménysugár a napban.”

MÉG TÖBB CIKK A TÉMÁBAN:
korábbi cikkeinkben kisgyermekes, karanténtúlélő munkanapokhoz hoztunk tippeket.

Otthoni munkavégzés gyerekekkel – így éljük túl!: Kalmár Szandi, a budapesti Hordozóház szakértője beszélt nekünk arról, hogyan lehet még az olyan napokon is átlendülni, amikor nemcsak a kakaó borul ki, hanem mi is. 

Ilyenek a kisgyerekes, otthonról dolgozós mindennapok: cikkünkben 5 anyuka mesél arról, hogyan élik meg óvodás, kisiskolás gyerekkel az otthonról dolgozós mindennapokat.

Készítette: Rákász-Losonczy Judit

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala