Tartsunk titkot!

Ha sikeresen szerepeltünk az állásinterjún, és elnyertük a vágyott  állást, már csak egyetlen lépés választ el bennünket attól, hogy hivatalosan is új munkánk legyen: ez pedig a munkaszerződés aláírása. Ahogy arról már korábban írtunk, ajánlott körültekintően átolvasnunk a tartalmát, kitérve a titoktartási megállapodás pontjaira is. Hogy mire is ajánlott figyelnünk a titoktartásra vonatkozóan, arról Simonyiné Tóth Judit, HR tanácsadó, vezetői tanácsadó ad iránymutatást.

A titok, és akiket érint

Üzleti titoknak minősül minden olyan tény, információ, adat például egy cég árképzéséről, költségvetéséről, marketing stratégiájáról, amelynek nyilvánosságra hozatala, vagy illetéktelenekhez kerülése jogos pénzügyi, gazdasági, piaci érdekeket sértene. Ha ez mégis megtörténik, annak nagyon komoly következményei lehetnek a vállalat számára, nem csak rövidtávon, de akár hosszú évekre is.

„A titoktartási nyilatkozat elsősorban felső- vagy középvezetői pozíciókban jellemző, azonban a cégek egyre többször nem vezetői munkakörben dolgozókkal is aláíratnak hasonló dokumentumot. Ezt általában akkor alkalmazzák, amikor a cég jogosan feltételezi, hogy a belső információk kiszivárgásával – és ez néhány esetben akaratlanul is megtörténhet – kárt vagy hátrányt okozhat a munkavállaló. Az asszisztensi, felsővezetői titkárnői munkakörök tipikusan ebbe a körbe tartoznak” – osztja meg Simonyiné Tóth Judit.

A megállapodás keretei

„A titoktartási szerződést leggyakrabban a munkaszerződéssel egy időben írják alá a felek, de egy munkaköri változás esetében, vagy egy új projektbe való beválasztáskor utólag is megtörténhet. A megállapodás tartalmát a cég menedzsmentje és jogásza határozza meg, tekintettel a piaci szegmens jellemzőire és a vállalat tevékenységére. A nyilatkozat minden esetben magában foglalja, mely információk esnek a titoktartás hatálya alá, valamint azt is, hogy ennek megszegése milyen következményekkel jár” – részletezi a HR szakember.

Amennyiben egy munkavállaló a titoktartási kötelezettség ellenére például a konkurenciának vagy a médiának ad át adatokat, komoly szankciókkal kell számolnia. Ez enyhébb esetben fegyelmi eljárást jelent, de a szándékos károkozás miatt az illetőt akár azonnali hatállyal is elbocsáthatják munkájából. „Bizonyos helyzetekben pedig anyagi kártérítésre is igényt tarthat a vállalat azzal szemben, aki nem megfelelően kezeli az üzleti titkokat” – teszi hozzá Judit.

Tartsuk észben!

Leggyakrabban a munkaviszony fennállása alatt terheli titoktartási kötelezettség a munkavállalót, de a munkaadó profiljától és a betöltött munkakörtől függően ez akár a jogviszony megszűnése után is érvényes lehet, általában 6-12 hónapig, esetenként hosszabb ideig is.

„A titoktartástól függetlenül fontos, hogy akár az elbocsátásunkat követően, akár a foglalkoztatás során ért sérelmek nyomán semmit ne tegyünk első dühünkben, a felindult lelkiállapot soha nem jó tanácsadó. A bosszúállás pedig biztosan nem célravezető, főleg nem akkor, ha ezzel komoly kárt okozunk volt munkaadónknak. Ne felejtsük el, hogy ez a jogi eljáráson túl komoly lelki megterhelést is jelenthet, nem beszélve erkölcsi megítélésünkről. Karrierünk során bárhol, bármikor találkozhatunk az általunk „megtámadottakkal”, sőt, korábbi viselkedésünk az új munkaadónk számára is intő jel lehet. Maradjunk, korrektek, és csak annyit tegyünk, amit mi is elvárunk másoktól, ne égessünk fel hidakat magunk mögött” – javasolja a tanácsadó.

A fentieket minden körülmények között érdemes megfogadnunk, ha pedig a titoktartási szerződés valamelyik pontja nem világos számunkra, még az aláírás előtt tisztázzuk azt. Amennyiben még keressük álmaink állását, nézzünk szét itt a legfrissebb lehetőségek között, ide kattintva pedig a jól fizető munkák közül válogathatunk. Személyre szabott beállításainkkal pedig más szempont szerint is kereshetünk. Legyünk naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Istók Nikoletta

A Profession.hu Facebook oldala

A Profession.hu Instagram oldala

Címkék: álláskeresés, munka, karrier, munkaszerződés, titoktartás