Szakmák világa – Mit csinál egy borítótervező?
Hogyan válhat valakiből olyan tervezőgrafikus, aki ismert könyvek borítóját tervezi? Mivel telik egy napja? Interjú.
Önnek ajánljuk!
Aki szereti Philip K. Dick műveit vagy olvasta az Agave Könyvek kiadásában megjelent Star Wars könyvsorozatot, már találkozhatott Faniszló Ádám grafikáival, aki a rajztanári szakot otthagyva kezdett tervezőgrafikával, azon belül könyvborítók tervezésével foglalkozni. Jelenleg az Álomgyár Kiadónál dolgozik Art Director pozícióban, emellett rendszeresen érkeznek hozzá megrendelések más kiadóktól is. Hogyan telik egy napja és átlagosan hány borítót kell megterveznie egy hónapban? Mire kell odafigyelnie a tervezésnél és honnan nyer inspirációt? Cikkünkben Ádám bevezet a szakma rejtelmeibe és azt is elárulja, kiből válhat jó szakember.
„Viszonylag jól ment a rajzolás”
Ádám úgy csöppent bele a szakmába, hogy valamelyest értett a rajzoláshoz, és tudta, hogy hasonló irányba szeretne elindulni. Felvételizett a rajztanári szakra Szegeden, a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon, ott azonban kiderült, hogy nem ez az ő útja. "Szerettem rajzolni, de nekem túl kötöttek voltak a főiskolai rajzórák"– avat be a kezdetekbe Ádám. – „Láttam pár alternatív filmplakátot, amik akkoriban kezdtek divatossá válni. Nagyon tetszett ezeknek a stílusa, az, hogy nem a részletgazdagságukon van a hangsúly, hanem azon, hogy hogyan tudnak tartalmat tömöríteni. Megtetszett ez az irány és ezért váltottam a tervezőgrafikára.” Ádám Szegedről egyenesen a BKF Tervezőgrafika szakára ment, ahol a tanárai egy olyan látásmódot adtak át neki, ami közel áll hozzá.
A főiskoláról grafikai stúdióba, majd kiadóhoz
A főiskola elvégzése után Ádám egy grafikai stúdióban kezdett el dolgozni. Már ekkor kapott megkereséseket borítótervezésre, a munkáira, sajátos látásmódjára pedig felfigyelt pár kiadó is - így talált rá a jelenlegi munkahelye, az Álomgyár Kiadó. „A vezetőség megbízott pár munkával, majd megkérdezték, hogy lenne-e kedvem náluk főállásban is borítókat készíteni. Igent mondtam” – meséli. Mivel számos megkeresés érkezik hozzá más kiadóktól és szerzőktől, főállása mellett szabadúszóként is tevékenykedik; Coverist Studio néven készít könyvborítókat olyan kiadóknak, mint az Agave Könyvek, a Typotex Kiadó vagy a Scolar Kiadó.
Heti 2-3 borítót el kell készíteni
Az Álomgyár Kiadónál évente körülbelül 150-170 könyv jelenik meg. Ezt hónapokra leosztva heti szinten 2-3 könyvborítónak kell elkészülnie. Ádám munkanapja így egészen pörgős, főleg, hogy nem csak tervezéssel foglalkozik, hanem Art Directorként a többi grafikus munkáját is felügyeli. „Mikor hétfőn bemegyek az irodába, átvesszük a vezetőséggel, hogy az adott héten melyik borítókkal kell haladni, ebből kiválasztom, hogy melyiket fogom elkészíteni én és melyiket bízom a kiadó egy másik grafikusára. Így a napom egy részét a borítók tervezése tölti ki, másik részét pedig a többi grafikus munkájának az ellenőrzése. Van, aki a kiterített nyomdai borítókat készíti és van, aki szintén borítókat tervez - ezeknek a folyamatoknak az ellenőrzése is hozzám tartozik. Ha a grafikusok közül valaki elkészült egy tervvel, akkor megnézem, megvitatjuk, hogy jó-e az irány, min lehetne esetleg változtatni. Ha kiadón belül van egy projekt, ami kapcsolódik a grafikához, mint például a kiadó új webshop design-ja, akkor annak kialakításában is részt veszek. Ezek mellett tartom a kapcsolatot a magyar szerzőkkel, ha szükséges, átbeszélem velük, hogy milyen stílus illene leginkább a könyvükhöz. Egy ilyen beszélgetés sokszor lerövidíti a tervezés idejét, mert hamarabb találjuk meg azt a koncepciót, amivel mindkét fél elégedett lesz. Ez egy elég pörgős munka, de nagyon szeretem.
Munkaidő után, illetve hétvégén foglalkozom a privát megbízásaimmal” – részletezi. – „Ezeket a külsős megbízásokat mindig megbeszélés alapján, általában 3-4 hetes határidőkkel szoktam elvállalni; ez az az időtartam, ami alatt a borító eljut a végső állapotába, azaz nyomdakész lesz. Ebben benne van a tervezés és az esetleges többkörös változtatás is. Mindig több tervet küldök a megrendelőknek, amiből ők választják ki a számukra legszimpatikusabbat. Ezután a borító részletes kidolgozása következik, majd ha ez elkészült, elkezdem a borító nyomdai kiterített változatának tervezését, amit a korrektúra, majd a véglegesítés követ. Ez lényegében a munka utolsó fázisa."
A science fiction és a thriller a kedvenc műfaja, de másban is alkot
Ádám főként a science fiction és a thriller könyveket szereti, ilyen típusú tartalmakat olvas leginkább. Ettől függetlenül azt vallja, hogy minden műfajban, minden témára van megoldás, csak más megközelítést igényel. „Másféle gondolkodás szükséges egy romantikus könyv megtervezéséhez, mint egy science fiction-höz. Más a célközönség, akiknek más-más elvárásaik vannak, mást keresnek egy borítóban. Egy romantikus könyvnél sokszor elég lehet az, ha jóérzéssel van kiválasztva a borítón a betűtípus, a színek és a modellek, míg egy science fiction vagy egy thriller könyv esetében várnak egy kis csavart az olvasók. Nem elég az, hogy a jelenlegi trendeknek megfeleljen a borító, kell bele valami plusz, ami felkelti az érdeklődésüket.”
Nem feltétlenül kell elolvasni a könyvet
A könyvborító egy hangulatot ad át elsősorban, ezért Ádám szerint nem szükséges, hogy teljesen ismerje a könyvet ahhoz, hogy meg tudja fogni a lényegét és jó borítót tudjon tervezni hozzá. „Nem kell megjelennie a borítón az összes szereplőnek vagy helyszínnek, van, hogy egy kép és egy színárnyalat többet tud átadni a történet hangulatából. Fontosnak tartom, hogy a könyvek jól beazonosíthatóak legyenek műfajilag a borító alapján. Ezért érdemes megfigyelni, hogy nagy átlagban milyen színeket, betűtípusokat vagy megoldásokat használnak a könyveknél az adott kategóriában. Az is fontos, hogy a könyv figyelemfelkeltő legyen. Egy vásárlónak, aki bemegy egy könyvesboltba, nincs ideje minden könyvet megnézni, olyan nagy a kínálat. A cél, hogy egy pillanatra felkeltsük a potenciális olvasó figyelmét. Ezt el lehet érni grafikailag vagy valamilyen nyomdatechnológiai megoldással is.” – mutat rá Ádám.
Nyitott szemmel kell járni
Ádám szerint a rajzolási készség nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy jó legyen valaki a szakmában, ugyanakkor nem árt tisztában lenni olyan alapvető dolgokkal, mint a perspektíva vagy a fény és árnyék alapjai. Jó szakember akkor válhat valakiből, ha képes nyitott szemmel járni és inspirálódni.
„A könyvborítókban is megjelennek a mai trendek. Én rengeteget inspirálódok a környezetemből, akár egy hétköznapi termék csomagolásából vagy magazinokból, de még a Netflixből is. A Netflixen nagyon jók a filmek/sorozatok borítóképei, van, hogy ott látok egy olyan tipográfiai megoldást, amit átültethetek később egy borítóra” – magyarázza. – „Fontos azt is figyelembe venni, hogy a könyvkiadásban is terjed az a trend, hogy nem standalone könyveket adnak ki a kiadók, hanem sorozatokat, vagy legalábbis olyan könyveket, amelyekből lehet majd sorozat, ha nagy lesz rá az érdeklődés. Ezért már úgy kell megtervezni a borítót, hogy legyen egy olyan ismertetőjegye, amit 3 vagy akár 8 részen keresztül is végig lehet vinni, hogy az olvasó felismerje, ez a kedvenc sorozatának az új kötete.”
Ha nem csak szépet alkotnál, hanem jelentőségteljeset is
A szakma Ádám szerint azoknak való leginkább, akik nem csak valami szépet szeretnének alkotni, hanem valami olyat, aminek van tartalma, jelentősége, amibe bele tudják vinni a saját látásmódjukat. És természetesen azoknak, akik szeretik a könyveket és a filmeket. „A könyvborító kicsit számomra olyan, mint egy kisméretű plakát. Aki szereti ezt a fajta gondolkodást, megjelenítést, annak ajánlom, hogy próbálja ki” – tanácsolja. – „Ami még szintén szükséges ahhoz, hogy valaki jó legyen a szakmában, az az alázat. Néha úgy tűnhet, hogy egy könyvborítót 2 perc alatt össze lehet rakni, de sok idő az, mire az embernek kialakul egy olyan készsége, hogy jó érzékkel képes kiválasztani azokat a képeket, azt a betűtípust, amit ha végül összeilleszt, akkor egy klassz, minőségi borító születik belőle.”
Készítette: Kövecses Evelin