Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az idén felsőoktatásba jelentkező több mint 111 ezer diák mintegy 67 százalékát (több mint 74 ezer fiatalt) felvették valamelyik egyetemre, illetve főiskolára, majdnem 4 százalékkal többet mint tavaly - mondta Palkovics László oktatási államtitkár.

A legnépszerűbb szakok között a pedagógusképzést említette, ahol 13-14 százalékkal volt magasabb a jelentkezés, mint egy éve. Ezen belül kiemelkedett az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő pedagógus. Jelentős növekedés volt tapasztalható a gazdálkodástudomány területén, valamint az informatikai képzéseknél, ezekre a képzésekre többen is nyertek felvételt - közölte.

Úgy tűnik, hogy az elmúlt az időszakban azok a lépések, amelyek az informatikai szakmák népszerűsítését célozták, eredményesek voltak, ugyanis kiemelkedően sokan kerültek be informatikai szakokra – tette hozzá az államtitkár.

41 szaknál határozta meg idén is előzetesen az emberi erőforrások minisztere a ponthatárokat, ezek közül több szaknál csökkentek az előző évihez képest a ponthatárok. Példaként a pénzügy-számvitel szakot említette, ahová így több hallgató kerülhetett be.

A műszaki és az informatikai szakok a legnépszerűbbek

Egyértelmű növekedés figyelhető meg idén a felsőoktatásban a műszaki és az informatikai területre jelentkezők, valamint a felvettek számában is - mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatorna műsorában. A felsőoktatási képzésekre idén 5 százalékkal többen jelentkeztek, és 2000 diákkal többet is tudtak felvenni.

Az állami ösztöndíjas finanszírozási formában egyértelműen a műszaki és az informatikai terület a legnépszerűbb: mérnökinformatikus szakra 1696, gépészmérnök szakra 1600, programtervező informatikus szakra 1128, villamosmérnök szakra pedig 1002 jelentkezőt vettek fel. (A szakokra kattintva láthatjuk az állásajánlatokat!)

Sokan szereznének munkatapasztalatot a képzés alatt

És hogy mennyire lehet a jelentkezőket a munkaerőpiac igényeinek megfelelően bizonyos képzési területek felé terelni? Stéger Csilla azt mondta: a műszaki-informatikai területen ott ugrott meg a jelentkezés a leginkább, ahol van a képzésnek duális formája. A duális képzések népszerűsége bizonyítja, hogy vannak céltudatos jelentkezők, akik már a tanulmányaik alatt szeretnének munkatapasztalatot szerezni.

Palkovics László oktatási államtitkár elmondta: duális képzésekre majdnem 10 ezer hallgató jelentkezett, ami lényegesen több mint az előző évben. A felvettek száma mintegy 7000, ami azt jelenti, ők a vállalatok által felajánlott mintegy 3000 helyre jó eséllyel pályáznak majd. Ezen területen növekedés volt a műszaki, a gazdálkodástudományi és az agrárterületen egyaránt, ahogy több hallgató lesz a természettudományos területen is.

Az idén is népszerűnek bizonyuló tanári szakokra azóta nőtt meg a jelentkezés, hogy bevezették a Klebelsberg-ösztöndíjat – tette hozzá Stéger Csilla, aki azt is elmondta, hogy a pótfelvételi keretében csütörtökön hirdetik meg a már kizárólag költségtérítéses képzéseket a felvi.hu-n, az ott közzétett ponthatárok alapján dönthetik el az érintettek, hogy beadják-e jelentkezésüket valamelyik képzésre.

Ide vették fel a legtöbb hallgatót

Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény, ahol 8278 hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben. Az idén a tavalyinál is több elsőévest várnak, akiknek a 84 százaléka nappali tagozatos lesz, 77 százalékuk alap- és osztatlan képzésben vesz részt. A felvettek negyede (2240 diák) a pedagógusképzésben kezdi meg tanulmányait, köztük 1031-en mint leendő tanítók. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma idén is növekedett: 2016-ban 579-en iratkozhatnak be.

Ahol a felvettek több mint fele 450 pont felett teljesített

A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) 3295-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől, a felvettek több mint fele legalább 450 pontot ért el - tudatta az intézmény. Országos első a jelentkezettek számában az egyetem Gazdálkodástudományi Kara, amelyre 5565-en szerettek volna bekerülni a 2016-os felvételin, és az egyetemen itt kezdheti meg tanulmányait a legtöbb, 2297 hallgató is.

A Corvinusra felvett diákok kiemelkedő eredményeit jelzi, hogy a nappali alapképzésekre felvett hallgatók több mint 90 százalékának van legalább 400 pontja, a felvettek több mint fele pedig 450 pontot ért el vagy afelett teljesített.

A legmagasabb ponthatárok

A felvi.hu-n megjelent ponthatárok szerint államilag finanszírozott nappali alapképzésben például a BCE gazdálkodás és menedzsment szakára 448, a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra 460 pont volt a határ. A pénzügy-számvitel szakra 450 pontot kellett elérni. A Budapesti Gazdasági Egyetemen a turizmus és vendéglátás szakon 428 pont volt a határ, míg a nemzetközi gazdálkodás szakhoz 460, a nemzetközi tanulmányok szakhoz 466 pontra volt szükség. (A szakokra kattintva láthatjuk az állásajánlatokat!)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 370 pont kellett a felvételhez a mérnökinformatikus, 341 pont az építészmérnöki, 350 pedig a villamosmérnöki képzésre. A mechatronikai mérnök szakon 458 pontot kellet elérni. A nemzetközi gazdálkodás képzésre 460 ponttal vették fel a hallgatókat.

Sokan szereznének munkatapasztalatot a képzés alatt

Az ELTÉ-n az idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. A kommunikáció és médiatudomány szakra 456 pontra volt szükség. A jogászképzésben 460, a nemzetközi tanulmányok szakon 466, anglisztika szakon 418, pszichológián 446 pont kellett a bekerüléshez. A biológia szakon 363, földrajzon 321, gyógypedagógián 399, óvodapedagógus szakon 300 pontot kellett hozni.

A Semmeweis Egyetemen az általános orvos képzésnél 441 pont volt a határ, a Debreceni Egyetemen az általános orvosi képzéshez 425 pontra volt szükség a bejutáshoz.

A debreceni jogász, illetve a kereskedelem és marketing, valamint a nemzetközi gazdálkodás szakokhoz 460 pontot kellett legalább elérni. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán az emberi erőforrások szakon 461 pont volt határ. A Szent István Egyetemen gazdálkodás és menedzsment szakon 458 pontot, építészmérnöki szakon 305 pontot kellett elérni.

A Miskolci Egyetemen anyagmérnöki képzésre és gépészmérnöki képzésre már 280 ponttal be lehetett kerülni, az angol nyelvű kereskedelem és marketing szakon viszont 456 pont kellett. A Szegedi Tudományegyetemen jogász képzésén 465, nemzetközi tanulmányok szakon 467 pont volt a határ.

A Pécsi Tudományegyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon 478, nemzetközi tanulmányok szakon 466, politológia szakon 428, pszichológia szakon 426 pontra volt szükség a bekerüléshez. A Széchenyi István Egyetemen a gazdálkodási és menedzsment szakra 458 ponttal, az építészmérnökire 305 ponttal lehet bekerülni.

A Károli Gáspár Református Egyetemen pszichológia szakon 436 pontot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kommunikáció és médiatudomány szakon 479, nemzetközi tanulmányok szakon 470, pszichológia szakon 435, jogász szakon 460 pontot kellett elérni.

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával határozták meg. Egy képzés ponthatárát az intézmény kapacitása mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező listáján szerepelt az adott szak az első helyen, annál magasabb volt ott a ponthatár.

Összeállította: Durbák Ildikó

Címkék: felsőoktatás, képzés, egyetem, főiskola, felvételi, duális, munkaerőpiac