Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

A munka és a magánélet összehangolása a nők számára különösen bonyolult feladat. A férfi és női szerepek társadalmi megítélése Európában térségenként eltérő: a skandináv országokban a családi teendők ellátását mindkét nemre nézve azonos vállalásnak, feladatnak tekintik, míg a gyermeknevelés és az idősgondozás a kelet- és közép-európai országokban korlátozza a női munkavállalást. A családi élettel könnyebben összeegyeztethető részmunkaidős munkavégzésre nálunk elég kevés lehetőség kínálkozik – áll a Központi Statisztikai Hivatal elemzésében. A magyar munkavállalóknak csak az ötöde dolgozik rugalmas munkaidőben – azaz családi okok miatt eltérhet a napi munkaidő-beosztástól. A dolgozók 42 százalékának nincs erre lehetősége, a többieknek pedig kizárólag kivételes esetekben. A kötött munkaidőtől való eltérés szabadsága az iskolai végzettséggel arányosan nő – derült ki a KSH felméréséből.

„Kütyükkel” könnyebb?

A nőknek az élet számos területén kell helyt állniuk: háztartást vezetnek, gyereket nevelnek, szervezik a család életét. Amellett, hogy ők tartják össze a családot, sokan karriert is építenének, ám a munkavállalás vagy egy saját vállalkozás komoly kihívást jelent a napi feladatokon túl. A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány felmérése szerint a vállalkozónők egyik legnagyobb problémája a hatékony időbeosztás. A kisvállalkozások élén álló nők csaknem 80 százaléka úgy látja, a több munkavégzés miatt kevesebb ideje jut a családjára és önmagára.

A technika megkönnyítheti a munkát, ám a férfiakhoz képest a nők kevésbé mozognak otthonosan a digitális világban, lassabban ismerkednek a technikai újdonságokkal. A férfiak 40 százaléka, míg a nőknek kevesebb mint a negyede használ okostelefont – derült ki a Telenor és a Free Association Kft. 2011 első negyedévében végzett kutatásából. A nők több mint fele ennek ellenére jó dolognak tartja, hogy már telefonon keresztül is elérhető a levelezőrendszerük, de inkább egy asztali számítógépen interneteznek. A hordozható laptopok, notebookok és netbookok is inkább a férfiak körében népszerűbbek. A nők egyelőre nem használják ki az okostelefonban rejlő lehetőségeket sem, mint például a folyamatos internetkapcsolat, hiszen csupán minden tizedik válaszadó szokott útközben is kapcsolódni a világhálóra. Pedig ezzel akár időt takaríthatnának meg – vélik a kutatók.

 Soha nincs vége a munkának? 

Munkamániát is okozhat

A cégek a munkavállalóktól – főként a magasabb beosztásban dolgozóktól – állandó elérhetőséget várnak el. A brit Peninsula HR-tanácsadó cég kutatása megállapította, hogy munkamániássá tehet egy ilyen készülék használata. Ők a Blackberry-tulajdonosokat vizsgálták, és megállapították: ezek az emberek nagyjából 15 órával többet dolgoznak hetente, mint azok, akiknek nincs olyan készülékük, amely alkalmas az állandó online munkára.

A felmérést készítő cég vezetője szerint a főnököknek oda kellene figyelniük az alkalmazottaikra, és azt kellene támogatniuk, hogy több időt töltsenek el családjukkal, többet pihenjenek. Fontos, hogy a dolgozók egészséges egyensúlyt alakítsanak ki munkájuk és magánéletük között – hangsúlyozta a Daily Telegraphnak Peter Bone, aki szerint a nem eléggé kipihent, a kiégés szélén álló emberek kevésbé „hoznak hasznot” a vállalatnak.

A munkamánia mellett egy másik veszélye is lehet ezeknek az eszközöknek: digitális vagy információfüggőség is kialakulhat miattuk. Az ebben a betegségben szenvedők számát nem ismerjük, megbecsülni is nehéz, hiszen sokan nem vallják be maguknak sem, hogy nem tudnának élni a technika vívmányai nélkül. A digitális függőség tünete az idegesség, stressz, és ezek az emberek nagyon hamar magányossá válnak. Az elvonási tünetek is gyakoriak: ha digitális eszközöktől távol vannak, idegessé, nyugtalanná válnak, remegnek, izzadnak és alvászavarokkal küzdenek.