Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Az év végéig a cégvezetők, HR-esek egytizede növelné a létszámot, 14 százalékuk viszont elbocsátásokat tervez. A válaszadók háromnegyede viszont nem változtatna a dolgozói létszámon - derült ki a Manpower negyedik negyedéves munkaerő-piaci mutatójából. A mezőgazdaságban, idegenforgalomban és kereskedelemben működő munkaadók a legborúlátóbbak, a legoptimistább várakozásokat pedig az energetikai szektorban találjuk. A munkaadók óvatos optimizmusa tapasztalható Közép-Magyarországon, illetve új több munkaerő-felvételt terveznek Budapesten és a Dél-Dunántúlon.

A válság megváltoztathatja a trendeket

Nyáron a legnehezebb munkát találni, a szakemberek szerint tavasz és kora ősz az álláskeresés idénye. A cégek a nyári szabadságolás és pihenés után szeptemberben szokták meghirdetni az üres álláshelyeiket - ám most a válság miatt jóval kevesebb betölthető pozíciót kínálnak, mint a korábbi években. Éppen ezért sokkal erősebb lesz a verseny a pályázók között, ráadásul az álláshelyek száma is egyre csökken.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal legfrissebb adatai szerint augusztusig 564 ezer munkanélküli regisztrált a munkaügyi központoknál, ám a hónapban csak 24 300 állást kínáltak a cégek, és ennek a harmada közmunka volt. Azt még nem tudni, hogy ősszel megugrik-e a munkalehetőségek száma, bár a szezonális munkák - például mezőgazdasági alkalmai munkák - miatt van erre esély.

Sok szakképzett, korábban keresett szakember - nehezen tud elhelyezkedni, így például hegesztők, CNC-esztergályosok vagy eladók is hosszabb ideje keresnek állást. Korábban főként a feldolgozóiparban működő vagy a gyártó cégek (például a nagy járműipari vállalatok beszállítói) folyamodtak csoportos létszámleépítéshez, mára azonban a korábban recessziósújtotta ágazatok felől a könnyűipari, valamint a szolgáltatási ágazatok felé terjed az elbocsátási hullám.

Frissdiplomások rohama várható

Ősszel nagyszámú diplomás kerül ki a munkaerőpiacra, az aktuális pozíciók száma pedig a jelenlegi gazdaság helyzetben meglehetősen szűkös, nagyon sok vállalatnál létszámstop van, és inkább átszervezésekkel oldják meg a munkaerőhiányt.

A pályakezdő felsőfokú végzettségűek az iskolaév májusi-júniusi befejezése után egy-két hónapig megpróbálnak "magánúton" - újsághirdetések, állásportálok vagy ismerősök révén - munkát keresni. Azok, akiknek ez nem sikerül, vagy a megszerzett állás mégsem olyan, amilyet elképzeltek maguknak, augusztus-szeptember táján rohamozzák meg a munkaügyi központokat.

Frissdiplomások rohama várható

Éppen miattuk szerveznek az egyetemek és a főiskolák őszi állásbörzéket. A külföldi cégek például inkább ősszel toboroznak, hiszen a legtöbben nem tudnak addig várni, amíg a jelölt lediplomázik, olyan embert keresnek, aki azonnal munkába áll.

Továbbképzések, szakmai események

Az ősz a konferenciák, workshopok időszaka is, így a HR-szakma is találhat érdekességeket. Szeptember 23-24-én például a Figyelő és a DGS Global Research egy újszerű, magas szakmai színvonala miatt hiánypótló, két napos, kiállítással egybekötött HR konferenciát szervez. Többek között szó lesz arról, hogy mi tehet a HR a válság hatásainak enyhítésére, milyen megoldások léteznek ilyenkor, de több felmérés eredményei is ekkor válnak nyilvánossá.

Szeptember 30-án a Business Coach Szakmai Közösség szervez egy érdekesnek ígérkező konferenciát, de akár a munkajog változásait is feltérképezhetik a HR-esek, ha részt vesznek a Rodin szakmai konzultációján. Emellett szinte minden hétre jut egy-két érdekes rendezvény, ahol továbbképezhetik magukat.

Az ősz a konferenciák időszaka

Változások a munkaügyben

A kis- és középvállalkozások csaknem negyven százaléka semmilyen béren kívüli juttatást nem ad a dolgozóknak - derül ki a K&H Bank legutóbbi kkv bizalmi index felméréséből. Három hónappal korábban még mintegy 72 százalék tervezte, hogy él a béren kívüli juttatás lehetőségével, a cafetériaelemek megadóztatása miatt arányuk augusztusra 66 százalékra csökkent. A DGS Global Research Országos HR Benchmark Felmérése is hasonló eredményre jutott: 2008-ban a válaszadók 56 százaléka adott béren kívüli juttatást a dolgozóinak, és akkor azt nyilatkozták, hogy a cafetériaadó miatt a legtöbben egyszerűen meg fogják szüntetni a juttatásokat, és belekalkulálják a bérbe.

A HR-szakembereknek a munkajogot szabályozó kérdésekben is naprakésznek kell lenniük. Több jogszabály-módosítás lépett életbe az elmúlt időszakban. Ilyen például a munkaidőkeretre, a pihenőidőre és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabály, amelyről a Profession.hu egy korábbi cikkben már beszámolt (http://www.profession.hu/hu/cikk/239).

Változtak a táppénz szabályai, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény is július 31-étől. Eddig a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ennek megszűnését követően pedig 45 napon át járt. Ez utóbbi időtartam lerövidült 30 napra, és a méltányosság alapján megállapítható táppénz időtartama is 30 napra módosult.

A táppénz összege legalább kétéves biztosítási idő esetén a jövedelem 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy kórházi ellátás alatt a 60 százaléka volt. A módosítás után ezek az értékek egységesen 10 százalékponttal, 60 illetve 50 százalékra csökkentek. A betegszabadság időtartamára a munkavállalónak a távolléti díjának 70 százaléka jár - az eddigi 80 helyett.

A havi összeg korábban nem volt maximalizálva. Augusztus 1-jétől azonban az összeg nem haladhatja meg az épp érvényes minimálbér 400 százalékát, vagyis jelenleg 286 ezer forintot. Passzív táppénz esetén pedig az egynapi összeg nem lehet magasabb, mint a havi minimálbér 150 százalékának a harmincadrésze, tehát napi 3575 forint.

Változtak a táppénz szabályai

De mi lesz, ha kitör a járvány?

Egyre több tömeges H1N1 megbetegedésről hallani, ezek akár egy cég működését is veszélyeztethetik. A DGS Global Research tanácsadócég egy felmérést készített annak érdekében, hogy rádöbbentse az eleve recesszió által sújtott szervezetek vezetését: a működésüket jelentősen befolyásolhatja, sőt felkészületlenség esetén alapjaiban megrengetheti egy járvány.

A Pandémia! Válság a válságban című kutatásból kiderült: a cégek 51 százaléka nem készült fel egy esetleges járványra. 21 százalékuk rendelkezik krízisprogrammal, amelyben a válságstáb és a higiéniás előírások meghatározása vannak az első helyen, a munkatársak pótlására csak a harmaduk gondolt - például távmunka alkalmazására, illetve a kritikus létszám meghatározására. A helyettesítési rendszer kiépítését vagy épp a szolgáltatási minimumot már többen, a válaszadók több mint fele fontosnak tartotta.

 

Kapcsolódó témák:

Milyen képzés kell a HR-esnek?

Kiválasztás csapatjátékkal