Nőtt az igény a nyári diákmunkásokra

Fontos és lényeges eleme a diákok nyári munkájának, hogy garanciákat kapjanak ahhoz, hogy az általuk ledolgozott idő ki legyen fizetve és a munkahelyen semmilyen atrocitás se érhesse őket – vallja Simon Balázs az egyik országos illetékességgel rendelkező iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója, aki az idei szezont is a növekedéssel jellemzi. A megrendelők és a jelentkezők is egyre többen vannak, ami az előző évek tendenciáinak folytatásaként értelmezhető. A tavalyi évhez képest idén 30%-al több a munkahely, ami megfelel a munkára jelentkező diákok számának dinamikus növekedésével – hangsúlyozza Simon Balázs, aki elmondta, hogy idén 11-12.000 nyári munkás diákot helyeznek el a gyártó és szolgáltatóipar, valamint a kereskedelem területén.

A középiskolások is aktivizálódnak

Horváth Bálint most végzi a második osztályt a Petőfi Sándor Gimnáziumban és idén gondolt először arra, hogy a nyári szünetben legalább egy hónapot dolgozni, pénzt keresni szeretne. Erre kifejezetten azért érzek indíttatást, mert kíváncsi vagyok a munkaerőpiac valódi arcára, amit – véleményem szerint – csak munkahelyi környezetben van esélyem megtapasztalni – véli Bálint, aki most, a napokban járja a diákszövetkezetek irodáit a megfelelő nyári munka reményében.

Simon Balázs statisztikái szerint a 18-év alattiak 70-80%-a csak az iskolaév végén áll munkába, míg a 18-év feletti korosztály harmada év közben is dolgozik. Sok diák – folytatja az iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója – nem azért jelentkezik diákmunkára, hogy zsebpénze legyen, hanem mert a szüleinek szeretne anyagilag segíteni. Ez a tendencia sajnos évről évre nő, ami inkább az ország gazdasági állapotáról fest kórképet.

Favorit az úszómester

Horváth Bálint a másodikos gimnazista igazi munkahelyre vágyik és beérné egy betanított jellegű gyári munkával, ám a fiatalabbak többsége a nyaralást ötvözné a munkával. Simon Balázs szerint a nyári munka örökös sztárja a strandokon végezhető munkakörök területén kulminál, de az irodai megbízatások is ott állnak a dobogón. A diákok kedvelik az olyan munkahelyeket, ahol rendezett irodában tölthetik el a munkaidőt. Ilyen a call centerekben végezhető telefonos munka, az adatbázis kezelés, vagy az adminisztratív feladatok megoldása, amelyek a strandok után a leggyorsabban fogynak el. Ám a legtöbb álláshely betanított jellegű ipari-kereskedelmi tevékenység, vagy mezőgazdasági idénymunka.
Akadnak olyan munkakörök is, főleg a külső helyszíneken, a mezőgazdaságban, vagy a strandokon, amelyek tanfolyamokhoz vannak kötve. Így a nyáron dolgozó diákok nem csak munkatapasztalatot és pénzt, hanem speciális tudást is szerezhetnek. Ezen felül – folytatja Simon Balázs – amikor a diákok a tanulmányuk befejeztével kilépnek a munkaerőpiacra, az önéletrajzukba feltüntethetik a nyáron ledolgozott munkáikat, ami roppant komoly előny a semmilyen tapasztalattal sem rendelkező vetélytársaikkal szemben.

Kereseti lehetőségek

Az iparban és a kereskedelemben, valamint a mezőgazdaságban a mindenkori minimálbér az irányadó, vagyis a 449 forintos órabér. A fővárosban ez az összeg nagyjából 20%-al nő és átlagosan eléri az 550 forintos órabért. Az irodai munkák esetében sem több az átlagos órabér, ami csak olyan munkakörökben nőhet meg jelentősen, ahol különbféle pótlékokat is adnak. Ilyenek lehetnek a strandokon végezhető munkák, illetve a veszélyesebb üzemek munkakörei. Természetesen vannak olyan munkakörök is, ahol akár 600-800 forintos órabért is lehet kapni, de azok már speciális tudást és képességeket várnak el a jelentkezőktől. Ilyen a tolmács, vagy a rendszergazda.

A diákmunkások csak legális munkaszerződéssel foglalkoztathatóak, ami havi 59.500 forintig adó- és járulékmentes. Az efölötti részre 20.32 % -os adóterhet kell megfizetni. Simon Balázs óva inti a diákokat attól, hogy tisztázott jogi feltételek nélkül vállaljanak nyári munkát, mert jellemzően az ilyen munkahelyeken nem, vagy csak részben fizetik ki a diákokat.