Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Ahhoz, hogy valaki regisztrált álláskeresővé válhasson, a munkája elvesztése után mindenképpen jelentkeznie kell a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségnél. Ha ezt sokáig halogatja, akkor akár ez is előfordulhat, hogy jóval alacsonyabb összegű járadékra jogosult, és kevesebb ideig kap pénzt.

Külön kell választani a két fogalmat: munkanélkülinek tekinthető mindenki, aki aktív korú, munkaképes és nincs munkája. Álláskeresővé akkor válik, amikor megfelel a foglalkoztatási törvényben (1991. évi IV. törvény) foglalt feltételeknek, és a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát. Attól azonban, hogy valaki nem nyilvántartott álláskereső, még lehet ténylegesen munkanélküli. 

Ha valaki elveszti az állását, akkor célszerű mielőbb bejelentkezni a munkaügyi kirendeltségre, hogy a járadék számításánál ne legyen kiesett ideje - tanácsolta a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ).

Kinek jár álláskeresési járadék?

Annak a nyilvántartott álláskeresőnek, aki mielőtt elveszítette a munkáját, legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett (a megelőző 3 évet számítják). A jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony, a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, de az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is - feltéve, ha a vállalkozói tevékenység alatt rendben fizette maga után a járulékokat. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes).

A NFSZ tájékoztatása szerint azok a munkaképes korúak válnak jogosulttá, akik rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak, nincsenek táppénzen, és munkát akarnak vállalni, de az önálló álláskeresésük nem volt eredményes, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát felkínálni nekik.

Az álláskeresési támogatás – korábbi nevén "munkanélküli segély” – nem szociális alapon, hanem biztosítási elven jár. Tehát ahhoz, hogy valaki megkapja, bizonyos jogosultsági idővel kell rendelkeznie. Az kaphat álláskeresési járadékot, akinek a munkanélkülivé válása előtt volt munkaviszonya, vagy vállalkozó volt, vagy közfoglalkoztatási jogviszonyban munkálkodott, vagy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állt.

Jár az álláskeresési támogatás, ha valaki a munkájának elvesztése előtti 3 évben legalább 360 nap jogosultsági időt szerzett, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. A támogatáshoz az álláskeresőnek együtt kell működnie a munkaügyi kirendeltséggel, ha a hozzáállása nem megfelelő, elveszítheti az álláskeresési támogatást.

Mennyi ideig jár az álláskeresési járadék?

Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki az állása elvesztése előtt 3 éven keresztül folyamatosan munkaviszonyban volt, akkor 90 napig kapja a járadékot, ha viszont épp a minimálisan megkövetelt 360 napot dolgozott, akkor csak 36 napig.

Tehát az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi kirendeltségen való jelentkezésének a napja. Ezért érdemes rögtön regisztráltatni magunkat munkanélküliként, amikor elbocsátanak, hiszen ketyeg az óra: elképzelhető, hogy kevesebb ideig és kevesebb összeg jár, ha kicsúszunk az időből.

   Nem minden munkanélküli álláskereső   

Mennyi pénzt kaphatok álláskeresőként?

A összeg kiszámításánál a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév bruttó átlagbérét (azt az összeget, ami után járulékokat fizetett az álláskereső) kell alapul venni. Ha több munkáltatónál dolgozott, a járulékalapokat átlagolni kell. Ha valakinek nem volt végig munkaviszonya, vagy vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó jogviszonya, a számítás alapja arányosan csökken.

A járadék összege ennek az átlagbérnek a 60 százaléka, és nem lehet magasabb a minimálbérnél – 2016-ban napi 5110 forint. Az álláskeresők között nincs különbség a korábban 160 ezret és a 450 ezret keresők között: mindkét csoport ugyanannyi járadékra jogosult.

A vidéki álláskeresőknek megtérítik a munkaügyi központba való beutazás költségét is, ám ez kizárólag a helyközi közlekedésre vonatkozik, a városi, helyi tömegközlekedésre nem. Ha olyan orvosi szakvéleményre van szükség a munkakeresés során, amelyért külön fizetni kell, annak a számláját is benyújthatja az álláskereső a munkaügyi központnak.

Mi lesz, ha letelik a 90 nap?

Ha az álláskereső nem tud elhelyezkedni addig, míg folyósítják a támogatást, igényelheti az aktív korúak ellátását, amelynek két típusa van: a rendszeres szociális segély, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

Hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk igényelhetnek ilyen ellátást, a járási hivatal állapítja meg, hogy megfelelnek-e a követelményeknek. A jogosultság a keresőtevékenység megszűnésétől, az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. (A kérelem itt tölthető le.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra az a személy jogosult, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, és nem jár neki egészségkárosodási vagy gyermekfelügyeleti támogatás. Regisztrálnia kell a munkaügyi központnál, kérnie kell álláskeresőként történő nyilvántartásba vételt és együtt kell működnie a kirendeltséggel.

A közfoglalkoztatásról szóló törvény ezt azzal egészítette ki, hogy a szociális segélyeseknek aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben, és a munkaügyi központ által felajánlott bármilyen munkát - akár a közmunkát is - el kell vállalniuk, függetlenül attól, hogy milyen végzettségük van. Ha ezt megtagadják, akkor még ezt a kis pénz is elveszítik. Ezt azzal indokolták a jogszabály szövegében, hogy "a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen".

Szüneteltethetik az álláskeresési járadék folyósítását?

Gyermek születése esetén - ha az álláskereső tgyásra, gyedre vagy gyesre válik jogosulttá – szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását.

Ha valaki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti (kivéve, ha azért ment börtönbe, mert a pénzbüntetést változtatták át szabadságvesztésre), vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, keresetpótló juttatásban részesül, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít - erre az időszakra nem jár a támogatás. A közfoglalkoztatás idejére csak a közmunkás minimálbér jár.

Legfeljebb 90 napig tartó, rövid idejű kereső tevékenység esetén is szüneteltethető (az egyszerűsített foglalkoztatás nem tartozik ide).

Mikor nem kapok több pénzt?

Ha letelik a 90 nap, vagy munkát talál az álláskereső, akkor megszűnik az álláskeresési járadék.
Akkor sem jár több pénz, ha valaki nem működik együtt a munkaügyi központtal (nem jelentkezik a megadott időpontban, nem vállal olyan munkát, ami minden tekintetben megfelelő lenne neki).

Ha hamar találok munkát, elvesztem a "maradék" álláskeresési járadékot?

Ha az álláskereső legalább 4 órás, határozott idejű munkát talál még azelőtt, hogy kimerítette volna az álláskeresési járadék folyósítási idejét, akkor kérelmezheti, hogy a még hátra lévő időtartamra járó összeget megkapja. (Ez a hátralévő időre járó összeg 80 százaléka lehet.)

Ha valaki ugyanannál a cégnél létesít munkaviszonyt, ahol azelőtt dolgozott, mielőtt munkanélkülivé vált, nem kap pénzt. A munkaadónak igazolnia kell, hogy még 90 nap elteltével is ott dolgozik az illető. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

További információra van szüksége? Kattintson az alábbi linkekre!

- Internetes regisztráció a munkaügyi központoknál
- A munkaügyi központok elérhetőségei
- Térképes álláskeresés
- További tippek álláskereséshez

Készítette: Durbák Ildikó

Címkék: munkanélküli segély, álláskeresési járadék, munkanélküliség