Ne féljünk a felmondástól!
Önnek ajánljuk!
Mikor van itt az ideje a felmondásnak? Hogyan készüljünk fel, ha félünk a konfliktustól? Mit lépjünk, ha marasztalni próbálnak? Mivel töltsük a felmondási időnket? Számtalan kínzó kérdés merülhet fel bennünk, ha felmondásra készülünk: Csekovszky Anna, a Karrierológia karrier tanácsadó pszichológusa és karrier coach-a segít felkészülni a távozásra.
Először is, mikor állunk készen a felmondásra? Hogyan döntsük el magunkban, hogy megérett a helyzet? „Mindenkinél máshol van ez a pont. Végtelenül leegyszerűsítve: amikor túl sokat áldozok a számomra fontos dolgokból, hogy megtartsam a munkahelyem, akkor eljött az ideje a felmondásnak.” – mondja a coach. Az is gyakori, hogy a felmondás igénye már teljesen összeállt valakiben, mégsem tudja meglépni, olyankor önbizalom kérdések merülnek fel. „Ez a koronavírus miatt talán még nehezebb, magasan képzett szakemberek sem tudják elszánni magukat olyan egyszerűen.”
Szorongásoldó felkészülés
„Az emberek sokszor félnek a felmondástól: mindenféle elképzelésük van, hogy fog történni, például biztosan megharagszik vagy megsértődik majd a főnök. Felépítik ezeket az előzetes elképzeléseket, amitől aztán egyre jobban szoronganak. Végül a konkrét helyzetben már sokszor kiderül, hogy nem volt megalapozott a rettegés, kezelhető a helyzet.”
Hogyan lehet jól felmondani? A coach szerint a legjobb, ha előre végig gondoljuk, milyen kérdések merülhetnek fel, mert ha felkészülten, átgondolt válaszokkal érkezünk, már nem is lesz olyan félelemkeltő a helyzet.
„A közvetlen felettesünk legyen az első, akivel megosztjuk a felmondásunkat. Kérjünk egy időpontot, amikor kettesben, lehetőleg nyugodt körülmények között beszélhetünk. Extrém eset, amikor már annyira elmérgesedett a helyzet, hogy erre nincs lehetőségünk.”
Ha a távozásunk indokait firtatják, válaszoljunk megfontoltan: „Amikor szakítunk valakivel, akkor is kíváncsi az illető, hogy mi az oka, ugyanígy várható, hogy a munkaadónk is érdeklődik, miért hagyjuk ott. Nem biztos, hogy el kell mondanunk a pontos okokat, de mindig van olyan aspektusa egy felmondásnak, amiről lehet beszélni. Kerüljük a személyeskedést, hogy a céget, a csapatot vagy a főnököt minősítjük, olyan állításokat fogalmazzunk meg inkább, ami rólunk szól. Mindig van olyan személyes indítékunk, motivációnk, amiről lehet beszélni: például más pozícióban vagy területen képzeljük el magunkat, családi okokra is hivatkozhatunk.”
Menni vagy maradni?
Az sem ritka, hogy szeretnének meggyőzni bennünket, hogy maradjunk. Erre is érdemes lelkiekben felkészülni:
„Gondoljuk végig: van-e bármi, ami miatt maradnék. Azzal tisztában kell lennünk, hogy vannak dolgok, amik egy szervezetben nem változnak, és gyakran épp ezek miatt akarnak a dolgozók tovább állni. Ilyen például a csapat: az összetétel nem fog változni, kérdés, hogy ha például több pénzt kínálnak, akkor tudom-e magam jobban érezni. Más a helyzet, ha előre lépési lehetőségek híján távoznánk, de a felmondási szándékunk hallatán felajánlanak egy jobb pozíciót.” Anna hozzáteszi, a felmerülő ajánlatokra nem kell azonnal választ adnunk, nyugodtan kérjünk pár napot, hogy átgondoljuk a lehetőségeket.
Érdemes kerülni a magyarázkodást: „Bűntudatnak és bocsánatkérésnek nincs helye a felmondáskor. Természetes lépés a munkahelyváltás az életünkben, ami miatt nem kell rosszul éreznünk magunkat.”
Ha a felmondásunk lezajlott a főnökkel, akkor jöhet a közvetlen környezet. Legjobb, ha még a felettesünkkel megbeszéljük a kilépés feltételeit, és az egy elegáns megoldás, ha azt is egyeztetjük, hogy ki, mikor mondja el a kollégáknak, hogy távozunk a cégtől.
Így töltsük a felmondási időt
A felmondási idő a cég számára azért fontos, mert ez alatt próbálják pótolni a távozót: a mi dolgunk ebben az esetben az, hogy átadjunk, amit tudunk. A coach szerint ennek van egy nagyon fontos vonzata: számít, hogy milyen benyomást hagyunk.
„Nem lehet előre tudni, hogy kikkel sodor össze újra az élet! Hagyjunk jó benyomást a feletteseinkben, kollégáinkban: maradjunk professzionálisak. Adjunk át mindent az utódunknak, segítsünk tudásunkkal, kontaktjainkkal, bármivel ami a munkavégzésben segíthet.”
Anna szerint ebben az időszakban érdemes lehet ajánlásokat, referenciákat kérni, ez jól jöhet karrierünk következő állomásain.
Az is egy elegáns módja a távozásnak, ha nemcsak a kollégáktól búcsúzunk el, hanem a partnerektől is. Jelezzük, hogy új kapcsolattartó érkezik a helyünkre, és köszönjük meg a közös munkát, esetleg adjuk meg új elérhetőségeinket.
Összefoglalva: ahogy az állásinterjúkon, úgy a felmondásnál is jól jön, ha felkészülten érkezünk. Ha már felmondtunk, ne égessük fel magunk mögött a hidakat, gondoljunk a jövőnkre, legyünk együttműködőek még az utolsó munkanapjainkon is. Ha magabiztosak vagyunk döntésünkben, nincs más hátra: vágjunk bele!
Ha nincs még meg a következő munkahelyünk, nézzünk körül, milyen állások várnak ránk, személyes prioritásaink mentén válogassunk a több ezer álláslehetőség közül! Frissítsük önéletrajzunkat, jelentkezzünk a legjobb hirdetésekre! Ha hírlevelet is kérünk a hozzánk illő állásokról, akkor mindent megtettünk azért, hogy megtaláljuk a nekünk való új munkahelyet.
Készítette: Rákász-Losonczy Judit
