Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Munkahelyi közérzetünket a legtöbbször olyan apró dolgok befolyásolják, mint kollégáink és főnökünk visszajelzése egy-egy munkánk vagy szereplésünk kapcsán. Mindannyian vágyunk a visszajelzésre, de egyáltalán nem mindegy, hogyan, mit és kitől kapjuk ezt meg.

Vállalati szempontból szintén fontos a téma, hiszen a kollégák szárnyakat kapnak, ha motiváló, jól eltalált megjegyzéssel látják el őket. Utánajártunk, hogy a visszajelzésnek mely módjai lehetnek hatásosak a munkahelyen.

Lehoczky Mária pszichológus, a téma szakértője a Profession.hu-nak arról beszélt, hogy a visszajelzések közös vonása a bizalmi légkör megteremtése és a közös célok szem előtt tartása.

„A visszajelzés nem a hatalmi pozícióból eredő kényszerítő erő, nem megszégyenítés, nem konfliktus élezés, hanem épp ellenkezőleg: problémamegoldásra, együttműködésre sarkall, nyerő-nyerő helyzetek kialakításához járul hozzá. Fontos kiemelni, hogy a visszajelzés mindig egy adott helyzetben tanúsított viselkedéshez köthető és nem az egész személyiséget érinti. Ennek megkülönböztetése kulcsfontosságú minden visszajelzés esetén.”

Lehoczky Mária az alábbiakban három visszajelzés típust ajánl, melyeket, ha megfelelően alkalmazzuk, sokat javíthatunk munkahelyi kapcsolatainkon:

Értékelésmentes visszatükrözés

Ennél a technikánál nem szükséges személyes véleménynyilvánítás, sőt nem kell egyetérteni a partnerrel sem. Foglaljuk össze tömören a kollégánk által elmondottakat, értelmezve az érzelmeit. Pl: „Ha jól értem, akkor azért csúszott meg a csapat a projekttel, mert nem volt reális a kitűzött határidő és emiatt felelősnek érzed magad!” Az érzelmek csillapítása után könnyebb a problémamegoldás irányába terelni a beszélgetést. Alkalmazható feszült helyzetekben is!

Értékelést tartalmazó visszajelzés

Ebben az esetben szem előtt kell tartani, hogy akár pozitív, akár negatív kritikáról van szó, az a partner énképére, önértékelésére hatással lehet. Egy önmagában bizonytalan, kételkedő személy általában szeretne megfelelni az elvárásoknak, ezért fokozottan vágyik az elismerés minden formájára, legyen az egy egyszerű „köszönöm’, vagy a munkájára vonatkozó átfogó elismerés. Itt érdemes megemlíteni az ú.n. önbeteljesítő jóslatot vagy Pygmalion-hatást, amely szintén felfogható visszajelzésnek.

A pozitív elvárások megfogalmazása („képes vagy rá”), sok esetben „szárnyakat ad” a munkatársnak, aki a benne rejlő képességeket kiaknázva, szinte tudattalanul erőfeszítéseket tesz, hogy javuljon a teljesítménye, ami végül valóra válik.

Munkahelyi visszajelzés: így csináljuk jól!

Konfrontáló visszajelzés

Ennek célja a kritika megfogalmazása, a viselkedés megváltoztatása, a kölcsönös tisztelet megtartása mellett. Nem alkalmazható addig, amíg a főnököt a düh vezérli, mert ez harcot generál, támadó-védekező magatartás alakulhat ki, amely a vezetői tekintélyt is alááshatja. Csak akkor lehet nyíltan konfrontálni, ha saját tapasztalatra, tényekre épül, és nem másoktól származik az információ.

Fontos, hogy amint lehet, azonnal, közvetlenül az átélt jelenség után, lehetőleg figyelmes légkört teremtve (négyszemközt) konkrétan, a tényekre szorítkozva meg kell fogalmazni azt a viselkedést, amely nem kívánatos. Gyakori hiba, hogy ilyenkor a személyiségre vonatkozó értékelést is tartalmaz a megfogalmazás, vagy túl általános. Végül a probléma közös megoldásával zárul a folyamat.

Nézzünk erre egy erősen leegyszerűsített példát: a főnök korábban már hallotta, hogy az egyik beosztott az ebédszünet után gyakran késik egy órát, de ő maga nem látta, ezért nem tette szóvá eddig. Azonban most észreveszi, hogy az alkalmazott az ebédszünet után valóban nem ér vissza időben (egy órát késik), ezért az ügyfeleknek várakozniuk kell. Szokásos azonnali indulatos reakció lehet, ha a munkatársak és az ügyfelek előtt letolja pl.: „Maga mindig elkésik, már a kollégái is panaszkodnak, teljesen megbízhatatlan, soha többé ne forduljon elő!”

A konfrontáló visszajelzés esetén a főnök a munkaidő végén beszél a munkatárssal (nem a munkatársak és az ügyfelek előtt). Higgadtan elmondja, hogy látta, amint 13.00 helyett 14.00-kor ért vissza ebédszünetről (tények felsorolása) ezért az ügyfelek várakozni kényszerültek, és panaszkodtak (következmény). „Tudod, hogy a vállalatunk jó híre arra épül, hogy gyorsan szolgáljuk ki az ügyfeleket (közös cél), ha elkésel, az nem tisztességes sem a munkatársakkal, sem a vevőkkel szemben.”

A folytatásban a munkatárs elmondhatja, hogy mi történt és kidolgozhatják a közös megoldást, illetve ha a továbbiakban sem tartja be a munkaidőt, akkor milyen következmények várhatók.

 

Fogadjuk meg, és ültessük át a gyakorlatba a szakértő tanácsait. Ha azonban állandósul a feszültség a munkahelyünkön és azt vesszük észre, hogy nem kapunk megfelelő visszajelzéseket, akkor érdemes elgondolkodnunk a váltáson. Tartsuk szem előtt, hogy mindig van választásunk. Figyeljünk a legfrissebb álláslehetőségekre, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítését. Ha tovább növelnénk esélyeinket, töltsük fel önéletrajzunkat ide, vagy használjuk a Mobilmunkát, ahol önéletrajz nélkül is pályázhatunk.

 

Készítette: Khojaste K