Önnek ajánljuk!

Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára!

Megszületett az Új baby boom, a középosztály gyermekvallási forradalma című vitaanyag. A dokumentum a Népesedési Kerekasztal javaslatai mellett demográfiai helyzetképet, külföldi példákat, női foglalkoztatási trendeket tartalmaz és bemutat néhány korábbi intézkedést – közölte a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) működő Családbarát Magyarországért Munkacsoport.

Távolról elérni a munkahelyet

A távmunka lehetőséget teremt arra, hogy kismamák kieső jövedelmének pótlását és a gyermekvállalás miatt inaktívvá vált nők munkaerő-piaci reintegrációját elősegítse – mondta Taivainen Krisztián, a Kereskedelmi és Iparkamara Elektronikus Adat- és Dokumentumkezelő Szolgáltatók Szakmai Osztályának elnöke, az Elastoffice Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a kormányzati program kapcsán. A szakember szerint a munkaadók és a munkavállalók közötti eredményes kapcsolat kiépítéséhez megfelelő háttértámogatásra és egyedülálló információtechnológiai megoldásokra van szükség.

Egyes technológiákkal a távolból is hatékony lehet a munkavégzés, internetkapcsolattal napi 24 órában bárhonnan könnyedén elérhetővé válhat a munkahely és a céges adatállomány – tette hozzá a szakember. A kormány pályázatokkal támogatná az ilyen irodai szoftvereket. Ezzel a vitaanyag szerint a munka-magánélet összehangolását is elősegítenék: nem esnének ki a munka világából a gyermeküket nevelő nők, ha kapcsolatban maradhatnának a cégükkel.

A gyermekükkel otthon maradóknak is járnának a szakmai továbbképzések, ezt szintén az internet segítségével tennék lehetővé. Sőt újra előkerült az az ötlet is, hogy a gyesen, gyeden lévőknek kevesebbet kellene fizetni a képzésekért.

Vonzóvá tennék a részmunkaidőt

Az új Munka törvénykönyve szerint a munkaadó köteles részmunkaidőben foglalkoztatni a gyermek 3 éves koráig az anyát, ha az erre kéri. A részmunkaidőt azonban sokan nem szívesen választják, mert a mai magyar bérek arányos csökkentése esetén nagyon kevés pénz folyna be a családi kasszába. Ezt úgy próbálnák kiküszöbölni, hogy átalakítanák a gyesről, gyedről visszatérő nők szabadságának kötelező kivételét. A munkajogi változások miatt ugyan dönthetnek az újra munkába állók, hogy kiveszik a felhalmozódott napokat, vagy inkább pénzben kérik, ám most behozna a szaktárca egy új elemet. Választási lehetőséget kínálnának a nőknek, hogy napi négy órát dolgozhatnak, és minden nap ugyanennyi fogyna a felgyülemlett szabadságból is – így a teljes bért kapnák meg.

Start-részmunkaidős kártyát vezetnének be, amely átmeneti járulékkedvezménnyel kompenzálná a munkáltatót. Emellett azt is tervezik, hogy ha egy anya például négyórás munkaidőben dolgozna, akkor feleannyi gyedre lenne jogosult. Az ellátások folyósítási ideje viszont arányosan meghosszabbodna.

Az is megvalósítható lenne a vitairat szerint, hogy azok a szülők, akik a törvény alapján járó gyes vagy gyed időszakának lejárta előtt visszatérnek a munkahelyükre, nem veszítenék el a megmaradt napokat. Ezeket a gyermek bizonyos életkoráig „rendkívüli szabadságként” kivehetnék – például a nyári szünetben vagy a lurkó betegsége esetén.

Apu is legyen otthon a gyerekkel

Az is szerepel a javaslatok között, hogy a férfiaknak is ki kellene venni a részüket a gyermeknevelésből, emiatt kötelezővé tennék az apasági szabadság kivételét. Ez a kérdés előkerült a Jól-Lét Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány Mérlegen az atipikus foglalkoztatás című rendezvényén. A konferencián a pártok vitájában az LMP szakpolitikusa, Szél Bernadett elmondta: néhány hónapja nyújtottak be erről egy törvényjavaslatot, ám nem kapták meg a bizottsági engedélyt, így nem tárgyalta az Országgyűlés.

Az ellenzéki politikus a rendezvényen elmondta: a bölcsődei helyek száma nagyon kevés, ezért is nem tudnak visszamenni a nők dolgozni. A szaktárca tervezete alapján azok a cégek támogatásokat, adókedvezményt is kaphatnak majd, amelyek saját munkahelyi bölcsiket vagy családi napköziket hoznak létre. Az önkormányzatokat is erre ösztönzik, erre elkülönítenek egy pályázati keretet is.

Adó- vagy tb-kedvezmény a tervek szerint azért is járhat, ha a munkáltató az állásinterjúk után – megegyező szakmai múlttal, képzettséggel és képességekkel rendelkező jelentkezők közül – a gyermektelen helyett inkább azt veszi fel, akinek gyermeke van. A már dolgozó szülőket is támogatnák: a gyermekgondozási utalvány egy adómentes béren kívüli juttatás lenne. Ezt a kisgyermekes dolgozók kapnák, és csakis a gyermek szükségleteire vagy a háztartási munkát segítő szolgáltatásokra (talán bébiszitterre is, ám ez nem teljesen világos a tervezetben) lehetne felhasználni.

És mit tett eddig a kormány?

A kismamák részmunkaidős foglalkoztatása esetén járulékkedvezményt kapnak a munkaadók. A Start-kártyákat kivezették ugyan, de létrehoztak egy Start Bónusz kártyát, amellyel a szülés után elhelyezkedni kívánó kismamákat alkalmazó munkáltatók éven keresztül teljes járulékmentességben részesülnek, vagyis egyáltalán nem kell befizetniük a munkavállaló bruttó bére után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ez a kedvezmény a minimálbér másfélszeresének erejéig (138 000 forintig) vehető igénybe, és legkésőbb 2013. év végéig várható a kifutása.

A dokumentumban megemlítették, hogy a családi adókedvezmény és az egykulcsos adó bevezetése miatt 2011-ben „jelentősen megnőtt” a születések száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2012 februárjában 7041 gyerek született, egy évvel korábban 6603. A tavalyi év egészében 88 050, 2010-ben viszont kétezerrel több lurkó jött világra. 2006-ban és 2009-ben a születésszám meghaladta a 99 ezret. Amióta rendelkezésre állnak adatok, a legtöbb gyerek 1975-ben született, 194 240.

A megállapítások, javaslatok a kiindulópontot jelentik, a szaktárca további javaslatokat is vár a nepesedes@ngm.gov.hu e-mail címre – közölte az NGM.